A külföldi vállalatok továbbra is befektetnek Kínában

A globális Közvetlen Külföldi Befektetések (FDI) meredek visszaesésének ellenére, az idei év januárjától novemberéig Kínában a ténylegesen külföldi befektetések összege elérte a 899 milliárd jüant. Peking "külföldi befektetések stabilizálását" célzó politikája és intézkedései tovább erősítették a külföldi tőkét Kína felé húzó, úgynevezett "centripetális erőt", a vállalkozások egyre optimistábbak a Kínában megvalósított befektetéseik jövőjével kapcsolatban.

December közepén hivatalosan is elindították az InvestChina nevű internetes oldalt. A platform kínai és angol nyelven mutatja meg Kína üzleti környezetét, befektetési politikáját, az ország ipari jellemzőit, a beruházó vállalatokat kecsegtető versenyelőnyöket, a beruházási igényeket, az egyes projektekkel kapcsolatos információkat. Hatékony online felületet biztosít Kína megismeréséhez, az ország piacaira való bejutáshoz, az üzleti lehetőségek feltárásához. Az InvestChina weboldal a külföldi befektetések stabilitását, a kedvező üzleti környezet biztosítását célzó kínai politika konkrét megvalósulása.

Yoshinori Ogawa, a kínai Japán Kereskedelmi Kamara elnöke nagyra értékelte a platform elindítását, ezzel kapcsolatban elmondta, „jelenleg több mint 8600 japán vállalat fektet be Kínában. Az InvestChina fontos információforrássá válhat, ahol a különböző kínai tartományok és városok versenyezhetnek egymással a beruházásokért, megmutathatják előnyeiket. Ez mindenképpen elősegíti az üzleti környezet további optimalizálását Kína különböző pontjain." – fogalmazott Yoshinori Ogawa.

A koronavírus-járvány a globális ellátási láncokra, különösen az ipari láncra mért nagy csapást. Jelentősen zsugorodott a nemzetközi kereskedelem, valamint a beruházások mértéke is. Egyes nemzetközi szervezetek előrejelzése szerint a globális gazdaság idén akár 4%-ot is visszaeshet. Mindez negatívan érinti a tőke globális áramlását is. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája által novemberben közzétett "Globális befektetési trendfigyelés" című jelentés rámutatott, hogy az idei év első felében a globális Közvetlen Külföldi Befektetések mértéke éves összevetésben akár 49%-kal is visszaeshet, egyes becslések szerint az egész évre eső csökkenés 30-40% lesz. A legfrissebb kínai adatok azonban azt mutatják, hogy az idei év első 11 hónapjában Kínába mintegy 899 milliárd jüan külföldi tőke áramlott, ami a tavalyi évhez képest 6,3%-os növekedést jelent.

Kína azért maradt vonzó a külföldi befektetések számára, mert következetesen, egyre jobban nyitott a külvilág felé. Ennek a folyamatnak a részeként idén bevezette a "külföldi befektetések stabilizálására" irányuló politikát és intézkedéseket. Feng Yaoxiang, a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács Befektetési Osztályának vezetője a következőkről tájékoztatott,

"A reform és a nyitás politikáját 1978-ban dolgozták ki Kínában, országunk azóta folyamatosan nyit a külvilág felé. Idén különösen nagy lépést tettünk ebbe az irányba, mivel hatályba lépett az úgynevezett "külföldi befektetési törvény", valamint az Államtanács által kidolgozott, „üzleti környezet optimalizálására vonatkozó szabályok" címet viselő jogszabály. Ezen kívül 33-ra csökkentettük azon ágazatok számát, melyek esetében a piacra jutás külföldi befektetések esetében korlátozottnak vagy tiltottnak minősül. A szabadkereskedelmi zónára vonatkozó negatív listán szereplő tételek számát pedig 30-ra csökkentettük. A nyitás politikája nem stagnál a nemzetközi zavarok vagy protekcionizmus miatt, a tendencia így egyértelmű. A koronavírus-járvány elleni küzdelem jegyében kidolgozott, úgynevezett "hat garancia" és "hat stabilitás" stratégiában a "külkereskedelem és a külföldi befektetések stabilitásának biztosítása" kiemelten fontos tartalom."

