5 sikeres év után a Xinjiang tíz ipari ágazat fejlesztésére készül

A robotok gyorsan tevékenykednek, a dolgozók a számítógép képernyője előtt ülve utasításokat adnak a gépeknek, a logisztikai rendszer automatikusan szállít. Minden automatizált az adatgyűjtéstől, a folyamatirányításon át a termék ellenőrzéséig. A helyszín az Urumqiban (Urumcsi) található Zhuolang Xinjiang (Csuolang Hszincsiang) Intelligens Gépgyártó Zrt. Aki ebbe az üzembe ellátogat, megtapasztalhatja a számítógépes vezérlés és a gyártás kombinációjnak varázsát. Ez az intelligens gyár tükrözi azokat a nagy változásokat Xinjiangban, amelyek az elmúlt éveket jellemezték a gazdasági szerkezetátalakításban és korszerűsítésben.

Az ipar a korszerűsítések fő tere, és azon belül is a gyáripar szolgálja elsődlegesen a magas színvonalú gazdasági fejlődést. Az utóbbi években Xinjiangban generációváltáson estek át az energetikai, transzformációs berendezések, a gépjárművek, a mezőgazdaságot és állattenyésztést kiszolgáló gépek, a kőolaj- és petrolkémiai ipar berendezései, valamint a nehéz bányászati gépek. Az új fejlesztési koncepció szem előtt tartásával alakult a „made in Xinjiang” ipari klaszter, aminek köszönhetően az úgynevezett intelligens gyártás üteme felgyorsult, az ipar innovációs képessége pedig folyamatosan növekszik.

A Guangzhou (Kuangcsou) Automobile Group Co., Ltd.（GAC）xinjiangi leányvállalatának összeszerelő műhelyében intelligens mozgó robotokat alkalmaznak, aminek köszönhetően a termelékenység nagymértékben javult. Erről Xie Fuqiang (Hszie Fu-csiang), a GAC összeszerelésért felelős vezetője így beszélt: jelenleg minden alkatrész szállításához vezető nélküli szállítórobotokat használunk. A korábbiakhoz képest csökkent a szükséges emberi erőforrás, javult a szállítás minősége és hatékonysága. Évente körülbelül 10 ezer darab gépjármű gyártása zajlik itt, de a berendezések legnagyobb gyártási kapacitása 20 ezer egység.

Kína most befejeződő 13. ötéves tervének időszakában Xinjiangban a nagyméretű ipari vállalkozások hozzáadott értéke évről évre növekedett, az átlagos éves növekedési ütem körülbelül 4,7% volt. A feltörekvő és a csúcstechnológiai gyártóipar négy egymást követő évben fenntartotta a majdnem kétszámjegyű növekedést. 2020 januárjától júliusig, a járvány hatása ellenére Xinjiangban ezeknél a nagy ipari vállalkozásoknál a hozzáadott érték 5,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedési ütem sebessége 1,4 százalékpontos növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest, amit gazdasági szakemberek pozitív jelként értékeltek.

A hagyományos ipari gyártást befolyásolják a feltörekvő internetes technológiák, az innováció elősegíti a teljes ipari lánc strukturális optimalizálását és átalakítását. Ezzel egyidőben az online értékesítés, az online oktatás, az online orvosi egészségügyi ellátás, az online adminisztráció és a többi új technológia, az új üzleti formák és az új modellek egyfajta új ipari ökológiát hoztak létre, a fejlesztésnek új lendületet adtak.

A modern iparosítás átalakítja Xinjiang hagyományos termelési struktúráját.

A nagy kerek kenyérlepény, a nang például Xinjiang egyik jellemző étele. Előállítása mára a térség fontos iparágainak egyikévé vált. „Három zsák lisztet használok el minden nap, a havi jövedelmem körülbelül 6000 jüan, ami nagyjából 267 ezer forintnak felel meg” – mondta mosolyogva Yibadaiti Wusiman, a Shache megye Paizi Awati falujának lakója. Xinjiang székhelyén, Urumqiban (Urumcsi) a Nang-kultúra Ipari Park működésének elmúlt 3 évében átlagosan napi 50 ezer nangot készítettek, amivel több mint 1000 ember foglalkoztatását biztosították. A nanggyártás a xinjiangi ipari fejlődés egyik jó példája.

A 13. ötéves terv során Xinjiang ipari szerkezetét optimalizálták, fejlettségi szintjét pedig emelték. A három fő ipari ágazat struktúrájának arányai megváltoztak, a szolgáltatóipar lett a gazdasági növekedés legmeghatározóbb mozgatója.

