Milyen változásokat hoz a karbonkibocsátás csúcsának elérése és a karbonsemlegesség?

Kína a tavalyi ENSZ-közgyűlésen világosan kijelentette, hogy a karbonkibocsátásnak arra kell törekednie, hogy 2030-ra elérje a csúcsot, és 2060-ra valósítja meg a karbonsemlegességet. A karbonkibocsátás csúcsának elérése azt jelenti, hogy eléri a csúcsot, nem növekszik tovább és fokozatosan csökken. A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy Kína 2060 előtt erdősítéssel, energiatakarékossággal, a káros anyagok kibocsátásának csökkentésével és a gazdasági szerkezet átalakításával ellensúlyozza saját karbonkibocsátását. A karbonkibocsátás az összes üvegházhatású gázok, főleg a szén-dioxid kibocsátást jelenti.

Miért javasolták ezt a két célt? He Jiankun (Hö Gyien Kun), az éghajlatváltozással foglalkozó állami szakértői bizottság igazgatóhelyettese elmondta:

„A csúcselérés és a semlegesség figyelembe vétele orientációként lehetővé teszi számunkra az új fejlesztési koncepciók határozott megvalósítását, egy új fejlesztési struktúra felépítését, az ipari átalakítás és korszerűsítés előmozdítását, a zöld, alacsony karbonkibocsátású és körforgásos fejlődés útjára lépést, valamint a magas színvonalú fejlődést.”

A karbonkibocsátás csúcsának elérése és a karbonsemlegesség először az energiaipari struktúrát változtatja meg. Kínában a karbonkibocsátást okozó fosszilis energiák közé tartozik a szén, a kőolaj és a földgáz, amelyek a teljes energiafogyasztás 84%-át teszik ki, míg a vízenergia, a szélenergia, az atomenergia és a napenergia, amelyek nem generálnak karbonkibocsátást, csak 16%-ot tesznek ki. A karbonkibocsátási semlegesség 2060-os megvalósítása érdekében jelentősen fejleszteni kell a megújuló energiát és csökkenteni kell a fosszilis energia arányát, ezért az energiaipari struktúra rekonstrukciója mindenképpen tendencia.

Hogyan lehet elérni a karbonkibocsátás csúcsát? He Jiankun (Hö Gyien Kun), az éghajlatváltozással foglalkozó állami szakértői bizottság igazgatóhelyettese elmondta:

„Először is át kell alakítanunk és optimalizálnunk kell a gazdasági struktúrát. A digitális ipar, a csúcstechnológiai ipar és a modern szolgáltatóipar fejlesztése révén szigorúan korlátozni kell a nagy energiafogyasztó iparágak - például a szénerőmű, az acél, a cement, a vegyipar – fejlődését, ellenőriznünk kell az energiafogyasztás növekedését. Az egyik az egységnyi GDP előállítására szükséges energiafogyasztás, a másik a teljes energiafogyasztás, mindkét számot ellenőrizni kell. A következő öt évben szigorúan el kell kerülni a szénfogyasztás visszapattanását.”

A karbonkibocsátás kereskedelme új nyereséget hozhat az elektromos autógyártóknak. A Teslának a karbonkibocsátási kvóta eladásából származó bevétele 2020-ban 1,4 milliárd amerikai dollár volt, ami a Tesla teljesítményének legnagyobb támogatása lett. Ki gondolta volna, hogy a Tesla számára a legjövedelmezőbb dolog nem maga az autótermékek, hanem a karbonkibocsátási kvóták értékesítéséből származó jövedelem.

A NIO kínai elektromos autógyártó 100 millió jüan bevételt keresett a karbonkibocsátási kvóták értékesítéséből 2020-ban. A NIO kiemelkedő teljesítménye ellenére 2020-ban még mindig meghaladja az 5 milliárd jüanos nettó veszteséget. Minden üzletág nettó vesztesége esetén a karbonkibocsátási kvóta értékesítése lett a legnagyobb nyereség.

Ha Kína 2060-ra eléri a karbonsemlegességet, az azt jelenti, hogy a hatalmas autóipari láncban óriás változások történnek. Ez azt jelenti, hogy nehéz lesz az úton benzines járműveket látni, helyette elektromos vagy hidrogénmeghajtású járművek lesznek. A jövő évi pekingi téli olimpián alacsony kibocsátású és környezetbarát transzferjárművek működnek majd. Ezek belül nem különböznek az általános buszoktól, de a tetején több tartály is található a hidrogén tárolására. A hidrogén kémiailag reagál a légkör oxigénjével áramtermelésre és járművek meghajtására. A kibocsátott anyag nem kipufogógáz és szén-dioxid, hanem ivóvíz.

A csúcs elérése és a semlegesség újradefiniálja a kínai gazdasági területet. Ha Kína 2060-ra eléri a karbonkibocsátási semlegességet, akkor a nap- és szélenergiában gazdag középső és nyugati régiók az egyik legfontosabb energiaforrássá válnak. Újra meghatározzák a közép- és nyugati régiók szerepét Kína gazdasági térképén.

Ha Kína 2060-ra eléri a karbonsemlegességet, az azt jelenti, hogy Kína éves erdővel borított területeinek növekedése eléri az 1 milliárd köbmétert, ami több mint kétszerese a jelenlegi mennyiségnek, és az erdős területek körülbelül 30%-on stabilizálódnak. Kína megszabadul a külső energiaimporttól való függőségétől. A karbonsemlegesség összefüggésében a kőolajon alapuló geopolitika teljesen megtört, és a hagyományos olajexportáló országok átfogó érdekvesztéssel néznek szembe. A nemzetközi verseny fókusza fokozatosan átvált az alacsony kibocsátású technológiai értékláncra.

Valójában a karbonsemlegesség csendesen megváltoztatta mindennapjainkat. Például a csészén a szívószál behelyezésének helye eltűnt, helyette egy fedél van, emellett a műanyag szívószálat egy környezetbarát, lebontható szívószál is helyettesíti. Sok ehhez hasonló változás van.

Elképzelhetjük a 2060 utáni életet, a fiatalabb generációink nem tudják, hogy néz ki a szén. Legtöbben olyan épületekben fognak lakni, ahol a tetőcserepek vagy a falak elnyelik a napenergiát; Kína középső és nyugati részén fekvő nagy fotovoltaikus és szélenergiás területek fontos turisztikai látványosságok lesznek; minden fosszilis üzemanyag meghajtású jármű eltűnt, az önvezető elektromos járművek népszerűvé válnak; a szalmából készült termékek eltűnnek; levegő tele van friss fák illatával.