Ha már itt tartunk, volt Önnek kínai tanítványa is?

Pekingben és Sanghajban is tartottam mesterkurzust, és a legérdekesebb kínai tanítványom Sanghajban volt. Nünü néven ismert, és még most is csak 14 éves, de én akkor hallottam először játszani, amikor 7 éves volt. Jelenleg Bostonban tanul, és ha továbbra is így halad, akkor az egyik legnagyobb kínai művész válhat belőle.

Szeretne valamit mondani Liszt zenéjéről magyar hallgatóink számára?

A magyarok az utóbbi időben nagy figyelmet szentelnek legismertebb zeneszerzőjüknek. Az elmúlt 40 évben ha lassan is, de folyamatosan készült Liszt összes műveinek kiadása. Sajnos Magyarországon soha nincsen elég pénz. Még az a zeneművészeti egyetem is rendkívül súlyos pénzügyi gondokkal küzd, amely Liszt Ferenc nevét viseli. Ugyanakkor számos tehetséges magyar szentelte magát Lisztnek, az Országos Széchényi Könyvtárban pedig csodálatosan gondoskodnak Liszt kéziratairól.

Azt szeretném, ha a politikusok jobban megértenék, mennyire fontos a kultúra minden ország számára, még akkor is, ha nem mindenki vesz benne részt. Az általános erkölcsi állapotot mindenütt a kultúra határozza meg, nem pedig a politika és nem is a gazdaság. Ha visszatekintünk a nagy civilizációkra, nem a GDP-jükre vagy az életszínvonalukra emlékezünk, hanem a művészetükre. Kína esetében is így van ez. Különösen a külföldieknek Kínát azok a dolgok jelentik, amelyeket az emberek a saját kezükkel készítettek, a festmények, az építmények, a zene. Talán több figyelmet kellene fordítani a hagyományos kínai zenére is. Sokan tanulnak Kínában nyugati zenét, de úgy látom, hogy a kínai zenét elhanyagolják. Pedig a hagyományos kínai zene rendkívül fontos.