Az amerikai vállalatok többsége nem hajlandó kivonulni Kínából

Egy amerikai szövetségi bíró leállította az amerikai közigazgatás TikTok elleni tilalmát, amely azt mutatja, hogy Washington a nemzetbiztonság leple alatt tett kalózszerű fellépése kevés támogatottsággal és jogi indoklással bír. Közben számos amerikai vállalat perelte be a kormányt az elmúlt két hétben a kínai gyártmányú termékekre kivetett vámok miatt. Az USA kísérlete, amely elválasztaná az amerikai gazdaságot Kínától, népszerűtlennek és a piacgazdasági elvekkel ellentétesnek bizonyult.

Míg egyes amerikai politikusok egyoldalúan pártolják a Kínától való függetlenítést olyan intézkedéssekkel, mint például a TikTok blokkolása, a tarifák emelése és az amerikai vállalatok termelési láncainak Kínából történő kivonulása, a teljes függetlenítés szinte lehetetlen. Az sanghaji Amerikai Kereskedelmi Kamara által a közelmúltban közzétett beszámoló azt mutatja, hogy noha többször is megemlítette Donald Trump amerikai elnök azt, hogy az amerikai vállalatok termelési vagy ellátási láncai vonuljanak ki Kínából, nagyon kevés vállalat valójában ezt tette ennek megfelelően.

A beszámoló szerint a megkérdezett, a Kínában gyártósorral rendelkező több mint 200 amerikai vállalat 70,6%-a nagyon világossá tette, hogy nem fogja elköltöztetni egységeit Kínából. Ezen kívül 2019-ben a Kínában üzlettel rendelkező amerikai vállalatok 78,2%-a nyereséggel zárta az évet, és közel 50%-a azt állította, hogy a Kínában szerzett bevételük gyorsabban növekedett az átlagos szintnél a világ más helyein.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy nemcsak 2019-ben, hanem a folyamatban lévő járvány idején egyes amerikai vállalatok is megvalósították a profit növekedését a kínai gazdaság fellendülési alkalmához ragaszkodva. A China Economic Net augusztus 10-ei jelentése szerint a kínaiak fogyasztási szándékának helyreállítása segíti semlegesíteni ezeknek az amerikai vállalatoknak a csökkenő teljesítmény által okozott veszteségeket a saját országukban.

Meng Wei, a Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság szóvivője szeptember 16-án egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a járvány miatt a globális határokon átnyúló közvetlen befektetések drasztikusan visszaestek, ennek ellenére Kínában a külföldi tőke felhasználása lépésről lépésre helyreállt. Januártól Augusztusig a tényleges használatban lévő külföldi befektetések elérték a 89 milliárd amerikai dollárt, amely csak 0,3%-os növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. Meng Wei a következő adatokat is feltárta:

„A sanghaji Amerikai Kereskedelmi Kamara szeptember 9-ei beszámolója szerint az amerikai vállalatok többsége bizakodó a kínai piacot illetően. A megkérdezett vállalatok 78,6%-a nem fogja kivonni befektetéseit Kínából, ezek mennyisége 5,1%-kal magasabbat mutat a tavalyihoz képest. Az Európai Unió Kínai Kereskedelmi Kamarájának szeptember 10-ei beszámolójában az állt, hogy stabilak maradnak az uniós vállalatok Kínába történő befektetései, a megkérdezett vállalatok csak 11%-a vette fontolóra azt, hogy megváltoztassa a befektetési terveit, ami az elmúlt 10 évben a legalacsonyabb szint volt. Ezek az adatok továbbra is azt mutatják, hogy nem változik a külföldi vállalatok bizalma a Kínába történő befektetéssel és üzemeltetéssel kapcsolatban” – mondta Meng Wei.

Több amerikai vállalat pénzügyi eredménye bebizonyította, hogy Kína kulcsfontosságú szerepet játszik a teljesítményük helyreállításában: a Sketchers nevű amerikai sportmárka augusztus 7-én jelentette, hogy 42%-kal csökkent a cég értékesítési volumene az idei év második negyedévében, Kínában azonban 11,5%-os növekedést tapasztalt. Ehhez hasonlóan az Apple is megvalósította a csaknem 60 milliárd amerikai dolláros profitot a kínai market értékesítésének köszönhetően. Bár a Teslának a járvány terjedése miatt be kellett zárnia az amerikai gyárát, a második negyedévében mégis elérte a 104 millió amerikai dolláros profitot.

