A közigazgatás felépítése szerkezete
中国国际广播电台



Kínában jelenleg a legfelsőbb szintű közigazgatási egységbe összesen 34 tartományi szintű egység tartozik: 4 tartományi jogú nagyváros, 23 tartomány, 5 autonóm terület és 2 különleges közigazgatási övezet.

4 tartományi jogú nagyváros:

Peking (Beijing) 

A Kínai Népköztársaság fővárosa, rövidítve Ji. Beijing, az Észak-kínai Síkság északnyugati részén fekszik. Legkorábban Jinek, a Tavasz és Ősz korszakban Yendounak, a Liao-dinasztia idején Peidounak vagy Yenjingnek nevezik, a Jin, Yuan, Ming- és Qing-dinasztiák idején, majd a köztársaság elejéig Douchengnek, Zhoungdounak, Dadounak, Pepingnek és Beijingnek nevezik. 1928-tól kezdődően nyerte el a nagyvárosi státuszt. Jelenleg Pekinghez közigazgatásilag 16 kerület és két járás tartozik. Peking tartományi jogú város, tehát közvetlenül a központi kormány alá tartozik. Összterülete 16,8 ezer négyzetkilométer. 2002 végén az egész város állandó lakosága 11 millió 363 ezer volt. Peking (Beijing) Kína politikai központja egyben Kína kulturális, tudományos és oktatási központja, illetve közlekedési csomópontja is. Peking turista nevezetességei híresek belföldön és külföldön egyaránt. A legjelentősebbek a következőek: a Nagy Fal, a Téli Palota, vagyis a Tiltott Város, az Ég Templom, a Ming-sírok, a Nyári Palota és az Illatos Hegy. 

Sanghaj 

Sanghaj, rövidítve Hu, a Kína keleti részén lévő tengerpart középső szakaszán a Jangce-folyó és a Huangpu-folyó torkolatánál található. Régen Sanghaj tengerparti halászfalu volt, a Tavasz és Ősz korszakban a Wu Birodalom területe, a Hadakozó Fejedelemségek korszakában pedig a Chu birodalom közigazgatási területévé, a Song-dinasztia idején pedig kis várossá vált és ekkortól kezdték Sanghajnak nevezni a halászfalut. 1927-ben várossá lett. Jelenleg Kína 4 nagyvárosának egyike, és mint ilyen közvetlenül a központi kormány alá tartozik. Sanghaj közigazgatása 18 kerületre és egy járásra oszlik, összterülete 5800 négyzetkilométer. 2002 végén az állandó lakossága 13 millió 347 ezer volt. Sanghaj Kína legnagyobb városa, a világ nagyvárosainak egyike. Sanghaj Kína legnagyobb ipari városa, kereskedelmi és pénzügyi központja, valamint tudományos és technikai bázisa.


Tianjin

Tianjint rövidítve Jinnak nevezik. Az Észak-kínai Síkság északkeleti részén fekszik, a Hai-folyó öt főbb mellékfolyója itt egyesül, és ömlik a Bo-tengerbe. A Jin és Yuan-dinasztia idején Gunak nevezik. Gu a hajószállítás fontos központja volt. Majd Haijin néven kis várost alakítottak ki, amelyet a Ming-dinasztia elején Tianjinnak neveztek el és megyét hoztak létre a területén. A Qing-dinasztia idején Tianjin Prefekturává lett, 1928-tól kezdődően lett várossá. Jelenleg Tianjin közigazgatása alá 15 kerület és 3 járás tartozik. Tianjin közvetlenül a központi kormány alá tartozik. Összterülete 11 ezer négyzetkilométer. 2002 végén az állandó lakossága 9 millió 190 ezer 5 száz volt. Tianjin Északkelet-Kína legnagyobb ipari városa, benzingyártása jelentős, gazdag tengeri só lelőhelyekkel és jelentős ipari technikai alappal rendelkezik. Tianjin fontos észak-kínai kereskedelmi központ és kikötőváros. Tianjin főbb nevezetességei a következők: a Ninyuan, a Tianhou-park, a Dagukou tüzérségi támaszpont, Ji járás Dule-kolostora, a Nagy Fal Huangyaguan ősi szakasza és a Pansan hegy turista kirándulóhelye, amelyet a Pekingtől keletre emelkedő Első Hegynek neveznek.

