A nyitás elősegíti a jó minőségű gazdasági fejlődést a 13. ötéves terv időszakában
Új szintre léptek a kínai gazdasági aggregátumok az előző, 13. ötéves terv időszakában. Míg 2016-ban meghaladták a 74 billió jüant, addig 2020-ban első alkalommal lépték túl a 100 billió jüant. Kínai és külföldi szakértők egyetértenek abban, hogy ez az előrelépés a gazdaság minőségi fejlesztésének és a gazdasági nyitásnak az eredménye.
„Tavaly júliusban együttműködtünk egy kínai influenszerrel, és a segítségével mindössze 3 perc alatt eladtunk 28 konténernyi, összesen majdnem 1,7 millió doboz tejport. Ez korábban elképzelhetetlen volt. Ez az új gazdasági minta, amit a járvány idézett elő. Szerintem így a világ is részesülhet Kína fejlődéséből és kiveheti a részét a hatalmas kínai piacból. Különösen látva a kínai piac rugalmasságát” – mondta a Theland New Cloud új-zélandi tejipari cég egyik vezetője.
Egyes külföldi vállalatok nemcsak ráéreztek a gyorsan feltörekvő kínai live streaming e-kereskedelem édes ízére, de megtapasztalták a kínai gazdaság fejlődésében rejlő lehetőségeket is. 2020-ban a világjárvány ellenére a kínai fogyasztási cikkek kiskereskedelmi volumene meghaladta a 39 billió jüant. A fogyasztás a GDP több mint 54%-át tette ki, amely az utóbbi években a legmagasabb érték volt. A gigantikus fogyasztási piac által felszabadított potenciál erős támasza lehet a kínai gazdaság ugrásszerű növekedésének.
Az előző öt évben a kínai gazdaság előretört és ugrásszerű növekedést produkált a világgazdasági helyzet ellenére is.
Az egy főre jutó GDP két egymást követő évben is meghaladta a 10 ezer dollárt, amellyel Kína a világ országainak első felébe került. Így még tovább csökkent a Kína és a fejlett országok közötti különbség. Wang Changlin (Vang Csanglin), a kínai Makrogazdasági Kutatóintézet vezetője úgy véli, hogy az óriási gazdasági volumen növekedése mellett érdemes észrevenni azt is, hogy javult a kínai gazdaság minősége és hatékonysága is.
Wang Changlin, a kínai Makrogazdasági Kutatóintézet vezetője
„Nem csak a mennyiségről van szó. Fontosabb az, hogy az új gazdasági megközelítés révén stabil fejlődési alapokat teremtettünk, ennek köszönhetően pedig minőségi gazdasági fejlődést láthatunk. Ez típusú növekedés értékesebb, mert a gazdaságunk még koordináltabb, kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb” – mondja Wang.
A kiváló teljesítmény a külföldi szakértők figyelmét is felkeltette. Samy El Kamhawyt, az egyiptomi Al-Ahram című hírlap főszerkesztő-helyettesét hallják:
3. Bejátszás, Samy El Kamhawy)
„A járvány hatása miatt a világ legtöbb gazdaságának - főleg a legnagyobbaknak - recesszióval kell szembenézniük, miközben Kína képes a növekedésre. Teheti ezt azért, mert időben és helyesen kezelte a válságot. Kína fejlődése nem csak egy adott szektortól függ. Arra törekszik, hogy minden terület együtt fejlődjön – akár az ipar, akár a kereskedelem, mindeközben továbbra is törekszik arra, hogy együttműködjön más országokkal is.”
Az elmúlt öt évben Kína megerősítette kereskedelmi nagyhatalmi pozícióját. Az export-import összvolumene több mint 17%-kal növekedett, így meghaladta a 146 billió jüant. Az importja a világpiac 11,5 százalékát, míg az exportja a 14,2 %-át tette ki. Mindkét adat rekordot jelent.
2017 és 2020 között négy egymást követő évben enyhített az ország a szabadkereskedelmi területek korlátozásán. Jelentősen szűkült a befektetőket távol tartó, befektetéseket tiltó vagy korlátozó negatív lista. A két listán szereplő tételek száma a 2017 évi 93-tól és 122-től a 2020 évi 33-ra és 30-ra csökkent. A szabadkereskedelmi kísérleti zónák száma pedig 4-ről 21-re bővült.
„Fokozatosan javul a szabadkereskedelmi zónák rendszere, bevezettük a külföldi befektetésről szóló törvényt, és megvalósítottuk a külföldi befektetéseknek kedvező adminisztrációs rendszer reformját. A szabadkereskedelmi zónákban az egyablakos ügyintézés lefedi a vámügyi, az adóügyi és a több mint 20 osztályra vonatkozó eljárásokat, illetve az árunyilatkozat és a határokon átnyúló e-kereskedelem területeit. A szabadkereskedelmi zónák kialakítása és építési színvonala messze meghaladja a Kereskedelmi Világszervezet elvárásait, és mindezeket az egész országra kiterjesztették” – tájékoztatott Tang Wenhong, a Kereskedelmi Minisztérium szabadkereskedelmi zóna és kikötő osztályának vezetője.
Miközben a határokon átnyúló befektetések világszerte fokozatosan csökkentek, addig a Kína által vonzott külföldi tőke folyamatosan nőtt. Különösen tavaly, amikor a külföldi tőke tényleges felhasználása megközelítette az 1000 milliárd jüant, ami több mint 6%-os növekedést jelent. Kína piaca stabilitást és menedéket nyújtott a nemzetközi nagyvállalatok számára egy kockázatos év során. Lothar Herrmannt, a Siemens Nagy-Kína régiójának vezérigazgatóját hallják:
„Ez világosan mutatja Kínának, mint a világ egyik legnagyobb országának a jövőképét és nyitottságát. Szerintem ez óriási jelentőséggel bír egy nagyon bizonytalan globális gazdasági környezetben. Úgy gondoljuk, hogy Kína további nyitása rengeteg lehetőséget fog nyújtani a világ számára, és új lendületet ad a világ gazdasági fellendülésének és fejlődésének.”