Kína elindította a nemzetközi és hazai „kettős ciklusú” fejlesztési módot, amelyben a hazai forgalom jelenti a fő módot

Az idei év eleje óta a „kettős ciklusú” fejlesztési mód vált a legforróbb témává a kínai gazdaságban. Vagyis mi az oka és a jelentősége a Kína által felvetett javaslatnak, a nemzetközi és hazai „kettős ciklusú” fejlesztési módnak, amelyben a hazai forgalom jelenti a fő módot?

A „hazai ciklus” új megfogalmazásával kapcsolatban hallgassák meg Zhang Liqinget, a kínai Központi Pénzügyi és Gazdaságtudományi Egyetem Pénzügyi főiskolájának professzorát.

---------------bejátszás 1 Zhang Liqing----------------

„Személyes véleményem szerint az alapvető jelentése az, hogy a piaci mechanizmus hatására az országban a termelési végtermékek kínálatának és keresletének egyensúlyát elsősorban a hazai piacon keresztül lehet elérni. Ugyanakkor a nemzetközi piacon való részvétel, a nemzetközi ipari lánc és a nemzetközi kereskedelem teljes kihasználása hatékonyan elősegíti a kereslet és kínálat egyensúlyának megvalósulását. Vagyis ebben a folyamatban a belső, nem pedig a külső kereslet játszik vezető szerepet. A központi döntéshozó szerv az elmúlt évtizedek fejlesztési tapasztalatainak összefoglalása alapján, a hazai és a külföldi gazdasági helyzet fejlődési tendenciáját és változását figyelembe véve vezette be ezt a stratégiai kiigazítást, amely fontos jelentéssel és hosszú távú befolyással rendelkezik.”

A „kettős ciklusú” fejlesztési mód Kína döntő megítélése és fontos stratégiai döntése, amelyet „az elmúlt száz évben még láthatatlan nagy változások” tükrében választott az ország. Egyrészt a feltörekvő piacok fejlesztése óriási változásokat okozott a fejlett és a fejlődő országok közötti hatalmi egyensúlyban. Kína gyors fejlődése nyomást és fenyegetést jelent az Egyesült Államoknak, amely hosszú ideje „hegemóniás” helyzetben van és elkezdte minden eszközzel elnyomni és visszatartani Kínát. A kereskedelmi protekcionizmus fokozódása és a kínai–amerikai kereskedelmi súrlódás hosszú távú tendenciája egyre súlyosabbá tette a Kína gazdasági növekedése előtt álló külső környezetet. Az új koronavírus-járványnak a nemzetközi közösség egységét kellett volna kikényszeríteni, de a valóság az, hogy az országok „önközpontú” járványmegelőzési intézkedéseket és gazdaságösztönző politikákat léptettek érvénybe, amik növelik a globális ipari és ellátási láncok lebontásának kockázatát. A világgazdaság depressziója és a kereslet drasztikus csökkenése a nemzetközi piacon példátlanul súlyos csapást mért Kína külkereskedelmi importjára és exportjára, különösen a külkereskedelmi exportcégek kerültek nehéz helyzetbe, sokszor a túlélésért kell küzdeniük. Sürgős lett, hogy a nemzetközi piacot felváltsa a hazai piac, és megmentse a külkereskedelmi cégeket.

Másrészt, a reform és nyitás politika 1978-as bevezetése óta a nemzetközi forgalomra épülő fejlesztési módban, amelyben a nemzetközi ciklus a főbb, a feldolgozóipari kereskedelem fontos szerepet játszott Kína külkereskedelmének fejlődésében. A feldolgozóipari kereskedelem a kereskedelem olyan formája, amelyben az importált alapanyagokat vagy alkatrészeket késztermékekké dolgozzák fel az ország termelési kapacitásának és technológiájának felhasználásával, utána a készterméket exportálják. A feldolgozóipari kereskedelem fejlődése miatt hosszú ideig Kína az értéklánc középső és alsó végén volt, a lényeges technológia mindig a fejlett országok kezében volt. Ugyanakkor „világgyárként” a hosszú távú kereskedelmi többlet számos kereskedelmi súrlódást okozott, növelte a kínai gazdasági növekedés külső környezetének bizonytalanságát. Ezenkívül a gyors gazdasági fejlődés és a munkaerőköltségek gyors növekedése mellett az a fejlesztési mód, amelyben a nemzetközi forgalom jelenti a fő módot, szintén nem tartható fenn.

