Az ONGY és a KNPTT idei ülésszakán az élelmezésbiztonság és a vetőmagipar a fókusztéma

A kínai Országos Népi Gyűlés és a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület minden márciusban Pekingben ülésezik, ami fontos az ország működése szempontjából és „két ülés” néven emlegetnek. Hogyan lehet biztosítani a kínai élelmezés- és étolajbiztonságot? Hogyan lehet fejleszteni a vetőmagipart? Hogyan lehet stabilizálni a sertéstenyésztést? Ezekre a kérdésekre összpontosítottak a két ülésen résztvevők.

A nyugat-kínai Gansu tartományi Longnan (Lon Nán) város Vudu kerülete az olajbogyó-termelésre legalkalmasabb régió. Az 1960-as években külföldről hoztak olajbogyó-palántákat, később Longnanban terjedt el. Jiang Chengying (Gyián Csön Jin) a Gansu Erdészeti Akadémia kutatója, hosszú ideje elkötelezett az olajbogyó helyi termelésének tudományos kutatása iránt. Véleménye szerint az ország élelmezés- és étolajellátásának biztonsága érdekében az olajbogyó „lokalizálása” nagyon fontos.

„A koronavírus-járvány tavalyi kitörése után számos ország korlátozásokat vezetett be a mezőgazdasági termékek exportjára. Kínában az étolajból az önellátási arány csak 30%. A külföldtől való nagy függőség miatt, ha a nemzetközi kereskedelemben váratlan dolgok történnek, élelmezés- és étolaj-biztonsági problémák merülnek fel. Hazánkban nem soknak számító szántóterületének garantálnia kell az élelmiszerek és a zöldségek kínálatát. Ezért az étolaj nyersanyagának - szójabab, repce és földimogyoró – termelését valószínűleg nem növelhetjük jelentősen.”

A kormány idei munkabeszámolója megemlítette, hogy több intézkedést kell hozni az étolajat adó növények termelésének bővítése érdekében. Jiang Chengying azt javasolta, hogy az étolajtermelés fejlődését vegyék fel az ország élelmezés- és étolajbiztonságával kapcsolatos stratégiájába, kedvező politikákkal, adócsökkentéssel és tudományos támogatással ösztönözzék az étolajipar fejlesztését.

Az utóbbi 2-3 évben jelentősen drágult a sertéshús Kínában, ezért a sertéstenyésztés szintén szerepel az idei kormányzati munkabeszámolóban. Liu Yonghao (Liu Jon Hao), a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület tagja, a New Hope Group elnöke úgy véli, hogy Kína a legnagyobb sertéshúsfogyasztó ország, történelmi okokból a kínai sertéstermelő vállalatok többsége kis- és közepes méretű, a tenyésztésben továbbra is hiányosság mutatkozik a fejlett mezőgazdasági országokkal összehasonlítva. Liu elárulta, hogy a New Hope Group az elkövetkező öt évben összesen 3 milliárd jüant fektet be a tenyésztéstechnikába annak érdekében, hogy csökkentsék a különbséget a világ fejlett színvonalától.

„Úgy gondolom, hogy a 3 milliárd nem kis pénz egy vállalat számára, de nem sok az egész ipar számára. Remélem, hogy nemcsak a New Hope Group fog befektetni, hanem több vezető vállalat is, és több támogatást várunk az országtól. Másrészt, miközben önállóan kutatunk és fejlesztünk, a nemzetközi óriásokkal is aktívan együtt kell működnünk, közös tenyésztés, közös kutatás és az erőforrások megosztása módján minél előbb rendelkezzünk ezzel a képességgel.”

Liu elmondta, hogy a kínai sertéstenyésztés kutatás-fejlesztése bizonyos előnyökkel jár.

„Most nagyon népszerű a digitális technológia és a mesterséges intelligencia Kínában, elképzelhető, hogy Kína elsőként kombinálja a mesterséges intelligenciát, az 5G technológiát és a tenyésztéstechnikát a világon. Ennek érdekében hoztunk létre egy céget, toboroztunk tehetségeket, ugyanakkor az amerikai Bostonban, néhány kínai városban építettünk ki kutatóintézetet. Úgy gondolom, hogy körülbelül 5 éven belül a tenyésztési képességünk fokozatosan elérheti a világszínvonalat.”

A vetőmag a mezőgazdaság „chipje”. A mezőgazdaság gyors fejlődése során a magok kérdése is egyre nagyobb figyelmet keltett. A kormány munkabeszámolója rámutatott arra is, hogy az élelmezésbiztonság biztosításának kulcsa a vetőmag és a szántóföld, meg kell erősíteni a kiváló minőségű vetőmagfajták kiválasztását és termesztését, valamint áttörést kell elérni a legfontosabb mezőgazdasági technológiákban. Kong Yi (Kon Ji), az Országos Népi Gyűlés képviselője, a Tai'an Agrártudományi Akadémia Ehető Gombák Intézetének igazgatója elmondta: „Javaslom, hogy a piaci keresletet vegye figyelembe végezzük a legfontosabb technológiák kutatását, gyorsítsuk fel a fajták innovációját, szellemi tulajdonjoggal rendelkező kiváló fajtákat fejlesszünk, törjük meg a külföldi fajták monopóliumát és valósítsuk meg a csúcskategóriás fajták lokalizációját.”

Tang Renjian (Tán Zsen Gyien) mezőgazdasági és faluügyi miniszter a két ülésen válaszolt az élelmezésbiztonságról szóló kérdésekre. Rámutatott, hogy Kínában az élelmezés 17 egymást követő évben valósította meg a rekordtermést, az egy főre eső élelmezés mennyisége jelenleg 474 kilogramm. „A nemzetközi közösség általában úgy véli, hogy a 400 kilogramm az élelmezésbiztonság szokásos színvonala. Sok éven át túlléptük ezt a számot. Ezért a kínai élelmezésbiztonság teljesen garantálható” – fogalmazott a mezőgazdasági miniszter.

A vetőmagkínálatról szólva a miniszter elmondta, hogy a vetőmag nagymértékben megelégedhet a hazai kereslettel.

„Például a rizs és a búza, a két legfőbb élelmiszer teljesen hazai vetőmagból van és a termelési mennyiség nem kevés. A külföldi vállalkozások országunk vetőmagpiaci részesedésének csak körülbelül 3%-át teszik ki és az importált vetőmagok csak az ország összes vetőmagfogyasztásának 0,1%-át jelentik. A kínai vetőmagipar nincs annyira válságban, mint sokan gondolják.”