A világ első járvány előrejelzési modellje szabad hozzáférést kínál az adatokhoz

Az újabb téli járványhullámról tartott előadást nemrég a Kínai Műszaki Akadémia tagja, Zhong Nanshan légzőszervi szakorvos. December és február között összesen több mint 2000 új fertőzöttet azonosítottak Kína több tartományában. Nem sokkal ezt követően azonban - február 24-ével bezáróan - egymást követő 10 napon át nem számoltak be újabb megbetegedésről. Zhong szerint ebből arra lehet következtetni, hogy a hideg időjárás megkönnyítheti a vírus terjedését. Beszélt arról is, hogy a nyugat-kínai Lanzhou Egyetemen kifejlesztettek egy ún. világjárvány-előrejelző rendszert. A rendszer segíthet a különböző fertőzési hullámok felderítésében és megértésében.

Zhong Nanshan légzőszervi szakorvos a világjárvány-előrejelző rendszerről beszélt egy előadáson,

„A jelek szerint megbízható a kutatási központ által kifejlesztett előrejelzési modell. A számítások szerint, ha nem hajtanak végre aktív ellenőrzési intézkedéseket Pekingben, Heilongjiang (hejlongtyiang) és Hebei (Höpej) tartományban, akkor Heilongjiangban a fertőzött esetek száma február végére elérheti a 130 ezret, míg Hebeiben a 100-120 ezret. A rendszer sok különböző tényezőt figyelembe véve kapta ezt az eredményt, méghozzá a pontos SEIR (Susceptible-Exposed-Infectious-Recovered) modell segítségével. Ebből az derül ki, - hasonlóan más országokhoz - ha egyszer lazítják az ellenőrzési intézkedéseket, akkor újra gyorsabban terjed a vírus” – mondta Zhong Nanshan.

Tavaly májusban mutatta be a Lanzhou Egyetem szakértőcsoportja a világ első COVID-19 előrejelzési rendszerét, melynek eredményei nagyban hozzájárultak a járvány-ellenőrzési intézkedések meghatározásához. A rendszer eddig már több mint 190 országban segített az új esetek előrejelzésében.

A rendszer figyelembe veszi a világ országaiban uralkodó hőmérsékletet, páratartalmat, illetve a megelőzési és ellenőrzési adatokat. Ezek alapján számolja ki az elkövetkező napokban, hónapokban és negyedévekben előforduló esetek számát. Az előrejelzés adatait 10 naponta frissítik, ami ingyen hozzáférhető az egész világ számára.

Vegyük például a rendszer tavaly júniusi, pekingi előrejelzését. A június 11-ei kisebb hullámban 335 fertőzött esetet jegyeztek, míg a rendszer előrejelzése 310 eset volt. Vagyis csupán 7,5 százalékkal tért el a valós adatoktól. A június 24-ei kiugró esetszám kivételével a terjedés trendje általában megegyezik az előrejelzésekkel.

A rendszer a járvány külföldi terjedését is elég pontosan képes megbecsülni. A rendszer 6,78 millió igazolt amerikai fertőzött esettel számolt 2020 novemberére. Alig tért el a valós adatoktól: végül 6,58 millió fertőzöttet jegyeztek novemberben, ami mindössze 3 százalékkal volt alacsonyabb az előre jelzett értéknél.

A rendszert fejlesztő szakértőcsoport arra a következtetésre jutott, hogy a hőmérséklet valamint a légkörben található nitrogén-dioxid a két legfontosabb mérőszám a járvány terjedésének előrejelzésére. Továbbá az is kiderült, hogy a COVID-19 számára az ideális hőmérséklet 5-15 fok közé esik. Ezt támasztja alá, hogy világszerte a megerősített esetek 60 százaléka ilyen hőmérsékleten fordult elő.

Már azzal is tisztában vagyunk, hogy tavasszal és nyáron a járvány könnyebben átterjed az Egyenlítő közeléből a sarkörök irányába. Ősszel aztán a közepes szélességi körön fekvő országoknak kell szembenézniük a járvány erősödésével. Közben a műholdak által megfigyelt nitrogén-dioxid-tartalom hatékonyan tükrözi az országok korlátozási intézkedéseinek hatását. Ugyanis a légkörben található nitrogén-dioxid jelentős része az autók kipufogójából és a különböző ipari létesítményekből jut a levegőbe, ezek a károsanyag-kibocsátások pedig észrevehetően csökkenek, amikor enyhül a forgalom. Ezzel együtt az emberek közötti érintkezések száma is csökken.

Huang Jianping professzor (Huang Tyienping), az előrejelzési rendszert kifejlesztő csoport felelőse elmondta, hogy folyamatosan tökéletesítik a rendszert:

„A korábbi, 2.0-s verzióban bevezettük a kormányzati ellenőrzési intézkedéseket és a vakcinázás helyzetét, mint két változót. A rendszer ezek alapján modellezte országonként a járvány terjedését. A legújabb változatban már megyékre lebontva láthatjuk az adatokat. Korábban nem vettük figyelembe az emberek tömeges mozgását sem, mivel az országok többsége elfogadta az utazási korlátozásokat, így az országok közötti utasforgalom szinte teljesen megszűnt. Azonban a rendszer hármas verziójába már bekerültek az országokon belüli repülőterek és kikötők forgalmi adatai is, amelynek köszönhetően még részletesebb és pontosabb eredményeket kaphatunk” – tájékoztatott prof. Huang.

Huang elmondta, hogy a járvány valószínűleg nem fog véget érni a közeljövőben. A vírus még az oltások ellenére is sokáig megmarad, ezért a járvány elleni hosszútávú küzdelemre kell felkészülnünk. Szerinte az aktív és hatékony karantén-intézkedések és a tömeges vakcinázás a legjobb megoldás a védekezésre. Bízik benne, hogy a kutatócsoportja által kifejlesztett járvány-előrejelzési rendszer segíteni tud az Egészségügyi Világszervezetnek és a világ kormányainak a járványkezelésben, és a jövőben a használatát nem korlátozzák egyedül a Covid-esetekre, hanem a globális epidemiológiai előrejelzésekhez is támogatást nyújthat:

„Az egyik ok, amiért az újabb verziót tervezzük, az, hogy a modellt globális epidemiológiai előrejelzési rendszerré szeretnénk fejleszteni – azaz nem csak a COVID-19-re lenne érvényes, hanem más járványokra is. Időközben látnunk kellett, hogy a fertőzési arány is megváltozott már: a COVID újabb változata majdnem kétszer fertőzőbb. Azt akarjuk, hogy a 3. verzió egy még kifinomultabb globális modell legyen, és minden városra vonatkozóan részletesebb epidemiológiai modellt nyújtson. Hamarosan képesek leszünk arra, hogyha valamelyik településen felbukkan a járvány, akkor rövid időn belül egy részletes előrejelzést tudunk a városvezetés rendelkezésére bocsájtani. Másként fogalmazva: ez a rendszer a jövőben az okos városok szolgálatában fog majd állni” – mondta prof. Huang.

Jelenleg a rendszerben látható legfrissebb eredmények a következő 5 év járványhelyzetet jósolják meg előre. Ezek szerint ha a világ népességének 70%-át beoltották volna 2021 januárjáig, akkor a vakcina hosszútávon is védettséget nyújtott volna és a covid-19 járvány 2025-re világszerte véget érhetett volna.