Érvénybe lépett a Kínai-Európai Földrajzi Jelzések Egyezménye
2020. március 1-jén a Kínai-Európai Földrajzi Jelzések Egyezménye hivatalosan is érvénybe lépett. Az egyezményhez tartozó listán 275 fajta kínai és 275 fajta európai földrajzi jelzésű termék szerepel, amelyek között vannak többek között szeszesitalok, teák, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek. Szakértők rámutattak, hogy az egyezmény még több befektetési lehetőséget teremt a kínai és az európai vállalatoknak, ezzel elősegítve a kínai-európai gazdasági és kereskedelmi cserekapcsolatokat.
A Kínai-Európai Földrajzi Jelzések Egyezményéről szóló tárgyalások 2011-ben kezdődtek. A nyolc éven át tartó tárgyalássorozat során összesen 14 alkalommal módosították az egyezménytervezetet. A dokumentumban a magas színvonalú termékbiztosítási szabályokat írják le. Ez hathatósan akadályozza a termékek hamisítását és természetesen megfelel a fogyasztók érdekeinek.
Az egyezmény szerint elsősorban 100 kínai és 100 európai földrajzi jelzésű termék kapja meg a másik fél piacán a márkavédelmet. Ezek között van a kínai Anji járásban termelt Fehér-tea, a Panjin városban termelt rizs, az Anqiu járásban termelt gyömbér és a Pi járásban termelt chili szósz. Négy év múlva a mindkét fél kölcsönösen elfogadott földrajzi jelzésű termékeinek számát 275-re emelik.
Yue Ping (Jüe Ping), a szecsuani Pi járási szektorszövetség vezetője úgy nyilatkozott, hogy „az egész szektor még nagyobb bizalommal tekint a helyi chili szósz exportja elé. Jövőre a járásban termelt chili szósz értéke még nagyobb lesz.”
A Pi járásban termelt chili szósz
Beszámolók szerint az egyezménybe foglalt listán található európai termékek között számos szeszesital és élelmiszer szerepel, köztük a magyar tokaji bor is.
Ezzel kapcsolatban a magyar mezőgazdasági minisztérium kifejtette, hogy a tokaji bor volt az egyetlen magyar termék a 100 fajta európai termék között, amely rákerült a Kínai-Európai Földrajzi Jelzések Egyezményének listájára. Elhangzott, ez igazán jó hír a magyar mezőgazdasági termelőknek, különösen a tokaji előállítóinak és kereskedőinek. A Kínai-Európai Földrajzi Jelzések Egyezménye révén egyre több kínai fogyasztó kóstolhatja majd meg Magyarország „állami kincsét”, a Tokajit.
A Tokaji mellett a görög feta sajt, az ír whiskey, a német sör és az olasz sonka is a listára került. A megállapodás szerint az egyezményt négy esztendő múltán további termékekre is kiterjesztik. Akkor a két fél külön-külön 175 újabb fajta földrajzi jelzésű terméket ad a már meglévő listához. Várhatóan a magyar pálinka és a szalámi is köztük lesz.
Cui Hongjian (Cuj Hung-csien), a Kínai Nemzetközi Kérdések Kutatóintézetének vezetője úgy vélte, a Kínai-Európai Földrajzi Jelzések Egyezményének érvénybe lépése hozzájárul a kétoldalú kereskedelem fejlődéséhez.
„A kínai lakosság még több jó minőségű európai termékhez juthat, míg fordítva: az európaiak még több kínai specialitást vásárolhatnak meg. Ezek között vannak például a kínai tea és az európai hagyma. Szerintem az egyezmény nemcsak kedvezően hat a kétoldalú kereskedelmi együttműködésre, hanem a lakosság életszínvonalának emelésére is befolyással van. Emellett a két nép a termékeken, illetve a fogyasztáson keresztül még jobban megismerkedhet a másik kultúrájával és történelmével.”
Azt még fontos megemlíteni, hogy a listán található kínai termékek nemcsak szeszesitalok, vagy mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, hanem például a hagyományos kínai kultúrát jellemző szecsuani selymet és Xuanzhi-papírt (a kínai kalligráfiához használt papír) is a listára vették. Ez volt az első alkalom, hogy az EU a külföldi országokkal aláírt földrajzi jelzések egyezményében szóba kerültek élelmiszeren kívüli termékek is.
Statisztikai adatok szerint 2020-ban Kína lett az EU legnagyobb kereskedelmi partnere. Ebben az évben a kínai-európai kereskedelmi forgalom 4,9%-kal növekedett. A járvány ellenére a két fél vállalatainak befektetési bizalma nem csökkent. Az EU kínai befektetése elérte az 5,7 milliárd dollárt, míg Kína befektetése az EU-ban 4,7 milliárd dollár volt.
Az Európai Bizottság által kiadott statisztikai adatok szerint a földrajzi jelzéssel rendelkező termékek az unióból származó élelmiszerek és italok exportjának 13%-át tették ki, kereskedelmi forgalmuk elérte a 17 milliárd eurót. Ez azt tükrözte, hogy a földrajzi jelzésű termékekben óriási üzleti lehetőség rejtőzik.
Az uniós statisztikai adatokból azt is láthatjuk, hogy a földrajzi jelzéssel rendelkező termékek ára körülbelül a jelzés nélkülieknek a duplája.
Paul Sives, a Kína-EU Kereskedelmi Szövetség helyettes vezetője úgy vélte, hogy a Kínai-Európai Földrajzi Jelzések Egyezményének érvényesítése még nagyobb biztonságot teremt az európai és a kínai fogyasztók számára.
„Az egyezmény megerősítette a fogyasztók bizalmát. Európában több közismert termék található. Azt reméljük, hogy jövőre még több terméket exportálhatunk a kínai piacra. Az egyezmény magasabb szintű biztonságot teremt az exportcikkeknek”- mondta Paul Sives.
A Tokaji bort példaként véve, a magyar mezőgazdasági minisztérium kiemelte, hogy az egyezmény érvényesítésének köszönhetően csak a Tokaj térségében termelt, vagyis a védett származási hely igazolásával (PDO) rendelkező borok léphetnek törvényesen a kínai piacra.
Su Xiaohui (Szu Hsziao-huj), a Kínai Nemzetközi Kérdések Kutatóintézetének professzora szerint az egyezmény elősegíti a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok elmélyítését.
„Az, hogy a termékek hatósági igazolással rendelkeznek, azt jelenti, hogy az európaiak és a kínaiak könnyebben ismerhetik meg a másik fél specialitásait; a jelzésnek köszönhetően a termékek könnyebben juthatnak be a másik ország piacára. Emellett a Kínai-Európai Földrajzi Jelzések Egyezménye keretében a két fél közötti kölcsönös megértés is erősödik, a kereskedelmi forgalom fokozatosan bővül.”