A járvány ellenére Kína és Magyarország megerősítette kulturális és személyek közötti cserekapcsolatait

A járvány ellenére az utóbbi napokban Kína és Magyarország innovatív eszközökkel közösen erősítette meg cserekapcsolatait a kultúra és az emberek közötti kapcsolatok területén.

A Pécsi Egyetem idei nemzetközi cserekapcsolatainak egyikeként Wei Xiang kínai művész jótékonysági kiállítása 3 hónap után a minap zárt be. Fontos megemlíteni, hogy a március közepén tartott megnyitón Dr. Betlehem József, az Emberi Erőforrások Minisztériuma népegészségügyi és egészségügyi rendszer hatékonyságának növelése érdekében kiterjesztett hatáskörű szakdolgozói ellátási modell fejlesztésének koordinációjával megbízott miniszteri biztosa, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese, és Hoppál Péter volt kulturális államtitkár is részt vett és mindketten beszédet mondtak. De március közepe után, mivel egyre több koronavírusos eset jelent meg Magyarországon, ezért a művészeti kiállítás online platformra költözött. A több mint három hónapos jótékonysági kiállítás idején körülbelül egymillió forint adományt gyűjtöttek össze, amelyet a Sürgi Kapitány Alapítványon keresztül a PTE KK Gyermekgyógyászati Klinikának adományoztak, hogy szükséges orvosi eszközöket vásároljanak.

„A jótékonysági kiállítás idején több mint egymillió forint adományt gyűjtöttünk össze. A járvány ellenére a jótékonyság és az életünk még mindig folyik tovább. Ha nem adjuk fel, akkor van reményünk. A jótékonysági kiállítás a kínai–magyar közös járványmegelőzésben elért különleges eredménynek tekinthető. Hasonló kiállításokat a jövőben is rendszeresen rendezünk, hiszen ez nemcsak a művészet bemutatása, hanem a kedvesség kifejezése is” – mondta Wei Xiang.

A járvány elleni küzdelemben fontos szerepet játszottak a kínai kulturális szimbólumok közé tartozó hagyományos kínai gyógynövények. Magyarország volt az első európai ország, amely törvényben engedélyezte a hagyományos kínai orvosolást. A járványmegelőzés idején Európa első járványelhárító gyógynövényes készítménye Magyarországon készült. A budapesti Chinatown környékén mindennap hosszú sorban állt a helyi közönség az ingyenes járványelhárító gyógynövényért.
Csen Zhen, a Közép-Kelet-Európai Hagyományos Kínai Orvoslási Szövetség elnöke azt mondta, hogy a járvány kitörése után a magyar, a román és a horvát partnerei sok gyógynövényt vásároltak, amelyek többnyire járványvédő és immunerősítő hatásúak. A kereslet körülbelül 200%-kal emelkedett a tavalyihoz képest. Csen Zhen beszélt arról is, hogy a következőkben a magyar egészségügyi szervekkel együttműködve elősegítik a kínai és a nyugati orvoslás integrálását a járvány elleni küzdelemben.
Értesülések szerint az utóbbi napokban gyógynövényteákat, illetve járvány elleni gyógynövényeket tartalmazó hagyományos kínai illatos tasakokat is szállítottak Magyarországra. Ezek a különleges járványmegelőzési anyagok fontos szerepet játszanak az emberek akaratának megszilárdításában ebben a szokatlan időszakban.
Februárban, a kínai járvány elleni küzdelem legnehezebb időszakában Magyarország az elsők között szállított Kínának segélyanyagokat. Miután Magyarországon megugrott a koronavírusos esetek száma, a kínai kormány, a magyar városok kínai testvérvárosai, a különböző kínai társadalmi szervezetek, különösen pedig a Magyarországon tevékenykedő kínai vállalatok több módon ajándékoztak pénzt és segélyanyagokat Magyarországnak, ami tökéletesen tükrözi a kínai–magyar hagyományos barátságot.
A magyar ATV május 25-én és 26-án sugározta a Barátság tanúi című műsort, amely őszintén elmesélte a Magyarországon élő kínaiak és a kínai vállalatok pozitív részvételét a helyi járványmegelőzésben. A műsor nagy visszhangot keltett a helyi társadalom körében. A Bors szerint a műsor megható volt. A kínai nép visszaadta a segítséget Magyarországnak. Ezért köszönetet kell mondanunk, írta a lap.

