中国国际广播电台
Kínában jelenleg a legfelsőbb szintű közigazgatási egységbe összesen 34 tartományi szintű egység tartozik: 4 tartományi jogú nagyváros, 23 tartomány, 5 autonóm terület és 2 különleges közigazgatási övezet.
4 tartományi jogú nagyváros:
Peking (Beijing)
A Kínai Népköztársaság fővárosa, rövidítve Ji. Beijing, az Észak-kínai Síkság északnyugati részén fekszik. Legkorábban Jinek, a Tavasz és Ősz korszakban Yendounak, a Liao-dinasztia idején Peidounak vagy Yenjingnek nevezik, a Jin, Yuan, Ming- és Qing-dinasztiák idején, majd a köztársaság elejéig Douchengnek, Zhoungdounak, Dadounak, Pepingnek és Beijingnek nevezik. 1928-tól kezdődően nyerte el a nagyvárosi státuszt. Jelenleg Pekinghez közigazgatásilag 16 kerület és két járás tartozik. Peking tartományi jogú város, tehát közvetlenül a központi kormány alá tartozik. Összterülete 16,8 ezer négyzetkilométer. 2002 végén az egész város állandó lakosága 11 millió 363 ezer volt. Peking (Beijing) Kína politikai központja egyben Kína kulturális, tudományos és oktatási központja, illetve közlekedési csomópontja is. Peking turista nevezetességei híresek belföldön és külföldön egyaránt. A legjelentősebbek a következőek: a Nagy Fal, a Téli Palota, vagyis a Tiltott Város, az Ég Templom, a Ming-sírok, a Nyári Palota és az Illatos Hegy.
Sanghaj
Sanghaj, rövidítve Hu, a Kína keleti részén lévő tengerpart középső szakaszán a Jangce-folyó és a Huangpu-folyó torkolatánál található. Régen Sanghaj tengerparti halászfalu volt, a Tavasz és Ősz korszakban a Wu Birodalom területe, a Hadakozó Fejedelemségek korszakában pedig a Chu birodalom közigazgatási területévé, a Song-dinasztia idején pedig kis várossá vált és ekkortól kezdték Sanghajnak nevezni a halászfalut. 1927-ben várossá lett. Jelenleg Kína 4 nagyvárosának egyike, és mint ilyen közvetlenül a központi kormány alá tartozik. Sanghaj közigazgatása 18 kerületre és egy járásra oszlik, összterülete 5800 négyzetkilométer. 2002 végén az állandó lakossága 13 millió 347 ezer volt. Sanghaj Kína legnagyobb városa, a világ nagyvárosainak egyike. Sanghaj Kína legnagyobb ipari városa, kereskedelmi és pénzügyi központja, valamint tudományos és technikai bázisa.
Tianjin
Tianjint rövidítve Jinnak nevezik. Az Észak-kínai Síkság északkeleti részén fekszik, a Hai-folyó öt főbb mellékfolyója itt egyesül, és ömlik a Bo-tengerbe. A Jin és Yuan-dinasztia idején Gunak nevezik. Gu a hajószállítás fontos központja volt. Majd Haijin néven kis várost alakítottak ki, amelyet a Ming-dinasztia elején Tianjinnak neveztek el és megyét hoztak létre a területén. A Qing-dinasztia idején Tianjin Prefekturává lett, 1928-tól kezdődően lett várossá. Jelenleg Tianjin közigazgatása alá 15 kerület és 3 járás tartozik. Tianjin közvetlenül a központi kormány alá tartozik. Összterülete 11 ezer négyzetkilométer. 2002 végén az állandó lakossága 9 millió 190 ezer 5 száz volt. Tianjin Északkelet-Kína legnagyobb ipari városa, benzingyártása jelentős, gazdag tengeri só lelőhelyekkel és jelentős ipari technikai alappal rendelkezik. Tianjin fontos észak-kínai kereskedelmi központ és kikötőváros. Tianjin főbb nevezetességei a következők: a Ninyuan, a Tianhou-park, a Dagukou tüzérségi támaszpont, Ji járás Dule-kolostora, a Nagy Fal Huangyaguan ősi szakasza és a Pansan hegy turista kirándulóhelye, amelyet a Pekingtől keletre emelkedő Első Hegynek neveznek.
