Miért szerepel a fehér pamut a feketelistán?

Kína a világ legnagyobb gyapottermelője, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület pedig az ország teljes gyapottermelésének több mint 80 százalékát adja.

A közelmúltban néhány ruházati márka, például az H&M és a Nike azt állította, hogy Hszincsiangnak „kényszermunkával” kapcsolatos problémái vannak, és lemondtak a hszincsiangi pamuttermékek használatáról. Egyes hszincsiangi gyapottermelő vállalkozók azt mondták, hogy tavaly óta hirtelen törölték az összes aláírt pamuttermék-export rendeléseket.

Mi a baj? Az ok, hogy 2020 augusztusában a genfi székhelyű Better Cotton Initiative (BCI) közölte, hogy határozatlan időre érvényteleníti a garanciavállalási tanúsítványt az összes hszincsiangi gyapotipari vállalkozások számára. A BCI egy nemzetközi pamutellátási lánc standard felülvizsgálását végző szervezet. Csak a szervezet által tanúsított gyapot és pamutszövetek lehetnek versenyképesek, vagyis a hszincsiangi gyapottermékek a nemzetközi kereskedelem „feketelistájára” kerültek. A Better Cottonnál meg kell felelni a növényvédelem, a tisztességes munka, a szisztematikus gazdálkodás, a vízkészlet-gazdálkodás, a pamutszál minősége, a biológiai sokféleség és a talajegészségügy hét normájának. A BCI azt nyilatkozata a tanúsítás törléséről, hogy probléma van a „tisztességes munkával”, vagyis „kényszermunka” van jelen a hszincsiangi gyapottermelő cégeknél.

Ezzel kapcsolatban Lu Csuncsien, a Hszincsiang GuoHszin Seed Industry Co., Ltd. vezérigazgatója arról tájékoztatott, hogy az ujgur munkatársak nagyon jó munkát végeznek, havonta 5000 jüan (200 ezer forint) fizetésünk van, étkezést és szállást biztosít a cég nekik, minden nap nyolcórás a munkaidő. Idén a tervek szerint 80 embert vettek fel, és a helyekre közel százhatvanan jöttek jelentkezni.

Mutallip a cég ujgur nemzetiségű munkása igazolta a vezérigazgató szavait.

„Általában 8 órát dolgozunk és 16 óra pihenésünk van. Ezenkívül kétórás az ebédszünet. Én és a feleségem havi körülbelül 9000 jüant keresünk. Cégünknél nincsen úgynevezett kényszermunka. Mióta a cégnél dolgozom, soha nem hallottam vagy láttam ilyesmit.”

Miért jutott a fenti következtetésre a BCI? Néhány nyugati média által az utóbbi években összeállított hazugságok miatt. 2019 óta néhány nyugati média és nem kormányzati szervezet, például az Australian Strategic Policy Institute, a BBC és a Wall Street Journal folyamatosan kényszermunka alkalmazásával vádolja Hszincsiangot. A kulcsszerepet betöltő BCI kényszermunka vizsgálatot is indított Hszincsiangban. Hogyan végezték a vizsgálatot? A BCI sanghaji képviseletét hivatalosan 2012-ben hozták létre. Wu Yan (Vu Jen) több mint 8 éve a képviselet főképviselője. Azt mondta, hogy a vizsgálat a BCI által előírt hármas tanúsítási mechanizmust követte.

„Először a termelő önértékelést végez, majd a sanghaji csapatunk egy második fél hitelességi ellenőrzését hajtja végre. Végül harmadik félként egy ellenőrző ügynökség külön jelentést ad ki. A sanghaji képviseletünk két vizsgálati jelentést nyújtott be a BCI székhelyének, ezenkívül összefoglaltuk és benyújtottuk a harmadik fél ellenőrző ügynökségek, például az ellenőrzés, az igazolás, a vizsgálatok és tanúsítás területén világvezető svájci székhelyű SGS által készített ellenőrzési jelentéseket. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi nem kormányzati szervezeteknek és más érdekelt feleknek ismételten hangoztattuk, hogy nem találtunk kényszermunkát Kínában.”

A BCI székhelye azonban figyelmen kívül hagyta a sanghaji képviselete és a SGS által benyújtott értékelő jelentéseket. Vajon miért ragaszkodik a BCI a tények figyelmen kívül hagyásához? Kiderült, hogy a vizsgálaton részt vett egyes úgynevezett emberi jogi szervezetek gyakran nyomást gyakoroltak a BCI székhelyére. Ők voltak a kényszermunka vádjának kezdeményezői is.

Az Uyghur Human Rights Project (UHRP) egy amerikai székhelyű nem kormányzati szervezet. Régóta kap támogatást az amerikai The National Endowment for Democracy-tól, hogy a hszincsiangi emberi jogokra, gazdasági és társadalmi fejlődésre vonatkozó negatív és alaptalan jelentéseket készítsen, sőt még aktívan támogatta a szélsőséges és szeparatista gondolkodást.

A Human Rights Watch a világ legnagyobb, emberi joggal foglalkozó nem kormányzati szervezetének tartja magát. A brit The Times egyszer bírálta a szervezetet, hogy csak az Egyesült Államok által elismert ellenséges országokra figyel, szelektíven számol be az úgynevezett emberi jogokat sértő esetekről ezekben az országokban, és kettős mércét alkalmaz.

A BCI ilyen ésszerűtlen döntése az emberi jogi szervezetek beavatkozása mellett sok köze van a BCI Tanácsának befolyásához is. A tanács a döntéshozó szerv a BCI-ben fő bevételi forrásuk olyan márkák képviselői, mint a Marks&Spencer és a Levi's. E márkák képviselőinek többsége európai és amerikai. Ezenkívül a United States Agency for International Development a Tanács fontos támogatója, ez az amerikai kormányzati ügynökség dönthet a Tanács belső döntéshozataláról. Egész 2020-ban az amerikai kormány többször elnyomta a hszincsiangi gyapotipart. Az amerikai pénzügyminisztérium azt követelte az amerikai vállalatoktól, hogy vonják vissza a befektetéseket 52 hszincsiangi gyapotcég esetében, a nemzetbiztonsági minisztérium vám- és határvédelmi hivatala importtiltásokat adott ki a hszincsiangi gyapotcégek ellen. Az intézkedések majdnem blokkolták a hszincsiangi pamut exportcsatornákat.

A nemzetközi kiskereskedelmi márkák által Kínában vásárolt pamut a globális beszerzések 33%-át tette ki. A BCI székháza által hozott ésszerűtlen döntés valójában az amerikai kormány Hszincsiang elleni szankcióinak kiterjesztése.

„Egyes Kína-ellenes nyugati erők Hszincsianghoz kapcsolódó kérdéseket használtak fel maguk hype-olásához, megpróbálták szankcionálni a hszincsiangi vállalkozásokat és a kapcsolódó iparágakat, de az általuk tett intézkedések nem annyira hatékonyak, mint remélték. A hszincsiangi pamutot bojkottáló márkáknak fel kell ismerni, hogy Kína a legmegbízhatóbb globális termelési központ, lehet, hogy Kína már a világ legnagyobb fogyasztói piaca, amely gyorsan növekszik tovább. A márkáknak nyugodtan és racionálisan kell gondolkodni azon, hogy mi a legelőnyösebb választás számukra” – mondta Mei Hszinjü, a Kínai Kereskedelmi Minisztérium kutatója.