Chongqing

Chongqingot rövidítve Yunek nevezik. Délnyugat-Kína keleti részén, a Jangce-folyó felső folyásánál fekszik. A Tavasz és Ősz korszakban, illetve a Hadakozó Fejedelemségek korszakában a Ba birodalom területe volt. A Shui és Tan-dinasztia idején a Yu prefektúrához tartozott. A japán agresszorok elleni háború idején Chongqing a Nacionalista Párt uralma alatt lévő kormány székhelye volt. 1997-ben Sichuan tartomány Chongqing, Wanxian, Fulin prefektúra szintű városokból és Qinjiang prefektúrából létrejött a központi kormánynak közvetlenül alárendelt Chongqing város. Chongqinghoz közigazgatásilag 15 kerület, 4 járási szintű város, 17 járás, 4 autonóm járás tartozik. Összterülete 8230 négyzetkilométer. 2002 végén az állandó lakosok száma 31 millió 70 ezer volt. Chongqing város komplex ipari város, idegenforgalmi nevezetességei a következők: a Jangce-folyó három szorosa, a Pipá-hegység, a Jinyun-hegység.

23 tartomány:
Tartomány neve Rövidítve Székhelye
Hebei  Ji   Shijiazhuang
Shanxi  Jin Taiyuan
Liaoning Liao Shenyang
Jinlin   Ji Changchun
Heilongjiang Hei Haerbin
Jiangsu Su Nanjing
Zhejiang Zhe Hangzhou
Anhui Wan Hefei
Fujian Min Fuzhou
Jiangxi Gan Nanchang
Shandong Lu Jinan
Henan Yu Zhengzhou
Hubei E Wuhan
Hunan Xiang Changsha
Guangdong  Yue Guangzhou
Hannan Qiong Haikou
Sichuan Chuan vagy Shu Chengdu
Guizhou Qian vagy Gui Guiyang
Yuannan Dian vagy Yun Kunming
Shaanxi Shan vagy Qin Xian 
Gansu Gan vagy Long Lanzhou
Qinghai Qing Xining
Tajvan Tai Taibei

 

5 autonóm terület:
Autonóm neve Rövidítve Székhelye
Belső-Mongólia autonóm Neimenggu Hohhot (Huhehot)
Tibet autonóm Zang Lasa
Guangxi autonóm Gui Nanning
Ningxia autonóm Ning Yinchuan
Xinjiang autonóm Xin Urumqi

 

2 különleges közigazgatási övezet:
különleges közigazgatási övezet Helyzet
Hongkong Kína 1997. július 1-jétől kezdve visszaszerezte szuverenitását Hongkong fölött, létrehozta a Hongkongi Különleges Közigazgatási Övezetet. Hongkongot rövidítve Gangnak nevezik. Hongkong a Dél-kínai-tenger partján, a Gyöngy-folyó torkolatának keleti oldalán, a Guangdong tartománybeli Shenzhen város Shenzhen-folyójától délre fekszik. A Hongkong-szigettel, a Kowloon-félszigettel, vagyis Jiulonggal, az Új Területekkel, vagyis Xinjievel és a közeli kis szigetekkel együtt összterülete 1,09851 ezer négyzetkilométer. 2002 végi adatok szerint lakosainak száma 6,8158 millió volt, ebből 6,6253 millió állandó lakos és 190,5 ezer ingázó. 
Makaó, kínai nevén Aomen Kína 1999. december 20-tól kezdve visszaszerezte szuverenitását Makaó fölött, és létrehozta a Makaói Különleges Közigazgatási Övezetet. A várost rövidítve Aonak nevezik. Makaó a Gyöngy-folyó torkolata nyugati partjának félszigetén fekszik. A környező kis szigetekkel együtt területe 25,8 négyzetkilométer. 2002 végén lakosainak száma 442 ezer volt.