A digitális gazdaság mind nagyobb szerephez jut Kínában

Kína 13. ötéves tervében hangsúlyosan szerepel a gazdaságfejlesztés régi és új módozatainak ötvözése, illetve azok tökéletesítése. A fejlesztési törekvések kiterjednek a fogyasztás új formáira, az infrastruktúrára, az online értékesítésre, a digitális gazdaságra… Kína hozzájárulása a világgazdaság növekedéséhez hosszú évek óta meghaladja a 30%-ot. Ebben a helyzetben egy újra lendületbe hozott kínai gazdaság, a világgazdaság növekedését is előmozdítja.

„5,4,3,2,1” „Már elfogyott!”

Ez a visszaszmlálás tavaly május közepén volt hallható, amikor több ruandai kávétermelő az ország fővárosában, Kigaliban a Taobao.com kínai online értékesítő platformon követte figyelemmel a ruandai kávébab élő értékesítését. A mobiltelefon egyik végén az élő közvetítés helyszínét hallhatták, a másik végén pedig a ruandai kávétermelők izgatott szívdobogását. A visszaszámlálás után a kávétermelők örömére az összes kávébab elfogyott. Az ENSZ főtitkár-helyettese, az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottságának ügyvezető titkára Vera Songwe is részt vett az eseményen, amelyhez a következőket fűzte hozzá: most, hogy megjelent a ruandai kávébab és paprika a kínai e-kereskedelmi platformon, reméljük, hogy ezekhez az afrikai országokból további termékek is társulhatnak, mint például a mali fehér bors, a madagaszkári sáfrány és a comore-szigeteki vanília. Ez különösen fontos az afrikai országoknak, hiszen a világkereskedelmet negatívan befolyásolja a Covid-19 járvány, s ez a mód hatékony eszköz lehet a kontinens piacot kereső vállalatai számára.”

Az online értékesítés egyfajta új fogyasztási modell kialakítását eredményezte az utóbbi években Kínában. Az, hogy egyes cikkek pár másodperc alatt elfogynak, pillanatokon belül tízmillió vagy akár százmillió tranzakciót indítanak, a kínai fogyasztók erős vásárlóerejét tükrözi. Kína 13. ötéves tervében a fogyasztás jelenik meg Kína gazdasági növekedésének fő motorjaként; az óriási piac által felszabadított hatalmas fogyasztási potenciál új lendületet adhat a kínai gazdaság magas színvonalú fejlődéséhez és új lehetőségeket kínál a világgazdaság számára is. A Kínai-Német Kereskedelmi Kamara által napokban közzétett éves üzleti bizalmi felmérés eredményei azt mutatják, hogy a 2020-ban Kínában működő német vállalatok üzleti tevékenysége helyreállt és a cégek optimisták a 2021. évi működésükkel kapcsolatban. A megkérdezett vállalatok 39%-ának az értékesítése, 42%-ának pedig a nyeresége emelkedett. Andreas Glunz, a német KPMG nemzetközi ügyekért felelős vezérigazgatója így fogalmazott: a megkérdezett vállalatok 77%-a arra számít, hogy Kínában jobban teljesítenek majd, mint más piacokon. A megkérdezett vállalatok 72%-a számít arra, hogy Kínában 2021-ben tovább nő az értékesítésük, a vállalatok 35%-a pedig abban is hisz, hogy az eladások több mint 10%-kal nőnek majd. A vállalatok 56%-a számít a nyereségének növekedésére.

