Bővült a kereskedelmi forgalom az első negyedévben Kínában, egyre több a külföldi tőkebefektetés
2021 első negyedében a kínai külkereskedelmi forgalom 8470 milliárd jüan volt, ami 29,2%-os növekedést mutatott az előző évhez viszonyítva – közölte Gao Feng (Kao Feng) a kínai Kereskedelmi Minisztérium szóvivője a minap Pekingben tartott sajtóértekezletén. Kína főbb kereskedelmi partnerei közül a négy legnagyobb az ASEAN, az EU, az Egyesült Államok, és Japán volt. Az első három hónapban a kínai-amerikai kereskedelmi forgalom emelkedett a leggyorsabban, növekedési üteme elérte a 61,3%-ot. Ezzel kapcsolatban Gao Feng kifejtette:
„Egyrészt a járvány hatása miatt a kínai-amerikai kereskedelmi forgalom bázisértéke alacsony volt. Másrészt viszont mindkét ország gazdasága gyorsan helyreállt, a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi szerkezet jól kiegészíti egymást, s ebben óriási üzleti lehetőség rejtőzik.”
A szóvivő még hozzátette, hogy a feleknek a kölcsönös tisztelet alapján meg kell teremteniük a gazdasági és kereskedelmi együttműködés elősegítésének további feltételeit.
A kínai gazdaság fellendülésének helyzetében az első negyedévben a Kínában felhasznált külföldi tőke hónapról hónapra emelkedett. Gao Feng arról tájékoztatott, hogy a január és március között országszerte megvalósult külföldi befektetések értéke 302,47 milliárd jüan volt, ami éves szinten 39,9%-os növekedést jelent.
A szóvivő közölte, hogy az idei év első három hónapjában a csúcstechnológiai szektorban a külföldi befektetések értéke elérte a 33,41 milliárd jüant, ami 12,3%-os növekedésnek felel meg. Emellett a szolgáltató iparban felhasznált külföldi tőke is jelentősen emelkedett.
Bai Ming (Paj Ming), a Kereskedelmi Minisztérium Kereskedelmi és Gazdasági Kutatóintézetének vezetője úgy nyilatkozott, hogy az említett statisztikai adatok azt tükrözik, hogy Kína még vonzóbb lett a külföldi befektetők számára.
„A csúcstechnológia területén ösztönöztük a külföldi befektetéseket, s ezzel összhangban támogatási intézkedéseket is érvénybe léptettünk. Célunk az, hogy elősegítsük a külföldi befektetések és a kínai gazdasági szerkezet átalakulása közötti integrációt.”
Bai Ming még hozzátette, hogy az Övezet és Út kezdeményezés mentén lévő országok, valamint az EU és az ASEAN által lebonyolított befektetések értéke külön-külön 58,2%-kal, 60%-kal, illetve 7,55-kal növekedett.
Fontos még megemlíteni, hogy 2017 és 2020 között Kínában az egymást követő négy évben módosították, azaz szűkítették a külföldi befektetésekhez kapcsolódó negatív listát. Ennek köszönhetően a korlátozások száma körülbelül kétharmadával csökkent. Különösen 2020-ban a járvány ellenére a Kínában felhasznált külföldi tőke 4,5%-kal bővült. 2021-ben az ország tovább folytatja a még mélyrehatóbb és szélesebb körű nyitást. Bai Ming erről így nyilatkozott:
„Idén továbbra csökkentjük a külföldi befektetésekre vonatkozó negatív listán szereplő területek számát annak érdekében, hogy megszilárdítsuk a feldolgozóipari szektor nyitását szolgáló intézkedéseket, elősegítsük a szolgáltató ipar átfogó nyitását, és szélesebb körben kerüljön bevezetésre a csúcstechnológia, a korszerű irányítási tapasztalat és üzleti mechanizmus. Mindezekkel egyidőben növeljük a szabadkereskedelmi zónák szerepét.”
Bai Ming beszélt arról is, hogy jövőre a kulcsfontosságú külföldi befektetésű projektekben a külföldi vállalatok egyenlő bánásmódot fognak élvezni a hazai vállalatokkal az ingatlanhoz jutás területén, az adócsökkentésben, és a munkaerőgazdálkodással kapcsolatban.
Tavaly a járvány és a kínai–amerikai kereskedelmi háború hatására a nemzetközi közösség arra számított, hogy a külföldi befektetések kivonulnak Kínából. Ezzel kapcsolatban Molnár Margit, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kínai gazdaságpolitikával foglalkozó kutatóintézetének vezetője emlékeztetett rá, hogy 2020-ban a járvány ellenére a kínai gazdaság növekedési üteme sokkal magasabb volt, mint más országoké. Ez a tendencia nemcsak idén, hanem várhatóan rövid- és középtávon sem változik. Ezt figyelembe véve a jövőben a nemzetközi tőkének továbbra is célpontja marad az ország. „Különösen most, amikor Kínában a külföldiek számára sokat javultak a befektetési körülmények, ez a szám minden bizonnyal nőni fog” – fogalmazott Molnár Margit.
2020 elején Kínában érvénybe lépett a külföld irányába történő nyitás további elősegítéséről szóló törvény. Ezzel kapcsolatban Molnár Margit megjegyezte, hogy a kínai–amerikai kereskedelmi háború negatív hatásai ellenére a pénzügyi nyitás felgyorsítása, az áruk és a szolgáltatások importjának bővítése egyaránt hozzájárul a kínai gazdaság hosszú távú fejlődéséhez.
A kínai gazdaság jövőbeli várható alakulásáról szólva így fogalmazott: „Úgy vélem, hogy a következő legalább 10-20 évben a kínai gazdaságot még erőteljes fejlődés fogja jellemezni. Emellett le kell szögeznem, hogy a szerkezeti reform végrehajtása rendkívül fontos.”Megfigyelők rámutattak, hogy minden vállalat a gazdasági perspektívának megfelelően dönt befektetési céljairól. A külkereskedelmet és befektetéseket ösztönző japán JETRO (Japan External Trade Organization) kormányzati szervezet által közzétett beszámoló szerint a japán vállalatok továbbra is optimistán tekintenek a kínai piacra. Az export, a befektetések és a multinacionális e-kereskedelmi stratégia területén a kínai piac mindig is az első helyen állt a világban. Statisztikai adatok szerint például olyan nagy vállalatok, mint a Tesla, a BASF, vagy a BMW szintén növelték a közelmúltban kínai befektetéseiket.Ezzel kapcsolatban Gao Feng kereskedelmi szóvivő kijelentette, Kína üdvözli a külföldi vállalatok befektetéseit és a Kínával folytatott együttműködéseket, s kész továbbra is stabil, igazságos és transzparens befektetési körülményeket biztosítani a külföldi cégeknek.