Az UNCTAD beszámolója szerint a trenddel szemben nőttek a Kínába érkezett közvetlen külföldi befektetések

Január végén az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) kiadta a Global Investment Trends Monitor legújabb jelentését. A jelentés azt mutatja, hogy a globális közvetlen külföldi befektetések 2020-ban 42%-kal csökkentek, és várhatóan tovább csökkennek 2021-ben, 2020-ban Kína először megelőzte az Egyesült Államokat, és ezzel a világ legnagyobb külföldi befektetéseket fogadó országa lett.

Zhan Xiaoning (Dzsán Hsziao Nin), az UNCTAD befektetéssel és cégekkel foglalkozó főosztályának igazgatója bemutatta a 2020-as globális befektetési tendenciát és rámutatott, hogy a globális közvetlen külföldi befektetések tavaly meredeken csökkentek, mindössze 859 milliárd amerikai dollárt értek el, ami 42%-os csökkenés a 2019-es 1,5 billió amerikai dollárhoz képest, 30%-kal alacsonyabb, mint a 2009-es globális pénzügyi válság utáni mélypont.

„A csökkenés a fejlett országokban összpontosult. A fejlett országokba irányult közvetlen külföldi befektetések 69%-kal, csupán 229 milliárd dollárra csökkent, ami az elmúlt 25 év legalacsonyabb szintje. A fejlődő gazdaságokba irányult külföldi tőke 12%-kal esett vissza, mintegy 616 milliárd dollár volt, ami a globális közvetlen külföldi befektetések 72%-át teszi ki, és elérte a történelem legmagasabb szintjét. A főbb gazdaságok esetében az Egyesült Királyságba, Olaszországba, Oroszországba, Németországba, Brazíliába és az Egyesült Államokba érkezett közvetlen külföldi befektetések jelentősen csökkentek, de Kína és India a trenddel szemben növekedést valósított meg.”

Zhan elmondta, hogy Kína 2020-ban sikeresen kezelte a koronavírus súlyos következményeit.

„Az UNCTAD becslései szerint Kína tényleges külföldi tőkehasználata 2020-ban éves szinten mintegy 4%-kal nőtt, elérte a 163 milliárd dollárt. Ez magában foglalja a pénzügyi szektorba történő befektetéseket is. Kína először előzte meg az Egyesült Államokat és ezzel a világ legnagyobb külföldi befektetést fogadó országa lett. Becslésem szerint a vonzott külföldi befektetések területén Kína globális részesedése jelentősen megnőtt, elérte a 19%-ot. A koronavírus-járvány során a multinacionális vállalatok nagy függősége a kínai ipari és ellátási lánctól fenntartotta a Kínába irányuló külföldi befektetések stabilitását és növekedését.”

A vonzott külföldi befektetések összege, a növekedési ütem és a globális részesedés területén megvalósított „három növekedés” azt tükrözi, hogy a külföldi befektetések Kína iránti lelkesedése nem csökken, befektetési célországként Kína vonzereje nem csökken. Ez Kína óriási erőfeszítéseinek köszönhető.

Először is a politikák játszottak kulcsszerepet, amelyek a stabilitást és a garanciát célozzák. Az emberek láthatták, hogy a járvány idején a kínai kormány adó-, pénzügyi és társadalombiztosítási politikákat vezetett be a cégek segítése érdekében, a külföldi cégek az egyenlő elbánás elvét élvezik. Kína pedig átvette a vezetést a járvány terjedésének megfékezésében, a munka és a termelés újraindításában és a gazdasági növekedés negatívról pozitívra válásában, ez megnyugvást jelent a nemzetközi befektetők számára. Az elmúlt évben olyan multinacionális vállalatok, mint az Exxon Mobil, a Daimler, a BMW, a Toyota és az LG növelték befektetéseiket Kínában, ami megmutatta bizalmukat a kínai piac iránt.

Ugyanakkor Kína trenddel szembeni növekedése elválaszthatatlan a külföld felé nyitás fokozásától is. A külföldi befektetések kínai piaci hozzáférésének korlátozásáról szóló negatív listát 33 tételre csökkentették. Ezenkívül Kína két egymást követő évben módosította a külföldi befektetések számára ösztönözött ágazatok számát, így az 127-tel nőtt az előző évihez képest. Több új terület nyitotta meg kapuit a külföldi befektetések előtt, és ez több lehetőséget hozott a külföldi vállalatoknak.

Li Ling (Li Lin), a CBRE Group, Inc. a világ legnagyobb kereskedelmi ingatlan- és befektetési vállalata (a 2019-es bevétel alapján) kínai tevékenységgel foglalkozó elnöke a közelmúltban elmondta: „A külföldi befektetési törvény egy évig tartó végrehajtása óta Kína számos része helyi adottságon alapuló támogató intézkedéseket vezetett be. Valóban úgy érezzük, hogy a különböző szintű kormányzatok folyamatosan javították munkahatékonyságukat és szolgáltatásaikat.” Nyilvánvaló, hogy a konkrét intézkedések bevezetése hatékonyan javította a Kínában tevékenykedő külföldi vállalatok „felhasználói élményét”, és „varázsfegyverré” vált Kína számára a több külföldi befektetés vonzása érdekében.

A kínai piac iránti bizalomból profitálnak a külföldi vállalatok. A Kínai Kereskedelmi Minisztérium friss felmérése azt mutatja, hogy a külföldi vállalkozások közel 60%-ának árbevétele és nyeresége növekedést ért el vagy egyenlő a tavalyi szinttel, és a vállalkozások közel 95%-a optimista vagy óvatosan optimista a jövő kilátásaival kapcsolatban. Valójában a kínai piac ritka kivétel lett a multinacionális vállalatok, például a Vale bányavállalat és a L'Oréal által tavaly kiadott negyedéves pénzügyi kimutatásokban.

Január végén a Kína és Európa közötti vasúti teherforgalom, vagyis a China-Europe Railway Express, vonata járványmegelőzési anyagokat, valamint termeléshez és élethez szükséges anyagokat szállított, Kínából indult és legkorábban a vonaton szállított 100 konténer közül 82-t járványellenes anyagokkal töltöttek meg, köztük több mint 40 ezer darab védőruhát és fecskendőt, a súlyuk 324 tonna volt. Ezeket az anyagokat a lengyel kormány vásárolta Kínában. A másik 18 konténer, termeléshez és élethez szükséges árut ugyanazon a vonaton szállították a lengyelországi Malasevićbe, majd a tovább a németországi Hamburgba. 2020-ban a China-Europe Railway Express 9,39 millió darab, 76 ezer tonna súlyú járványellenes anyagot szállított. A fő célállomások Olaszország, Németország, Spanyolország, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Hollandia, Litvánia, majd több európai országba osztották el az árut.