Mi várható azon a „két ülésen”, amelyeken új irányt szabnak Kína számára

Megkezdte az éves ülését március első hetében Kína legfőbb törvényhozói és politikai tanácsadó testülete. Ezzel visszatértek a hagyományos márciusi menetrendhez, miután a tavalyi ülésszakot májusra halasztották a koronavírus járvány miatt. Mivel az idei év jelenti a 14. ötéves terv kezdetét, ezért a világ most arra figyel, hogy Kína milyen lépéseket tervez megtenni a modern szocialista ország kiépítése felé.

Miután a több ezer résztvevő meghallgatta a kormány, a legfelsőbb törvényhozás, a legfelsőbb bíróság és a legfelsőbb ügyész éves beszámolóját, a törvényhozók áttekintik Kína fejlődési terveit, köztük a hosszútávú, 2035-ig kitűzött célokat.

Az Országos Népi Gyűlés valamint a Kínai Népi Politikai Tanácsadó Testület ülésein a fontos kérdések között is kiemelkedő a gazdaságfejlesztési célok meghatározása.

A koronavírus járvány alatt Kína volt az egyetlen olyan jelentős gazdaság a világon, amely növekedni tudott. Az ország GDP-je tavaly 2,3 %-kal nőtt, elérve így a több mint 101 billió jüant (vagyis nagyjából 15,7 billió amerikai dollárt).

Múlt pénteken juttatták el a kormányzat beszámolóját a Népi Gyűléshez, amelyben az idei évre legalább 6 %-os GDP növekedést terveznek.

Tavaly a járvány illetve a világgazdasági és kereskedelmi környezet által okozott bizonytalanságok miatt nem határoztak meg konkrét GDP-növekedési célt. Zhang Liqun (Dzsang Licsün) az Államtanács Fejlesztési Kutatóközpontjának munkatársa szerint Kína gazdasága ellenálló, képes arra, hogy fenntartható növekedést produkáljon 2021-ben. Ugyanakkor hozzátette, hogy a gazdasági fejlődés elsődleges célja nem a szép GDP-szám elérése, hanem a növekedés minőségének javítása és az emberek jólétének biztosítása.

A 14. ötéves tervben felsorolt főbb fejlesztési célok közé tartozik egyebek mellett 11 millió városi munkahely létrehozása, több országos szintű projekt megvalósítása illetve a környezetszennyezés visszaszorítása.

A Népi Gyűlés valamint a Politikai Tanácsadó Testület üléseinek további meghatározó témája az ország kettős keringés elnevezésű stratégiája. A stratégia lényege, hogy a belföldi és a tengerentúli piacok egymást erősítik úgy, hogy a belföldi piacok jelentik a gazdaság alapját. A 14. ötéves terv tovább pontosítja, hogy Kína miként hajtja végre a „kettős keringés” stratégiát, és hogyan éri el a magas színvonalú fejlődést. A belföldi kereslet felszabadítása kulcsfontosságú Kína növekedésének ösztönzéséhez, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy Kína visszavenne a gazdasági nyitás mértékéből. Ahogy Xi Jinping (Hszi Csinping) a tavalyi Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) gazdasági fórumán elmondta: „A nyitottság teszi lehetővé egy ország számára, hogy előbbre jusson, míg az elzárkózás hátráltatja”.

Kína legfőbb törvényhozói és politikai tanácsadó testületének ülésein fontos témakörnek számít a tudományos-technológiai fejlődés is. A kínai hatóságok szerint az ország fenntartja az innováció központi szerepét a modernizációs törekvéseiben, és az elkövetkező 5-15 évben innováció-vezérelt stratégiát hajt végre. Az ország fejlődésének egyik kulcsaként a tudományos-technológiai önellátást határozták meg.

Xue Lan, a Tsinghua Egyetem Schwarzman Scholars társaságának vezetője

„Kína GDP-je tavaly meghaladta a száz billió jüant. Fontos azonban, hogy nem csak a volumenre összpontosítunk, hanem az erősségre és minőségre is, aminek alapja az innováció. Elmondható, hogy a tudományos-technológiai újítások nagyban hozzájárulnak a kínai gazdaság és társadalom fejlődéséhez, ám további jelentős kihívásokkal kell még szembenéznünk ezen a téren. Lényegében a jó minőségű fejlődés a tudásra és a tudományos-technológiai innovációra támaszkodik. A következő évben a kormányzat legfontosabb feladata lesz a tudományos-technológiai fejlődés segítése és ösztönzése, így jelentősen fejlesztik és erősítik az egyetemeket, kutatóintézeteket és az állami kutatólaboratóriumokat, mert ezek képviselik az országunk innovációs képességét” – mondta Xue Lan (Hszüe Lan), a Tsinghua Egyetem Schwarzman Scholars társaságának vezetője.

A nemzeti jogalkotók és politikai tanácsadók, közöttük számos tudós és a Big Tech vezetői, várhatóan megvitatják a kínai tudományos-technológiai fejlesztés valamint az innováció számára szükséges környezet megteremtésének módjait.

Az ülések további fontos témája a tisztább energiára való gazdasági és társadalmi átállás, illetve a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése. Tavaly Kína bejelentette: arra törekszik, hogy 2030-ig elérje a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát, és 2060-ig elérje a karbonsemlegességet. Ennek érdekében a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését Kína 2021-re vonatkozó legfontosabb politikai prioritásai közé sorolták.

„Kína az első helyen áll a világban a víz-, szél- és napenergiával való áramtermelésben, létrehoztuk a víz-, atom-, szél- és napenergia-termelő berendezések gyártási láncát, ami segíti az ország tiszta energiaforrásainak felhasználását. A zöld fejlődés fontos szerepet játszik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében – 2019-ben a kínai szén-dioxid-kibocsátás volumene több mint 48%-kal kevesebb volt, mint 2005-ben. Továbbra is felgyorsítjuk a tiszta energia hasznosítását, hogy a nem fosszilis energia és a földgáz legyen az energiafogyasztás növekedésének a legfőbb alapja. A nem fosszilis energia fogyasztási arányának 2030-ig el kell érnie a 25%-ot” - tájékoztatott tavaly Zhang Jianhua (Dzsang Tyienhua), a Nemzeti Energiaügyi Hivatal vezetője a kínai energiafejlesztésről szóló Fehérkönyvet bemutató sajtótájékoztatón.

Huang Renqiu (Huang Rencsiu) ökológiai és környezetvédelmi miniszter januárban azt mondta, hogy az ország megkezdte a cselekvési terv kidolgozását a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről, és a következő 10 évben felgyorsítja a kínai társadalomban a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlődés felé vezető átalakulást.

A környezetvédelem mellett kiemelt témaként szerepelnek különböző jogszabályokkal kapcsolatos lépések. Az államhatalom legmagasabb szerveként a Népi Gyűlés különféle funkciókat és hatásköröket lát el, beleértve az alapvető törvények elfogadását és módosítását. 2019-ben a Népi Gyűlés ülésén elfogadták a külföldi befektetési törvényt. Tavaly elfogadták a mérföldkövet jelentő polgári törvénykönyvet.

Az idei „két ülésen” a törvényhozók módosításokat terveznek a Népi Gyűlés szerves törvényéhez és eljárási szabályaihoz, amelyek az ország legfelsőbb törvényhozásának működésével foglalkoznak. A legfelsőbb törvényhozás forrásai szerint a módosítástervezetek segítik a hatékonyabb jogalkotási folyamat kialakulását, így például a Népi Gyűlés üléseinek nyitottabbá és hatékonyabbá tételét.