A fent említett hat stabilitás a foglalkoztatás, a pénzügyi szektor, a külkereskedelem, a külföldi befektetések, a beruházások és a gazdasági elvárások területén lévő stabilitást jelenti. A hat garancia értelmében a foglalkoztatást, az emberek megélhetését, a piaci kulcsszereplők fejlesztését, a gabona- és energiabiztonságot, az ipari és ellátási lánc, valamint az alapszervezetek zökkenőmentes működését kell biztosítani

Ezek a "külföldi befektetések stabilitását célzó" intézkedések egyértelművé tették a nemzetközi közösség és a külföldi vállalkozások számára, hogy Kína eltökélt és magabiztos a nyitás politikájának folytatásában. A kínai gazdaság az elsők között lendült fel, ez tovább erősíti a külföldiek bizalmát a Kínában történő befektetéseket illetően. A novemberben megrendezett, 3. kínai nemzetközi importexpón sok multinacionális vállalat először mutatkozott be vadonatúj termékeikkel Kínában. Egyes vállalatok az importexpót, mint platformot felhasználva jelentették be, hogy bővítik befektetéseiket Kínában.

Az Infineon német félvezető vállalat az importexpó alkalmával elmondta, hogy növelik beruházásaikat Kínában és bővítik Wuxi-ban található üzemük gyártósor-kapacitását. Thomas Wevelsiep, az Infineon China pénzügyi igazgatója úgy nyilatkozott: "Mindig bizakodóak vagyunk Kína piacainak további megnyitásával és a jövőbeli fejlődési lehetőségekkel kapcsolatban."

Ali Obaid Al Dhaheri, az Egyesült Arab Emírségek kínai nagykövetének szemében Kína a koronavírus-járvány idején erős országnak bizonyult, amely hatékony intézkedésekkel küzdte le a nehézségeket. Nem csak a közegészségügyet tudta biztosítani, hanem gyorsan helyreállította a gazdaságot is. Rámutatott, hogy Kína az egyetlen olyan gazdaság a világban, melynek GDP-je növekedést ért el a globális gazdasági recesszió alatt, szilárd alapot teremtve így a gazdaság jövő évi fejlődéséhez.

"Úgy tűnik, a kínai piac erős növekedési potenciállal rendelkezik, a külföldi befektetések számára nagyon biztonságos befektetési célország. Ez nagyon vonzóvá teszi a befektetők szemében. Akik most megragadják az alkalmat és megerősítik a gazdasági és kereskedelmi együttműködést Kínával, hatalmas profitra tehetnek szert. Ezt bizonyítják az Egyesült Arab Emírségek és Kína közötti kétoldalú beruházások eredményei is. Jelenleg a két ország számos területen együttműködik, és egyre több lehetőséget tapasztalunk a további együttműködés számára. Kínában és az Egyesült Arab Emírségekben is abban bíznak, hogy 2030-ig a kétoldalú kereskedelmi összérték eléri a 200 milliárd amerikai dollárt. Ezt a célt valószínűleg a két ország szilárd, kölcsönös bizalma alapján sikerül is megvalósítanunk."

Az Egyesült Államok Kína harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, a két ország közötti kereskedelem idén január és november között, éves viszonylatban 6,9%-kal nőtt. Matthew Margulies, az amerikai-kínai üzleti tanácsának (U.S.-China Business Council) alelnöke optimista az amerikai vállalatok kínai kilátásaival kapcsolatban. Elmondta, "az amerikai vállalatok Kínában bizakodóan tekintenek az elkövetkező öt éves fejlesztési terveikre. Figyelembe véve, hogy Kína sikeresen megfékezte a járvány terjedését, valamint, hogy a gazdaság a világ más részein lelassult, egyre több amerikai vállalat Kínában keres üzleti lehetőséget."

A jövőre induló, "14. ötéves terv" időszakában, vagyis 2021-2025 között Kína továbbra is ragaszkodik a széles körben, több területen történő, mélyebb nyitáshoz a világ felé, annak érdekében, hogy kihasználja hatalmas piacának előnyeit, előmozdítsa a nemzetközi együttműködést, és megteremtse a mindkét fél számára előnyös, win-win szituációt. A Kínai Kereskedelmi Minisztérium illetékese azt is elmondta, hogy a jövőben Kína az optimális és nyitott környezet megteremtésével, nagyobb eltökéltséggel nyugtatja meg a külföldi üzletembereket, bebizonyítva, hogy a nyitás politikájából a külföldi befektetők is profitálhatnak.