A kínai Vámhivatal által napokban kiadott statisztikai adatok azt mutatják, hogy 2020-ban Kína határokon átnyuló e-kereskedelmi exportja 1,12 billió jüan volt, 40,1%-kal nőtt, míg az importja 0,57 billió jüan volt, vagyis 16,5%-kal bővüt. Az elmúlt tíz évben a határokon átnyuló e-kereskedelem vált a leggyorsabban növekvő ágazattá a világon. Kína élen jár ezen a területen miközben az országban az élő közvetítés új módja kezdett teret hódítani. Luigi Gambardella, a Kínai-Európai Digitális Testület elnöke úgy véli, manapság Kína az új üzleti modellek kísérleti területe. Az élő közvetítés a kínai e-kereskedelem központi „színpadává” vált, a Covid-19 járvány pedig fordulópontot jelentett ebben. Különösen akkor ugyanis, amikor a járvány akadályozza a kínai fogyasztók tengerentúli vásárlásait, az élő online értékesítés jelenti a külföldi márkák számára a legjobb lehetőséget a kínai fogyasztók meggyőzésére.

Az élő értékesítés, mint a gazdaság új ága, fejlődésének aranykorába lépett. Egyfajta vizuális gazdaságként valós idejű interakciót valósít meg valós jelenetekben. Amikor az online eladó „szemtől szembe” bemutatja a termék jellemzőit és részt vesz a valósidejű visszajelzésekben, az új érzetet ad a nézők számára. Az, hogy mindenki lehet ilyen eladó, aki élőben közvetít, az élő közvetítés gazdaságának normájává vált. A rövid videók és az élő közvetítés platformjai hidat építettek a termékek és a fogyasztók között és új utakat találtak a kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók számára, hogy megoldják a járvány alatti termelés és működés nehéz helyzetét. Ez jelentősen növelte a termékértékesítést és új ötleteket szült az eladás folyamatában.

Az új infrastruktúra, például az 5G, a mesterséges intelligencia és az ipari internet gyorsított fejlesztésével, továbbá a mobil fizetés, az élő közvetítésű e-kereskedelem, a megosztott szállítás – új modellek és új üzleti formátumok. A kínai digitális gazdaság hozzáadott értéke 2019-ben elérte 35,8 billió jüant, ami a GDP 36,2%-át tette ki. A kínai Kereskedelmi Minisztérium által kiadott adatok azt mutatják, hogy 2019-ben a kínai digitális külkereskedelem forgalma 203,6 milliárd amerikai dollár volt, 6,7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Ma Xiaoli (Ma Hsziao-li), a Kína-EU Kereskedelmi Kamara alelnöke azt hangsúlyozta, hogy Kína digitális kereskedelmének fejlődése számtalan lehetőséget hordoz magában. „Számos európai ország kormánya aktívan részt vesz a digitális kereskedelemben és a különböző iparágak ugyancsak aktívan kutatják a digitális kereskedelem új lehetőségeit. Mert felismerték, hogy ezen az úton lehetőségük nyílik új piacok elérésre. Kína piaca különösen fontos Európa számára.”

A Nemzeti Ipari Információbiztonsági Fejlesztési Kutatóközpont által nemrég kiadott „elemzés 2020-2021 digitális gazdaságának helyzetéről” azt tartalmazza, hogy 2020-ban a hirtelen kitört járvány ellenére a digitális gazdaság erős rugalmasságot mutatott, illetve növekedést ért el hozzájárulva a világgazdaság fellendüléséhez. A rugalmasságnak köszönhetően 2017-2019-ben a digitális gazdaság hozzáadott értékének éves átlagos növekedése Kínában 20% volt. 2020-ban az „érintés nélküli gazdaság”, így például a videokonferenciák, az online vásárlások, az online oktatás és a telemedicina tovább gyorsították a fejlődést. Az információátadás, a szoftverek és az informatikai szolgáltatások hozzáadott értéke 16,9%-kal nőtt, miközben a fizikai termékek országos online kiskereskedelmi értékesítése 14,8%-kal emelkedett. Idén januárban a Sanghaji Társadalomtudományi Akadémia Információkutató Intézete által kiadott jelentés a globális digitális gazdaság versenyképességének fejlesztéséről megállapította, hogy Kína digitális gazdaságának versenyképessége a harmadik helyen áll a világon, hátránya az Egyesült Államokhoz viszonyítva évről évre csökken, míg Kína digitális iparának versenyképessége négy egymást követő évben az első helyen állt a világon.