Kína elkötelezettsége a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére és a karbonsemlegességre segíti a klímaváltozás globális kezelését

Az ENSZ 75. Közgyűlésének 2020 szeptemberében tartott általános vitáján a kínai államfő bejelentette, Kína arra törekszik, hogy 2030 előtt elérje a szén-dioxid kibocsátás csúcsát, és 2060-ra elérje a karbonsemlegességet.

A december 12-én tartott klímavédelmi csúcstalálkozón Kína a klímaváltozás kezelésének érdekében négy új intézkedést jelentett be. Szakértők szerint Kína ezzel erős lendületet ad a globális klímaváltozás kezelésének. Az új intézkedések világosan mutatják azt az irányt, amit Kína céljának elérése érdekében követni kíván. Az is kifejezést nyert, hogy az egész társadalomnak dolgoznia kell a zöld és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelés és életmód előmozdításán. Kína négy új intézkedése tartalmazza: 2030-ra Kína GDP-egységre jutó szén-dioxid-kibocsátása több mint 65%-kal csökken 2005-höz képest, a nem fosszilis energia az energiafogyasztás mintegy 25%-át teszi majd ki, az erdők tárolók mennyisége 6 milliárd köbméterrel nő 2005-höz képest, a szélenergia és a napenergia teljes beépített kapacitása pedig eléri az 1,2 milliárd kilowattot vagy meghaladja azt.

Wang Yi (Vang Ji), a Kínai Tudományos Akadémia Tudományos és Technológiai Stratégiai Tanácsadó Intézetének alelnöke a közelmúltban Pekingben kijelentette, hogy a klímaváltozás valójában fejlődési kérdés, amely közvetlenül hatással van Kína jövőbeli fejlődési irányára.

A KKP 2020 decemberének közepén befejeződött központi gazdasági konferenciája arról határozott, hogy azonnal meg kell fogalmazni a szén-dioxid kibocsátásra vonatkozó 2030-ig tartó cselekvési tervet és támogatni kell azokat a helyeket, amelyek az elsők között érhetik el a csúcsot. Elő kell segíteni a szénfogyasztás csúcsának mielőbbi elérését, erőteljesen fejleszteni kell az új energia termelés és -felhasználás területeit, valamint fel kell gyorsítani a nemzeti energiajogi és szén-dioxid-kibocsátási jogokkal foglalkozó hazai piac kiépítését. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a szennyezés megelőzésére, és nagyszabású zöldítési megoldásokat kell végrehajtani.

He Jiankun (Ho Csien-kun), a Klímaváltozás Nemzeti Szakértői Bizottságának alelnöke ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a célok tényleges megvalósításához az egész társadalomban konszenzusra van szükség. A különféle rendszereket koordinálni kell és fokozatosan elő kell mozdítsani az ipar átalakulását a magas színvonalú gazdasági fejlődés elérése érdekében. „Először elő kell segítenünk az ipari átalakulást és a korszerűsítést. Ki kell alakítanunk egy alacsony szén-dioxid kibocsátású, zöld ipari rendszert, miközben erőteljesen fejlesztenünk kell a digitális gazdaságot, a csúcstechnológiai iparágakat és a modern szolgáltató iparokat. Meg kell fékeznünk az olyan energiaigényes iparágak fejlődését, mint az acél-, cement-, petrolkémiai- és vegyipar, továbbá vissza kell fognunk az energiafogyasztást. Másrészt, nagy erővel kell törekednünk az új és megújuló energiák elterjesztésére, és fel kell gyorsítanunk az alacsony szén-dioxid kibocsátású energiaszerkezet építését. Mindez a járvány után új gazdasági növekedési lehtőséget jelent, új munkalehetőségek teremtését teszi lehetővé, illetve a magas színvonalú gazdasági fejlődés fontos részévé válik.”

Xu Huaqing (Hszü Hua-csing), a Nemzeti Klímastratégiai Központ igazgatója úgy véli, az egész társadalomnak egységesen támogatnia kell a zöld és alacsony szén-dioxid kibocsátású termelést és életmódot, és a zöld helyreállítással közösen végre kell hajtani az éghajlatváltozás jelentette új feladatokat.

