Viszlát, Scott Morrison!

Scott Morrison, aki a különféle „kínai fenyegetéseken” keresztül többször szerzett politikai előnyt, az utolsó alkalommal azonban kudarcba fulladt. Az ausztrálok láthatóan már belefáradtak ennek a politikai kaméleonnak a képmutatásába. Morrison hazugságaiért a végső árat fizette meg azzal, hogy lelépett a miniszterelnöki posztról.

Néhány egyenes francia politikus nem titkolta örömét Morrison választási kudarca miatt. Jean-Yves Le Drian volt francia külügyminiszter, aki éppen most hagyta el hivatalát, a munkaátadási ceremónián kifejtette: „Öröm látni, hogy Morrison miniszterelnöknek nem sikerült a választás”.

Mint ahogy Anthony Albanese, Morrison rivális jelöltje a győzelmi beszédében említette, győzelme azon alapul, hogy az ausztrálok változásra vágynak. Morrison azonban az elmúlt években politikai pályafutása középpontjaként tekintette a Kínával való szembenállást, félelem és fenyegetés terjesztésével szerezve szavazatokat. A választás előtt Morrison visszautasította, hogy találkozzon a kínai nagykövettel, ismét Kína elleni kemény hozzáállással próbálva meg szavazatokat szerezni. De a választási eredmény mindent elmond. Az ausztrálok belefáradtak a kormányzatának hazugságaiba és a következetlen politikájába.

Az ausztrál kormány törölte az Övezet és Út együttműködési szándéknyilatkozatot és a keretmegállapodást, amelyet Victoria állama és Kína közösen írt alá.

„Ausztráliának az a törekvése, hogy nagyhatalom legyen, de ereje nincsen hozzá. Úgy döntött, hogy más nagyhatalomhoz köti magát, de folyamatosan belemerült a gazdasági fejlődés és a katonai biztonság paradoxonjába. Az ausztrál politikusok választása nem volt ésszerű. És amikor lehetőséget találnak annak bizonyítására, hogy Ausztrália részt tud venni az Egyesült Államok stratégiájában, annak, akihez kötődnek, ezek az ausztrál politikusok bármi áron követnék az Egyesült Államokat” – így elemzett Chen Hong, a Kelet-kínai Tanárképző Egyetem Ausztrália Kutatási Központjának vezetője.