Valójában a 2008-as nemzetközi pénzügyi válság óta a gyenge globális gazdaság, a gyenge nemzetközi piaci kereslet, a növekvő kereskedelmi protekcionizmus és a kínai gazdasági növekedés lassulása miatt Kína fejlesztési módja fokozatosan változott, korábban a nemzetközi ciklus volt a főbb mód, ám ez lassan kettős ciklusú móddá változott.

A külkereskedelmi függőség a pénzügyi válság előtti több mint 60%-ról esett vissza, 2019-ben már csak 31,8% volt, ami összehasonlítható a múlt század végi szinttel. Ugyanakkor a fogyasztás egyre fontosabb szerepet játszik Kína gazdasági növekedésében, és a GDP-ben elfoglalt részaránya évről évre nő. 2012 után a fogyasztás aránya a GDP-ben meghaladta az 50%-ot, 2019-ben pedig már 57,8% volt. A fogyasztás valódi „alapkővé” vált Kína gazdasági növekedése szempontjából.

Látható, hogy a nemzetközi és a hazai „kettős ciklusú” fejlesztési mód elkerülhetetlen választás Kína számára, amely „az elmúlt száz évben soha nem látott jelentős változásokkal szembesül”. A hazai ciklus vezető szerepűvé tétele szintén jelentős döntés a külső környezeti feltételek romlása és az új koronavírus-járvány „kettős sokkjának” hátterében.

Vajon ez az új fejlesztési mód az ország bezárkózását jelenti-e? Zhang Liqing, a Kínai Központi Pénzügyi és Gazdaságtudományi Egyetem Pénzügyi főiskolájának professzora elmondta, hogy a válasz nyilvánvalóan nemleges.

------------bejátszás 2 Zhang Liqing--------------

„Kizárólag a belföldi piac nem elegendő a kereslet és a kínálat egyensúlyának eléréséhez. Számos elméleti és tapasztalati tanulmány kimutatta, hogy az exportorientált gazdaság fejlesztése, a nemzetközi gazdaságban, a nemzetközi versenyben és a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel jobb hatékonyságú, jelentősebb hatást gyakorol a gazdaságra. A jelenlegi körülmények között a jövőbeli fejlődési tendenciát figyelembe véve objektív és elkerülhetetlen hangsúlyozni azt, hogy a hazai forgalom jelenti a fő módot. Azaz a belföldi piaci potenciál teljes fejlesztése mellett a nemzetközi forgalom kezelésére is szükség van, azaz mérsékelt import- és exportkereskedelem révén elősegítik a hazai forgalom megvalósulását.”

Az idei járvány súlyos hatásainak fényében a kínai piacon a tényleges befektetési adatokból az derül ki, hogy a külföldi befektetések és a kínai piac közötti kapcsolat továbbra is erősödik, és a kínai ipari lánccal való együttműködés területe folyamatosan bővül.

Például a Tesla elektromosautó-gyártó legfrissebb, 2020 második negyedévére vonatkozó pénzügyi beszámolója szerint a társaság 104 millió dollár nyereséget ért el, ehhez pedig a kínai piac nagyban hozzájárult. A Tesla 31 ezer járművet szállított Kínában a második negyedévben, ami a globális értékesítés 30%-át teszi ki. Ugyanebben az időszakban a Tesla három nagy amerikai üzemét az idő csaknem felében leállít. A sanghaji szupergyár volt az egyetlen, ahol normális maradt a működés. A kínai piac teljesítménye kulcsszerepet játszott a Tesla nyereségének elérésében.

A német Volkswagen-csoport szintén felgyorsítja az elektromosautó-piac fejlesztését Kínában. Nemrég a csoport stratégiai együttműködést kezdett két kínai társasággal, a Jianghuai Autógyártóval és Guoxuan High-tech céggel, az elektromos járművek akkumulátorának gyártójával, a Guoxuan Hi-Tech céggel. Stephan Wöllenstein, a Volkswagen China vezérigazgatója úgy véli, hogy a kínai elektromosautó-piac felvirágzó időszakba kerül, és Kína központi piac lesz a Volkswagen globális jövőképének megvalósítása számára.