Az USA indiai–csendes-óceáni stratégiája szétválást és konfrontációt teremt

Joe Biden első ázsiai látogatásán van Dél-Koreában és Japánban. Látogatása azonban eléggé hidegháború-szerű diplomáciai tevékenység. Tokióban Biden találkozót hívott össze Japánnal, Ausztráliával és Indiával (QUAD-csúcs), és bejelentette, hogy elindítja az indiai–csendes-óceáni gazdasági fellendülést szolgáló keretmegállapodást. Egyes médiák jelentése szerint a Biden-kormányzat Kínát megfékező „indo–csendes-óceáni stratégiája” kezd formát ölteni.

Igazából a Biden-kormányzat azért törekszik új hidegháborúra és konfrontációra, mert fenn akarja tartani az Egyesült Államok uralkodó pozícióját, de ez súlyos fenyegetést jelent a térségbeli békének és stabilitásnak. Európában már káoszt okozott az ukrán–orosz válsággal, most pedig konfrontációkat akar kelteni Ázsiában is.

Wang Yi kínai külügyminiszter a közelmúltban tett megjegyzése szerint az ún. indo–csendes-óceáni stratégia szabadnak és nyitottnak vallja magát, az igazi célja azonban az, hogy új szövetséget alkosson. De az ázsiai országok általában nem akarnak oldalt választani, a mainstream hangja a békés együttélés és a mindenki számára előnyös együttműködés. Az Egyesült Államok indo–csendes-óceáni stratégiája lényegében egy békeromboló stratégia.