A kínai gazdaságépítés és a világgazdaság szereplőinek lehetőségei

2020-10-29 09:49:31

A kínai gazdaság építése, a kínai emberek jólétének megtermetése lesz a 14. ötéves terv központjában, amelynek legmagasabb szintű előkészítése ezekben a napokban zajlik a kínai fővárosban.

A kövektező ötéves időszak lesz az első azt követően, hogy Kínában sikeresen létrejött egy minden területen közepesen virágzó társadalom, s ezzel beteljesült az első „százéves cél”. 2020, a mostani ciklus utolsó éve az az év, amikor a szegénység felszámolásának lényegi szakasza is lezárul. Li Kejiang kormányfő korábban megerősítette, minden lehetőség adott ahhoz, hogy az idén további 9 millió ember szabaduljon meg a szegénység bélyegétől. Tavaly 340 kínai megyében mintegy 10 millió ember került ki a szegény sorból.

Kína terve a második évszázadra, egy teljeskörűen modern szocialista ország létrehozása, amely erős, virágzó, demokratikus, kulturálisan is fejlett és harmonikus.

A kínai vezetés úgy ítéli meg, a következő időszak továbbra is a stratégiai lehetőségek korszaka lesz, új lehetőségekkel és új kihívásokkal. A kínai színezetű szocializmus építésében a 14. ötéves program a távoli célok teljesíthetőségét alapozza meg. Ennek érdekében, vagyis a magas minőségű fejlődés feltételeinek biztosításához a pártvezetés a Politikai Bizottság korábbi ülésén kifejezte: kész a szükséges rendszerbeli változtatásokra, a reform elmélyítésére, a nyitás kiszélesítésére, a fejődés lendületben tartására.

A KKP a COVID-19 járvány idején az emberek életét, a lakosság egészségét tekintette és tekinti prioritásnak. A járvány-elleni küzdelemben elért sikerek pedig nem csak a fertőzések minimalizálásában, de a gazdasági növekedésben elért eredményekben is kifejeződnek. Miközben a jelen gazdasági körülmények továbbra is bonyolultak, kihívásokkal terheltek, a helyzetet instabilitás jellemzi és bizonytalansági tényezők nehezítik, a gazdasági növekedés második és harmadik negyedévi számai viszonylagos derülátásra adnak okot és igazolják a KKP-nak a kialakult körüményekhez alkalmazkodó intézkedéseit.

A közép- és hosszútávú problémák kezelésében a párt elhúzódó küzdelemre számít. Ennek figyelembevételével igyekszik a magasszínvonalú gazdasági növekedés és a társadalmi stabilitás fenntartására, a kitűzött célok megvalósítására. Mindezek érdekében a makropolitika végrehajtása mellett proaktív és hatékony költségvetési politikát, továbbá rugalmasabb, hatékonyabb célravezető monetáris politikát sürgetnek.

A minap közzétett statisztikai adatok szerint július és szeptember között a kínai GDP 4,9 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Ez 1,7 százalékkal volt magasabb az előző negyedévben mértnél. Az első hat hónapban a kínai gazdaság 1,6 százalékos visszaesést mutatott éves bázison. Elemzők szerint a harmadik negyedév bővülése elsősorban az infrastukturális- és ingatlanberuházásoknak volt tulajdonítható. Kína külkereskedelmi forgalmi adatai is pozitívak, szeptemberben az export 9,9 százalékos, míg az import 13,2 százalékos növekedést mutatott dollár elszámolásban.

A szakemberek szerint a beruházások és a fogyasztás egyaránt növekedésnek indultak, s arra számítanak, hogy az utazási korlátozások felszámolása, a lakosság jövedelmi helyzetének javulása, az új munkahelyek keletkezése egyre több területen a fogyasztás bővülését hozzák magukkal. Az október elsejei nemzeti ünnephez kapcsolódó munkaszünettel járó “aranyhét” során például több, mint 630 millió belföldi utazást regisztráltak, amelyek összesen 466,6 milliárd jüan bevételt generáltak.

A kínai jegybank kormányzója szerint a kínai gazdaság továbbra is rugalmas, egyúttal jelentős potenciállal rendelkezik. Yi Gang egy nemzetközi online szemináriumon úgy fogalmazott: „folyamatos helyreállás várható, ami a globális fellendülés javát szolgálja”. A kínai gazdaság éves növekedsének mértékét 2 százalék körülire tette.

A kínai miniszterlenök az Országos Népi Gyűlés (Parlament) éves ülésszakán májusban megerősítette, hogy Kína az idei évre nem határozza meg a gazdasági bővülés mértékét. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi előrejelzésében erre az évre 1,9 százalékos növekedést jósolt. Pekingben arra számítanak, hogy a kínai gazdaság ereje és fejlődésének iránya a jelen válságban is jótékony hatással lesz a világgazdaságra, és sok országnak fog jó lehetőséget nyújtani a kilábalásra, a talpraálláshoz.

Ennek felismerését jelenti például az is, hogy a kínai és közép-kelet-európai kereskedelem fejlesztésével és elősegítésével foglalkozó CECZ cégcsoport tagja az Universal Translink Airline (UTA) elnevezésű társaság a közelmúltban bejelentette, hogy a Kína és Közép-Európa közötti áruforgalom újraindítása érdekében heti három járatot indítanak a közép-kínai Henan tartomány székhelye Zhengzhou és a magyar főváros Budapest között.

A magyar Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára, Schanda Tamás miniszterhelyettes arról tájékoztatott, hogy a járatok nemcsak az egészségügyi, a járvány elleni védekezést szolgáló beszerzéseket könnyíthetik meg, hanem a magyar termékek ázsiai piacokra való kijutását is. A légi összeköttetés új lendületet ad a kétirányú kereskedelem újbóli beindításának; a repülőgépek általános ipari és fogyasztási cikkeket, kész- és félkész termékeket is szállítanak majd. 2021 végéig várhatóan mintegy 170 alkalommal fordul majd meg a repülőgép Kína és Magyarország között. A társaság a 40 tonnás kapacitású Airbus A330-300 repülőgépet a kínai Hainan Airlinestól bérli.

Kína bízik abban, hogy az együttműködés jó példái és a józan, racionális gondolkodás Európa más országait is az együttműködés fokozásának irányába vezeti. Kína továbbra is vonzó exportpiac, és a felmérések szerint az Európai Unió vállalatainak körében is uralkodó az a vélemény, hogy a világ legnépesebb államában továbbra is érdemes beruházni. Zhang Ming az EU kínai missziójának vezetője ugyanakkor nemrégiben azt nyilatkozta: “Egy nyitott, méltányos és diszkrimináció mentes jogszabályi környezet elmozdításához mindkét oldalnak egy irányba kell mozdulnia, egyiknek sem szabad leállnia, nem hogy visszalépnie”.

(CMG)