A Tesla gyára Sanghajban

A Tesla ezért azt tervezte, hogy exportálja a Kínában gyártott Model 3 típusú autót az ázsiai és az európai piacra. Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója júliusban egyszer az elemzőknek azt mondta, hogy „nagyon versenyképesek a kínai ellátók, talán a világ legversenyképesebb ellátói lennének. Óriási a sanghaji gyárunk, amely egyre jelentősebb szerepet játszik”. Szerinte az alkatrészek helyi beszerzése miatt „jelentősen csökkentek az autók gyártásának költségei”.

Zhang Chunwei kínai közgazdász pedig úgy véli, hogy a költségcsökkenés mellett a Tesla azért nem akarja máshová költözni a gyártósort Kínából, mert a világ legnagyobb piacának az összes új energiájú járműveitől gyűjtött adatok szintén nagy jelentőséggel bírnak a társasága számára.

„Szerintem a Tesla számára (azért nem költözik el Kínából a Tesla, mert) nagyon fontos az akkumulátor technológiája, amelynek az ellátása főleg Kínából érkezik. Ez az első oka. A másik pedig az új energiájú járműk (NEV) szolgáltatása és adatai. A NEV iparág összes vállalata szemügyre veszi az úton lévő új energiájú járművek által generált adatokat, és Kínának, az NEV fontos fogyasztási piacának, a NEV-adatai rendkívül fontosak. Ennek a hatalmas népességű országnak és fogyasztási piacnak az adatai ritka jó dolognak számítanak a Tesla számára.”

A Goldman Sachs befektetési bank kutatási eredménye azt mutatja, hogy a Kínából elköltöző vállalatok számára a leggyakoribb okok a növekvő munkaerőköltség jelenti, amely már tendencia volt a kereskedelmi háború kezdete előtt is. Kína általános előnye a gyártó iparban nem változik. A Goldman Sachs kutatási beszámolójából kiderül, hogy az óriási belföldi piac, a teljes ipari ellátási lánc és a jó infrastrukturális létesítmények nagyon vonzóak a külföldi gyártó ipar befektetései számára. Ez a vélemény megegyezik Elon Musk nézetével is.

A függetlenítés kivitelezhetetlen, tekintettel a két gazdaság szoros kapcsolatára. A kétoldalú kereskedelem volumene több mint 250-szereseére nőtt a diplomáciai kapcsolatok kezdete óta, és a kétirányú befektetések majdnem a nulláról közel 240 milliárd amerikai dollárra ugrottak.

Több mint 70 ezer amerikai vállalkozás hajtott végre befektetéseket Kínában 700 milliárd amerikai dollár értékben, és ezek 97%-a profitot termel. Ahelyett, hogy az egyik fél kegyelmet nyújtott volna a másiknak, a Kína és az Egyesült Államok közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés előnyöket jelent egymás számára.

Zhao Lijian kínai külügyi szóvivő augusztusban elmondta, hogy a két félnek a szétválás helyett az együttműködésre kellene törekednie a viszony fejlesztése érdekében, és ezen keresztül vállalni a kellő felelősséget a világ számára.

„A globalizáció korunk valósága és az emberiség előrehaladási iránya. Különösen a járvány utáni időszakban, mindegyik országnak igénye és szüksége van a gyártás és munka folytatására, a gazdasági működés helyreállítására, valamint a saját ipari lánc ellátásának stabilitására. Ebben a folyamatban egyik ország sem képes egyedül megtenni mindent más országok együttműködései nélkül. Minden ország ugyanabban a hajóban evez, és együtt bátran szembeszállhatnak a széllel és a hullámokkal. Csak akkor tudunk közösen megbirkózni a kihívásokkal, amikor segítünk egymásnak” – mondta Zhao.

A mai világ a globalizáció korszakában van. A különféle gazdaságok integrációja a nemzetközi munkamegosztás természetes terméke. A világ soha nem fog visszatérni abba az időbe, amikor az országok egymás előtt zárva tartották piacaikat. Ezért Kína továbbra is minden országgal együttműködik a tisztességes, igazságos, nyílt és diszkrimináció mentes üzleti környezet fenntartása érdekében.

Kína előmozdítja a nemzetközi csereprogramokat és együttműködéseket a gazdaságtól és a kereskedelemtől a tudományig és a technológiáig.

A gazdasági globalizáció előtt a fejét a homokba temetve, mint a strucc, vagy ha megpróbálja leküzdeni Don Quijote lándzsájával, ellentétesen cselekszik a történelem trendjével. Az USA-nak fel kell adnia a függetlenségi elméletet, és vissza kell térnie a nyitottság és az együttműködés útjára.