Zhao Yingmin (Csao Jing-min), a kínai ökológiai és környezetvédelmi tárca miniszterhelyettese ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Kína új intézkedései nemcsak világossá teszik az ország elkötelezettségét a karbonsemlegesség elérése tekintetében, hanem lendületet is adhatnak a globális klímaváltozás kezeléséhez. „Kína nagy ország, az emberi sorsközösség építésének felelős állama. Ebben a folyamatban Kína tovább emeli a befolyását a globális kormányzási rendszer aktív előmozdításának, vezetésének érdekében. Kína bölcsességével is hozzájárul a globális kormányzáshoz. Álláspontjának kifejezése elősegítheti a Párizsi Egyezmény átfogó és hatékony végrehajtását, valamint a járvány után a világgazdaság zöld fellendülését, pozitív jelet adva a világnak, hogy Kína határozottan követi a zöld és alacsony szén-dioxid kibocsátású fejlődés útját, és vezeti a globális ökológiai civilizáció felépítését.”

Kína felelős hatalomként lép a zöld fejlődés útjára és aktívan részt vesz a globális ökológiai környezet kialakításában. A nemzetközi közösség számára nem csak a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére tett ígéretet, hanem a karbonsemlegesség új céljának megvalósítására is törekszik. Kína elszántságát belföldön és a nemzetközi porondon is elismeréssel fogadták.

Kína kihirdette, hogy célirányos politikát fog folytatni és hatékony intézkedéseket fog bevezetni annak érdekében, hogy 2030-ra elérje a kibocsátás csúcsát, és 2060-ra elérje a karbonsemlegességet. John Aquilina, Málta kínai nagykövetének véleménye szerint Kína elkötelezettsége és jövőképe nagy jelentősséggel bír a világ számára. Úgy véli, hogy ez mindenképpen nagy előnyökkel jár a világ számára, és lehetővé teszi Kína számára is, hogy kivívja a világ más országainak tiszteletét.

Kína tettekkel teljesíti be ígéreteit. Az elmúlt öt évben Kína számos intézkedést tett, például az ipari szerkezet kiigazítása, az energiaszerkezet optimalizálása, az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javítása, valamint a szén-dioxid-piac építése, az erdei szénelnyelők növelése területén. Kínában a megújuló energiák vonatkozásában nőtt a szabadalmak száma, a beruházások, a beépített kapacitás és az energiatermelés területén egymást követő években az ország az első helyen áll a világon. A megújuló energiába történő beruházások értéke öt egymást követő évben meghaladta a 100 milliárd amerikai dollárt, míg a világ beépített szél- és fotovoltaikus energiáiból a kínai több mint 30%-kal részesedett.

Számos Kínában élő és dolgozó külföldi is megtapasztalhatta az elmúlt évek befektetéseinek hatékonyságát az energiatakarékosság és a kibocsátás csökkentése terén. Steve Blake, a nemzetközi nonprofit természetvédelmi szervezet, a WILDAID főképviselője ezzel kapcsolatban kijelentette: az elmúlt öt évben úgy érezte, hogy az ég kékebb, a víz zöldebb és a levegő tisztább lett. Reményét fejezte ki, hogy Kína a karbonsemlegesség kapcsán tett fogadalmát képes lesz teljesíteni. „Ez egy hihetetlen cél, egyben egy óriási kihívás. Úgy gondolom nagy jelentőséggel bír, hogy Kína megtette erre vonatkozó bejelentését. A cél eléréséhez a kormánynak, a vállalkozásoknak és a nyilvánosságnak is nagy erőfeszítéseket kell tennie.”

He Jiankun, a Klímaváltozás Nemzeti Szakértői Bizottságának alelnöke úgy vélte, Kína lesz az első, amely megvalósítja az úgynevezett zöld gazdasági fellendülést. A nemzetközi közösség nagy elvárásokat támaszt Kína zöld fejlődésével és alacsony szén-dioxid-kibocsátást szem előtt tartó átalakulásának vezető szerepével kapcsolatban. Kína céljának beteljesítésével nemcsak növelheti a globális bizalmat, hanem további útmutatást is nyújthat a kínai gazdaság magas színvonalú átalakításához.

Kína azt tervezi, hogy 2035-ig alapvetően megvalósítja hosszú távú fejlesztési céljait, ideértve a zöld termelés és életmód széleskörű kialakítását, a kibocsátás csúcsa utáni folyamatos csökkentést, az ökológiai környezet alapvető javítását és a „Szép Kína” tervének átfogó céljait. Wang Wenbin (Vang Ven-pin), a kínai Külügyminisztérium szóvivője azt hangsúlyozta, hogy Kína határozott kiállása az éghajlatváltozás kezelése mellett, együttműködési hajlandósága őszinte, végrehajtási intézkedései pedig szilárdak. Kína egyre nagyobb mértékben fog hozzájárulni a klímaváltozás globális kezeléséhez.