A Tarim-medencében például a helyi adottságokat kihasználva kialakult egy erdei- és egyéb gyümölcs alapú ipari lánc. A nagyon szegény vidékeken létrehozták a nagyüzemi állattenyésztés bázisait, másutt a szoftver- és információs ipar „felhős” fejlesztéseinek, technológiai kutatásoknak a műhelyeit alakították ki. A 13. ötéves terv időszakában Xinjiang kitartóan törekedett arra, hogy új fejlesztési koncepcióval alakítsa ki a gazdasági fejlődés új normáját. Folyamatosan elősegítette az ipari struktúra átalakulását a minőség, a hatékonyság és a korszerűsítés jegyében, támogatta a kínálati oldal reformjait hozzájárulva a fenntarthatóbb gazdasági fejlődéshez.

Az elmúlt öv évben Xinjiang nagy hangsúlyt fektetett az elsődleges ipar szintjének emelésére, felgyorsította a modern mezőgazdasági ipar fejlesztését. A másodlagos iparban törekedett a hagyományos iparágak, például a kőolaj- és vegyipar átalakítására. Mindezek mellett erőteljesen fejlesztette a harmadlagos szektort, elősegítve a szolgáltatóipar fejlesztését, folyamatosan bővítve a szolgáltatás kínálatát, miközben felszabadította a keresleti oldal tartalékait. A xinjiangi idegenforgalom-fejlesztés stratégiájának köszönhetően a turizmus a legjövedelmezőbb iparággá vált, a korábbinál jóval szélesebb körű lehetőségeket teremtve az emberek számára.

A 13. öt éves terv idején Xinjiangban tovább lazítottak a piacra jutás lehetőségén és optimalizálták a vállalkozások jóváhagyásának bürokratikus folyamatát. Az üzleti környezet az intézkedések hatására folyamatosan javult, összességében pedig erőteljesen ösztönözte a piaci vitalitást és a kreativitást.

Xinjiang a régi és az új Selyemút meghatározó gazdasági bázisterülete, s ezen belül is Kashgar és Horgos városok a „két stratégiai támasz”, két különleges gazdasági zóna Xinjiang északi és déli részén. Ezzel kapcsolatban Xuekelaiti Zhakeer, a Xinjiang Ujgur Autonóm Terület elnöke ezt mondta: ebben a két gazdaságfejlesztési övezetben komoly terv szerint folyik a munka, amit hosszas előkészületek előztek meg. Hiszünk abban, hogy e két város a jövőben kulcsfontosságú szerepet játszhat a Selyemút gazdasági kezdeményezés építésében, és biztos ipari és pénzügyi háttérré válhat.

A politikai kommunikációra, a létesítmények összekapcsolására, az akadálytalan kereskedelemre, a pénzügyi kapcsolatokra és az emberek közötti kapcsolatokra összpontosítva Xinjiang magas színvonalú fejlesztésre törekszik, miközben hozzájárul a reformok átfogó elmélyítéséhez és a nyitás bővítéséhez.

A 13. ötéves terv időszakában a Xinjiangból indított kínai-európai tehervonatok Közép-Ázsia és Európa 19 országának 26 városát vették célba. A szerelvények száma a 2016. évi 223-ról 2019-re 1102-re nőtt, ami átlagosan 170%-os éves növekedést jelent. A Covid-19 járvány kitörése óta a kínai-európai vonatok száma nem csökkent, hanem inkább növekedett, fontos szerepet játszva az Övezet és Út országai közötti kereskedelem bővítésében. Alashankouból és Horgosból Európába indult vonatok száma meghaladta a 4500-at, illetve a 4000-et, amik új rekordnak számítottak.

A hamarosan kezdődő 14. ötéves terv időszakában az északnyugat-kínai Xinjiangban tíz kiemelt ipari ágazat fejlesztésére összpontosítanak. Ezek közé tartoznak: a kőolaj- és petrolkémiai ipar, a szénipar, a vegyipar és az energiaipar, a textil és ruházat, az elektronikai ipar, továbbá a xinjiangi jellegzetes mezőgazdasági termékek feldolgozása, az idegenforgalmi ipar és mások. Ezek az ágazatok elősegíthetik a xinjiangi gazdaság magas szintű fejlődését, és bemutathatják Xinjiang jellemző iparágait a világ számára. Zhake Zuoerdong, a Xinjiang-Ujgur Autonóm Terület Fejlesztési és Reform Bizottságának első embere a jövő feladataival kapcsolatban azt hangoztatta, hogy elő kell mozdítani az ipari bázisok fejlesztését, az ipari lánc korszerűsítését, folyamatosan emelni kell a gazdasági tevékenység minőségén, hatékonyságán és alapvető versenyképességén.