Kína a következő tíz évre megtiltja a halászatot a Jangce folyón

A több mint 6300 kilométeres Jangce a harmadik leghosszabb folyó a világon. Ázsiában és Kínában is a leghosszabb, nyugatról kelet felé halad át Kína középső részén. 2020. január 1-jétől kezdve a Jangce mentén lévő 332 természetvédelmi területen megtiltották a kereskedelmi célú halászatot. 2021. január 1-jétől kezdve 10 éves halászati tilalmat vezetnek be a Jangce folyóhoz kapcsolódó természetes vizekben, és annak főbb mellékfolyóiban is. Az elkövetkező tíz évben tilos a kereskedelmi célú halászat.

„A Jangce folyó mindig is gazdag volt a különféle halakban, az ország teljes édesvízi halászatának majdnem 60%-át adta. Az elmúlt években azonban ökológiai környezete tovább romlott, ebből következően alapvetően elvesztette halászati funkcióját. Egy rendelkezésre álló adat szerint, most az ország édesvízi éves termelése meghaladja a 63 millió tonnát, a Jangce folyóból azonban csak kevesebb, mint 100 ezer tonna származik. A szűk 100 ezer tonna jelentéktelen a 60 millióhoz képest – ezért állapították meg, hogy a halászati funkcióját a folyó alapvetően elvesztette. Az emberek ugyanis arra jutottak, hogy minél többet halásznak, annál kevesebb lesz a folyóban az erőforrás, annál jobban romlik az ökológia, végezetül pedig a halászok elszegényednek. A halászati tilalom végrehajtása ezért nemcsak a Jangce folyó vízi élővilágának és az úgynevezett biodiverzitásának folyamatos csökkenését oldja meg, hanem a halászok helyzetét is. Jelenleg ugyanis a vízben nincs elegendő hal, a szárazföldön pedig nincsenek szántóföldek számukra. Ez a tilalom ezért a halászok hosszú távú érdekeit is szolgálja.” Yu Kangzhen kínai Mezőgazdasági és Vidékügyi miniszter-helyettest hallották.

A miniszter-helyettes elmondta: "A Jangce a Föld egyik leggazdagabb vízi világával rendelkező folyója. Fontos az állami ökológiai biztonság fenntartása és az úgynevezett „Jangce folyó gazdasági övezeté” zöld fejlődése is.". „A halászati moratórium kulcsfontosságú lépés a fogyatkozó biológiai erőforrások és a folyó biodiverzitásának leromlása elleni küzdelemben." A miniszter-helyettes arról is tájékoztatott, hogy az olyan emberi tevékenységek miatt, mint például a folyógát-építés, a vízszennyezés, a túlhalászás, a hajócsatorna kezelés vagy a homokkitermelés, egyre rosszabbá vált a Jangce folyó vízi élővilágának adottsága. A biológiai sokfélesége folyamatosan csökkent, a ritka és kizárólag a Jangce folyóban élő endemikus fajok egyedeinek száma is megfogyatkozott.

A Science of The Total Environment nevű nemzetközi tudományos folyóirat egy 2019 végén közzétett tanulmányában kihaltnak nyilvánította a Föld egyik legnagyobb édesvízi halát, a kínai kardorrú tokhalat, mely a kínai Jangce folyóban élt. Kipusztulásának egyik, elsődleges okaként a túlhalászást nevezték meg a tudósok. A kínai kardorrú tokhal az ország egyik, leginkább védett vadállata, a Jangce legnagyobb hala, amely "vízi óriáspanda" néven is ismert. A 20. század végén a kínai tokhal természetes populációja drasztikusan lecsökkent. 2017 és 2019 között, három egymást követő évben egy példányt sem észleltek.

A Kínai Mezőgazdasági és Vidékügyi Minisztérium novemberben 150 kínai tokhalat engedett szabadon a Jangce folyóban. A szabadra engedett kínai tokhalak nagyméretűek és sok közülük párzásra képes, ezért segítik a vadon élő populáció bővülését.

A károsított ökológiai környezet nemcsak a Jangce folyóban élő vízi élőlények szaporodását fenyegeti, hanem súlyosan érinti a halászati termelést is. 1954-ben a Jangce folyó természetes halászati mennyisége elérte a 427 ezer tonnát, az 1960-as években 260 ezer tonnára, az 1980-as években pedig körülbelül 200 ezer tonnára esett vissza. Az elmúlt években a Jangce folyó évi halászati mennyisége kevesebb, mint 100 ezer tonna volt, ami az ország édesvízi fogásának csak, nagyjából 0,32%-át teszi ki.