Chongqing
Chongqingot rövidítve Yunek nevezik. Délnyugat-Kína keleti részén, a Jangce-folyó felső folyásánál fekszik. A Tavasz és Ősz korszakban, illetve a Hadakozó Fejedelemségek korszakában a Ba birodalom területe volt. A Shui és Tan-dinasztia idején a Yu prefektúrához tartozott. A japán agresszorok elleni háború idején Chongqing a Nacionalista Párt uralma alatt lévő kormány székhelye volt. 1997-ben Sichuan tartomány Chongqing, Wanxian, Fulin prefektúra szintű városokból és Qinjiang prefektúrából létrejött a központi kormánynak közvetlenül alárendelt Chongqing város. Chongqinghoz közigazgatásilag 15 kerület, 4 járási szintű város, 17 járás, 4 autonóm járás tartozik. Összterülete 8230 négyzetkilométer. 2002 végén az állandó lakosok száma 31 millió 70 ezer volt. Chongqing város komplex ipari város, idegenforgalmi nevezetességei a következők: a Jangce-folyó három szorosa, a Pipá-hegység, a Jinyun-hegység.
| 23 tartomány: |
| Tartomány neve |
Rövidítve |
Székhelye |
| Hebei |
Ji |
Shijiazhuang |
| Shanxi |
Jin |
Taiyuan |
| Liaoning |
Liao |
Shenyang |
| Jinlin |
Ji |
Changchun |
| Heilongjiang |
Hei |
Haerbin |
| Jiangsu |
Su |
Nanjing |
| Zhejiang |
Zhe |
Hangzhou |
| Anhui |
Wan |
Hefei |
| Fujian |
Min |
Fuzhou |
| Jiangxi |
Gan |
Nanchang |
| Shandong |
Lu |
Jinan |
| Henan |
Yu |
Zhengzhou |
| Hubei |
E |
Wuhan |
| Hunan |
Xiang |
Changsha |
| Guangdong |
Yue |
Guangzhou |
| Hannan |
Qiong |
Haikou |
| Sichuan |
Chuan
vagy Shu |
Chengdu |
| Guizhou |
Qian
vagy Gui |
Guiyang |
| Yuannan |
Dian
vagy Yun |
Kunming |
| Shaanxi |
Shan
vagy Qin |
Xian |
| Gansu |
Gan
vagy Long |
Lanzhou |
| Qinghai |
Qing |
Xining |
| Tajvan |
Tai |
Taibei |
| 5 autonóm terület: |
| Autonóm neve |
Rövidítve |
Székhelye |
| Belső-Mongólia autonóm |
Neimenggu |
Hohhot (Huhehot) |
| Tibet autonóm |
Zang |
Lasa |
| Guangxi autonóm |
Gui |
Nanning |
| Ningxia autonóm |
Ning |
Yinchuan |
| Xinjiang autonóm |
Xin |
Urumqi |
| 2 különleges közigazgatási övezet: |
| különleges közigazgatási övezet |
Helyzet |
| Hongkong |
Kína
1997. július 1-jétől
kezdve visszaszerezte
szuverenitását
Hongkong fölött, létrehozta
a Hongkongi Különleges
Közigazgatási Övezetet.
Hongkongot rövidítve
Gangnak nevezik.
Hongkong a Dél-kínai-tenger
partján, a Gyöngy-folyó
torkolatának keleti
oldalán, a Guangdong
tartománybeli
Shenzhen város
Shenzhen-folyójától
délre fekszik. A
Hongkong-szigettel, a
Kowloon-félszigettel,
vagyis Jiulonggal, az
Új Területekkel,
vagyis Xinjievel és a
közeli kis
szigetekkel együtt összterülete
1,09851 ezer négyzetkilométer.
2002 végi adatok
szerint lakosainak száma
6,8158 millió volt,
ebből 6,6253 millió
állandó lakos és
190,5 ezer ingázó. |
| Makaó, kínai nevén Aomen |
Kína 1999. december 20-tól kezdve visszaszerezte szuverenitását Makaó fölött, és létrehozta a Makaói Különleges Közigazgatási Övezetet. A várost rövidítve Aonak nevezik. Makaó a Gyöngy-folyó torkolata nyugati partjának félszigetén fekszik. A környező kis szigetekkel együtt területe 25,8 négyzetkilométer. 2002 végén lakosainak száma 442 ezer volt.
|
|