Hogyan változtatja fegyverré az emberi jogokat az Egyesült Államok

Április 12-e szomorú nap volt az Egyesült Államok számára. Aznap reggel a New York-i metró Brooklyn állomásán lelőttek egy 28 éves terhes nőt, egy 12 éves gyermeket és több mint 20 ártatlan utast. Szinte ugyanekkor adta ki az Egyesült Államok külügyminisztériuma a 2021-es országjelentését az emberi jogi gyakorlatokról, amelyben, mint mindig, rámutattak az emberi jogi helyzetre a világ közel 200 országában, és egy szót nem említettek az emberi jogi helyzetről az USA-ban.

Vajon Washington valóban törődik az emberi jogokkal a saját országában? A The Washington Post adatai szerint idén több mint 250 embert lőtt agyon a szolgálatot teljesítő amerikai rendőrség. A fegyveres erőszak „gyógyíthatatlan betegség” az Egyesült Államokban , amelynek több mint 10 000 áldozata volt már idén.

Az emberi jog csak politikai eszköz, sőt fegyver a washingtoni politikusok szemében. Az 1970-es években az Egyesült Államok már hivatalosan elkezdte az „emberi jogi diplomáciát”, a lényege az volt, hogy az emberi jogi kérdéseken keresztül avatkozott bele más országok belügyeibe. A hidegháború során az emberi jogok nemcsak az USA külpolitikájának alapjává váltak, hanem a fegyverévé is lettek a háborúban.

Az Irakban, Afganisztánban, Szíriában zajlott háborúktól a „színes forradalomig” Kelet-Európában és a Balkánon, az Egyesült Államok „emberi jogi fegyverei” már rengeteg humanitárius katasztrófát okoztak. A Brown Egyetem Watson Nemzetközi és Közügyi Intézete tavalyi tanulmánya kimutatta, hogy az amerikai úgynevezett „terrorizmus elleni harcban” több mint 929 000 embert öltek meg 20 év alatt.

Az amerikai típusú emberi jogi képmutatás és fegyverkezés globális felháborodást váltott ki. Az Egyesült Államok és az „emberi jogi fegyver” együtt lerombolja az emberiség reményét és blokkolja a jövő trendjét, és ez az igazi fenyegés a világunk számára.