Folyamatosan javul az erdők minősége és szén-dioxid-megkötő képessége Kínában
A Kínai Országos Erdészeti és Gyepügyi Hivatal legújabb adatai szerint folyamatosan javul az erdők minősége Kínában, miközben a szén-dioxid-megkötő képesség is jelentősen javul az erdőgazdálkodás erősítésével.
Országosan összesen 1,2 milliárd mu erdőgazdálkodási terület készült el 2012-től 2021-ig. A 13. ötéves terv során elkészült erdőgazdálkodási terület 619 millió mu, mely hatékonyan változtatta meg Kínában az erdőgazdálkodás súlyos lemaradását, fokozatosan javult az erdőszerkezet és az erdőállományok minősége, valamint teljes mértékben érvényesült az erdőterület termelési potenciálja.
Xia Chaozong, az Országos Erdészeti és Gyepügyi Hivatal Tervintézetének szén-dioxid-megkötési osztályának igazgatója elmondta, hogy a monitoring statisztikák szerint az elmúlt 10 évben Kínában az országos fás területek állománya elérte a 94,83 köbmétert hektáronként, ami 8,95 köbméteres növekedést jelent a 10 évvel ezelőttihez képest. „Az erdőállomány és az erdők szén-dioxid-elnyelő képessége is nő” - tette hozzá Xia Chaozong igazgató.
Kína a világ legnagyobb ültetett erdős területtel rendelkező országa. Az ültetvény hektáronkénti mennyisége 59,3 köbméter, ami kevesebb, mint a fele a világátlagnak, és még mindig nagy lehetőségek vannak a minőség és a hatékonyság javítására.
Az erdő fontos és speciális stratégiai erőforrás, ugyanakkor a legnagyobb szárazföldi szén-dioxid-tároló is. Az erdőgazdálkodás jó működése jelentősen növelheti az erdő szén-dioxid-megkötő képességét.
Az erdőgazdálkodás célja az, hogy stabil, egészséges, jó minőségű és hatékony erdei ökoszisztémát építsen. Emellett különféle gazdálkodási intézkedések tudományos és hatékony végrehajtásával, amilyen például az ápolás és a ritkítás, erősítsék és helyreállítsák az erdőellátási, szabályozási, szolgáltatási és egyéb funkciókat.
A kutatás és a gyakorlat azt mutatja, hogy az erdő szén-dioxid-megkötő képessége szorosan összefügg a fák korszerkezetével. A facsemetéknél, a fiatal és a közepes korú erdőkben viszonylag gyors a szén-dioxid-megkötés, az érett és túlérett erdők növekedése és faminősége pedig jelentősen romlik, és a szén-dioxid-megkötő képesség is fokozatosan csökkenni kezd.