Nemzeti kutatólaboratórium létrehozását javasolja a Népi Gyűlés képviselője a kulturális emlékek megőrzésére

A buddhista művészetek gazdag tárházát rejtik a Dunhuang-i barlangok. A nyugat-kínai Gansu-tartományban, a Góbi sivatag szélén található buddhista szentély 1987-ben az UNESCO Világörökségi listájára is felkerült. Dunhuang egykoron fontos kaput jelentett a Nyugat felé, egyúttal jelentős csomópontnak számított a Selyemúton. A barlangok közül az ún. Mogao-barlangok, vagyis az Ezer Buddha Barlangok a legismertebbek. Ezek együttesen egy közel 500 templomból álló komplexumot alkotnak, ami egykor sokféle kultúra és vallás találkozóhelye volt. Ahogyan a buddhizmus kelet felé terjedt, úgy vált Dunhuang is egyre fontosabb buddhista szentéllyé.

A történelmi feljegyzések szerint valamikor a IV. század derekán egy Lezun nevű szerzetes kezdeményezésére kezdték el kialakítani az első buddhista barlangot. Ettől kezdve a komplexum több mint 1000 éven át épült. Az 1600 méter hosszú sziklában összesen 735 barlangot alakítottak ki, amelyekben 45 ezer négyzetméternyi falfestmény és több mint 2000 szobor található.

Su Bomin (Szu Pomin), a dunhuangi kutatóintézet alelnöke 29 éve foglalkozik a barlangok védelmével, idén pedig már zsinórban negyedik alkalommal a Népi Gyűlés képviselőjeként is felelős a barlangokért.

Su Bomin interjút adott a "két ülésszak" után

Szerinte a dunkuangi kutatóintézet megalapítása óta eltelt 75 évben alapvetően befejeződött a kulturális emlékek restaurálásának első szakasza, a jövőben pedig az állagromlást megelőző védelmi munkára összpontosítanak. Hogyan lehet újra életet lehelni az ősi kultúrába ebben a digitális korszakban? Az idei „két ülésszakon” (azaz, a kínai Országos Népi Gyűlés és a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület ülésein) Su Bomin azt javasolta, hogy hozzanak létre egy nemzeti laboratóriumot a kulturális emlékek védelmére. Várják, hogy minél több fiatal is csatlakozzon majd a munkához.

Az elmúlt években, az „Övezet és út” kezdeményezésnek köszönhetően új lehetőség nyílt a Selyemút mentén fekvő dunhuangi barlangok fejlesztésére, aminek köszönhetően egyre többen érdeklődnek az egyedülálló buddhista emlékek iránt. Su Bomin szerint egyre gazdagabb kulturális élményben részesülhetnek az emberek, amikor felkeresik a dunhuangi kulturális emlékeket.

„A digitális eszközök, az internet, illetve az 5G és a mesterséges intelligencia világszerte hozzáférhetővé és megismerhetővé tették ezeket a kőbe vésett kulturális emlékeket, így ma már bárki megismerheti a kulturális emlékek értékét és részletes információkkal gazdagodhat. Úgy gondolom, hogy a techológia gyors fejlődése nagymértékben segít abban, hogy a kulturális ereklyék ismerete ne korlátozódjon az adott országra, hanem ma már az egész világ gyönyörködhet bennük” - magyarázza Su.

A dunhuangi kutatóintézetnek már a kilencvenes évek előtt sikerült együttműködéseket kialakítania több más kínai és külföldi kutatóintézettel a történelmi emlékek modern technológiai védelme érdekében.

A Digitális Dunhuang elnevezésű kiállítás Hongkongban, 2018-ban

2018-ban Hongkongban rendezték meg a Digitális Dunhuang elnevezésű kiállítást, amelyen több mint 100 értékes tárgyat mutattak be, illetve magukat a barlangokat és azok freskóit is megtekinthetővé tették a digitális technológia segítségével. A hongkongi kiállításon majdnem 300 olyan barlangot tekinthettek meg életnagyságban a látogatók a virtuális valóság segítségével, amelyeket eredetileg a 4. században építettek.

Su Bomin elmondta, hogy az ilyen élmény létrehozásához fontos természetesen a technológia, de az ugyancsak fontos, hogy még több fiatal csatlakozzon a kulturális emlékeket védő munkáikhoz:

„A kutatómunka során az ember a korábbi ismeretek és a technológia révén tanulmányozhatja, megérintheti és láthatja azokat az értékes kulturális örökségeket, amelyeket őseink évezredekkel ezelőtt hoztak létre a legjobb tudásuk és az akkori legfejlettebb technikák segítségével. Az ilyen értékek kutatása során szerzett tudás és inspiráció olyan dolog, amely fontos lehet a fiatal generációk számára is. Ezen keresztül nyilvánul meg a fiatalok életének értéke is” – mondta Su.

A Népi Gyűlés valamint a Politikai Tanácskozó Testület ülésein Su Bomin arra tett javaslatot az ország döntéshozói számára, hogy hozzanak létre egy olyan nemzeti laboratóriumot, amely nagy segítség lehet a kulturális emlékek kutatásában.

„Remélem, hogy létrehozhatunk egy nemzeti kulcslaboratóriumot a Selyemút kulturális emlékeinek védelmére, mert annak technológiai és tudományos minősége biztos alapot teremthet az értékeink védelmére. Egyelőre még nem rendelkezik ilyen intézménnyel az ország. A javaslatom szerint a dunhuangi kutatóintézet és egyes képesített tudományos kutatási egységek együtt jelenthetik egy ilyen kulcslaboratórium alapját. A 15. ötéves terv kezdetén azt reméljük, hogy az ország kiemelten garantálja és támogatja a kulturális emlékek védelmének tudományos és technológiai innovációját” – mondta.

A kulturális emlékek megőrzése és több régészeti ág együttes ismerete komoly elvárást jelent a területen dolgozó fiatal tehetségekkel szemben. Su úgy látja, hogy a magasabb fizetések és juttatások miatt az ilyen komplex tudást igénylő állásokat inkább a fejlettebb országrészekben keresik a fiatalok, nem pedig az elmaradottabb Nyugat-Kínában. Ezért is fontos lenne az, hogy a dunhuangi kutatóintézet vonzó lehetőséget jelentsen a fiatalok számára, akik vérfrissítést jelenthetnek az itteni munkákhoz. Kína egy, a kulturális örökségekben rendkívül gazdag ország, azonban múltjának emlékeit és értékeit csak akkor tudja hatékonyan megőrizni, ha minél több nagy tudású, fiatal szakember is csatlakozik az értékvédelmi feladatokhoz és munkálatokhoz.