Vajon miért vezetnek be ilyen hosszú, 10 éves tilalmat? Liu Huanzhang, a kínai tudományos akadémia vízi élővilággal foglalkozó kutatója a következőképpen magyarázta el:

„Tíz évet rögzítettünk, melynek az oka az, hogy biológiai szempontból sok hal párzási képességének eléréséhez 3, 4, vagy 5 évre van szükség. 10 év alatt ezek a halak képesek a reprodukcióra, három, sőt akár négy generáció is kifejlődhet, ezáltal helyreállhat a folyóban a halerőforrás.”

Yu Kangzhen mezőgazdasági miniszter-helyettes elmondta, hogy a túlhalászat miatt egyre kevesebb hal él a folyóban, ráadásul és azok is kisebbek. Egyes halászok illegális halászeszközök és halászati módszerek segítségével kezdtek halat fogni, mint például az elektromos áram, a méreg, vagy a robbanóanyagok. Ennek következménye a romló környezet és a halászok elszegényedése. A Jangce folyó legfontosabb vizein történő 10 éves moratórium bevezetése szükséges intézkedés a kényszerhelyzet megszüntetésének érdekében.

A kormányszervek becslései szerint a tilalom a Jangce folyó mentén fekvő tíz tartományt, több mint 113 ezer törvényes engedéllyel rendelkező halászhajót és közel 280 ezer halászt érint. A halakat tehát meg kell védeni, de hogyan lehet megvédeni azt a rengeteg halászt, akik egész életükben hajókon dolgoztak, és most a parton kell boldogulniuk? Erről kérdeztük Liu Huanzhang-ot, a kínai tudományos akadémia vízi élővilággal foglalkozó kutatóját.

„Valóban, a halászat betiltásának legkritikusabb kérdése a halászok helyzete. Úgy gondoljuk, hogy az egyik megoldás az, ha a halászok, halászat helyett inkább haltenyésztéssel foglalkoznak. Az országunk ezért ezt ösztönző politikát vezet be erre, és a jövőben több ilyen intézkedés várható. Másodszor, egyes halászok más készségekkel is rendelkezhetnek, ezért arra ösztönözzük őket, hogy indítsanak vállalkozásokat, más ágazatokban próbáljanak szerencsét. A harmadik javaslat, hogy mivel a halászok jól ismerik a vizeket, váltsanak át a halászatról halvédelemre vagy halászatellenőrzésre. Ez segítené a halászati tilalom végrehajtását is.”

Már korábban is vezettek be viszonylag rövidtávú halászati tilalmat a kínai folyókon és tengereken, például a Jangce folyón évente három hónapig tilos volt a halászat. Ezek az intézkedések azonban nem hatékonyak, mivel a halászok a tilalom idején is titokban, illegálisan dolgoznak, vagy a tilalom után kezdtek intenzívebb halászatba. A mostani tízéves tilalom alatt nemcsak a halászati szervek, hanem a közbiztonsági hatóságok, a rendőrök is részt vesznek az ellenőrzésben, a szabályokat megsértő halászokat akár őrizetbe is vehetik.

Xi Jinping kínai államelnök, Jangce folyóval kapcsolatos utasítása szerint „a védelemre kell koncentrálni, a nagyszabású fejlesztések nem engedélyezettek”. A halászati tilalom ebből következik.

Sokan tartanak attól, hogy a jövőben már nem tudnak a Jangce folyóban élő halakat enni. Ezzel kapcsolatban Ma Yi, a Mezőgazdasági és Vidékügyi Minisztérium Jangce folyóért felelős irodájának igazgatója elmondta: "A Jangce folyó halait most tenyésztették. A tízéves halászati tilalom lejárta után a helyzetnek megfelelően dől el, hogy engedélyezik-e ismét a halászatot. De a jövőben biztos nem lesz a mostanihoz hasonló, kompetitív és rendezetlen halászat, több tízezer halász részvételével.

Szervezett halászatra van ugyanis szükség, a halászat mennyiségét a vízi erőforrásoknak megfelelően kell meghatározni.