„Nagyon örülök, hogy a Barátság tanúi című műsor nagy eredményt ért el. Sok magyar többször is megnézte a műsort. Ebből megértettem, hogy a média képviselőjeként, nemcsak a kultúrát kell terjesztenünk, hanem vállalnunk kell a társadalmi felelősséget is. A műsor készítése idején a magyar kollégáimmal együtt kerestünk az interjúhoz embereket, és megvágtuk a videót, ez a kínai–magyar közös járványelhárítás egy másik aspektusának is tekinthető” – mondta Ren Jiamo, a Barátság tanúi című műsor készítője.

Június 15-én Budapesten hivatalosan létrejött a Kínai Kulturális Központ. 2013-ban indultak a Kínai Kulturális Központ létrehozásával kapcsolatos előkészületek. 2016 végén a Kínai Kulturális Minisztérium és a kínai Jiangsu tartományi Suzhou városi kormányzat aláírta a Budapesti Kínai Kulturális Központ létrehozásáról szóló egyezményt, amely alapján a Kínai Kulturális Minisztérium és a város közösen létrehozta az első Kínai Kulturális Központ külföldön. Ezt követően 2019 szeptemberében a Kínai Kulturális Minisztérium ingatlant vásárolt Budapesten. 2020 januárjában a kínai munkatársak megérkeztek Budapestre és júniusban hivatalosan megnyitották a kulturális központot.

Értesülések szerint a Budapesti Kínai Kulturális Központ a kínai kormány alá tartozó hivatalos kulturális intézmény, amely Kína 41. kulturális központja külföldön.
Jin Hao, a Budapesti Kínai Kulturális Központ vezetője azt mondta, hogy a jövőben a központ főleg a magyar közönség érdeklődésének megfelelően nagy erővel terjeszti a kínai kultúrát, ezzel emelve Kína hatalmi hírnevét. A közelgő őszközépünnep alkalmából rendezi a központ az első kulturális eseményt a helyiek számára.
Magyarországon jelenleg öt Konfuciusz Intézet található: az ELTE-n, a Szegedi Tudományegyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Miskolci Egyetemen és a Debreceni Egyetemen. A járvány terjedése ellenére a magyar diákok kitartottak a kínai nyelv tanulása mellett.
Július 12-én 263 magyar diák érkezett az ELTE-re, hogy részt vegyenek az éves kínai nyelvi vizsgán. Az elmúlt öt esztendőben még soha nem vizsgáztak ennyien kínaiból Magyarországon.
A vizsgán 30% volt a 26 évesnél idősebbek aránya. Ezzel kapcsolatban Li Denggui, az ELTE Konfuciusz Intézetének kínai rektora így nyilatkozott: „A járványmegelőzés idején az ELTE Konfuciusz Intézetének online tanfolyamai folyamatosok zajlottak. Nemcsak középiskolai és egyetemi kínai tanfolyamot, hanem rövid távú nyelvi képzést is rendszeresen kínáltunk. A kínai gazdaság fejlődésének köszönhetően egyre több külföldi érti meg, hogy ha jól tanulnak kínaiul, utána Kínában folytathatják tanulmányaikat, továbbá kínai vállalatoknál dolgozhatnak.”
Li Denghui annak a reményének adott hangot, hogy a jövőben egyre többen tanulnak kínaiul, ezzel még több kommunikációs hidat létesítenek Kína és Magyarország között.