A kínai űriparágban kimagasló eredményeket értek el

A kínai Államtanács április 17-én Pekingben tartott sajtó értekezletén tájékoztatott a kínai űrállomás kiépítésének legújabb folyamatáról.

Jelentések szerint a következő évben tervezik az űrbe küldeni Kína első nagy típusú űrkutató teleszkópját, hogy széles körben végezzenek űrkutatást, a sötét anyag és a sötét energia kutatását, valamint a naprendszeren belüli égitestek kutatását.

Az április 16-án visszatért Shenzhou–13 űrhajósairól szólva Hao Csun, a kínai emberszállító űrprojektért felelős iroda vezetője úgy nyilatkozott, hogy a Shenzhou–13 183 napig repült az űrpályán, ez új rekord a kínai űrhajósok űrben tartózkodásával kapcsolatban.

Hao Csun hozzátette, hogy a Földre visszatért három kínai űrhajós jó állapotban van, a következőkben pihennek a kínai űrhajósképző központban.

Hao Csun azt mondta, hogy a kínai űrállomás kiépítése két időszakaszra oszlik, összesen hat űrrepüléssel. A Shenzhou–13 sikere azt jelenti, hogy az űrállomással kapcsolódó kulcsfontosságú technológiai vizsgálatok sikeresen befejeződtek, ami szilárd alapot teremt a kínai űrállomás összeszerelésének, kiépítésének és jövőbeli hosszú távú működésének, nyilatkozta a vezető.

A sajtóértekezleten Zhong Hongen, a kínai emberes űrprojekt helyettes főtervezője elmondta, hogy eddig a kínai űrállomás körülbelül egy éve működik az űrpályán. Az illetékes rendszerek jó állapotban vannak, a különböző űrállomásrészek jól illeszkednek egymáshoz.

Zhong Hongen hozzátette, hogy az elmúlt évben az űrállomásban nagyszámú tudományos kísérletet végeztek és több értékes adathoz jutottak, így például ellenőrizték az űr-föld integrált rendszerét, az első alkalommal működtették űrpályán optikai szálas kommunikációs hálózatot. Emellett a kínai tudósok még az űrállomásnál felállított 14 tudományos kísérleti szekrényt, amelyek kisebb típusú űrlaboratóriumok, ezekben végeznek több tudományos kutatást, hogy elősegítsék a kínai űrtudományos kutatások nemzetközi szintre történő fejlődését, mondta Zhong Hongen.