Kína űrállomása az egész emberiség „közös otthona” lesz
Az űrállomás az emberiség eddigi legnagyobb űrhajója, amely alacsony földkörüli pályán, hosszú távon működik, kielégíti az ott élő és dolgozó űrhajósok szükségleteit és látogató űrhajósok fogadására is képes. Április végén a kínai űrállomás, a Tianhe (Tienho) magmodulját szállító Hosszú Menetelés 5B Yao-2 hordozórakéta segítségével sikeresen a tervezett pályára állították. A napelemek két szárnya zavartalanul, az előírt módon működött, az indító küldetés tehát sikeres volt.
Vajon milyen lesz Kína űrállomása a befejezése után? Kína űrállomása három részből áll. Ezek a Tianhe magmodul, valamint a Wentian (Ventien) és Mengtian (Mengtien) kísérleti modul. Az egész egy T alakot képez. Közülük a Tianhe magmodul hossza 16,6 méter, maximális átmérője 4,2 méter, indítási tömege 22,5 tonna. Ez a leendő űrállomás irányítási központja, lehetővé teszi 3 űrhajós hosszú távú ott tartózkodását, valamint támogatja az űrtudományi és technológiai kísérleteket az állomáson belül és kívül. A Wentian és Mengtian kísérleti modul ugyancsak támogatja a kiterjedt űrtudományi és technológiai kísérleteket az állomáson belül és kívül. Zhou Jianping (Csou Csien-ping), a kínai embert szállító űrprogram vezető tervezője bemutatóján elmondta: állomásunk három modulból áll, a tömege több mint 60 tonna. Amikor az embert szállító űrhajókkal és a teherszállító űrhajókkal kikötnek, a legnagyobb tömege meghaladja a 90 tonnát, megközelíti a 100 tonnát. A jövőben az űrállomás folyamatos alkalmazása és építése során több berendezést is szállítunk rá, ezért a mérete egyre nagyobb lesz. Az általunk pályára indított magmodul a kínai űrállomás irányítási modulja, az űrállomás legfontosabb része.
Tianhe magmodulban több helyiség van. Ezek biztosítják 3 űrhajós hosszútávú tartózkodását; minden űrhajós külön alvóhellyel rendelkezik, külön WC-t alakítottak ki számukra, valamint külön étkező és edzőterület áll a rendelkezésükre. Az űrhajósok kényelmesen használhatják az internetet a földi kommunikációhoz.
A jövőben Tianhe magmodul nemcsak a kínai űrállomás irányítási központja lesz, hanem az űrhajósok élettere és a tudományos kutatás fő helyszíne is egyben. Példaként úgy is érzékeltethetnénk, hogy a Shenzhou (Sencsou) űrhajó az autó, a Tiangong-1 (Tienkung) és a Tiangong-2 űrjármű egy hálószoba és egy nappali, a kínai űrállomás pedig egy három hálószobás, két nappalival és egy tárolóval rendelkező épület. Erről Bo Linhou (Po Lin-hou), a Tianhe magmodul vezető tervezőjének helyettese a következő részleteket árulta el: a Tiangong-1 és a Tiangong-2 űrjárműben az űrhajósok számára biztosított hely körülbelül 15 köbméter, a Tianhe magmodulban az űrhajósok számára biztosított hely meghaladja 50 köbmétert. Az űrállomásban optikai szálas hálózati rendszert hsználunk, az űrhajósok böngészhetnek a földi interneten és telefonkapcsolatban állnak majd a földi személyzettel. Az általuk használt internet és telefon nem különbözik attól, amelyet a Földön használunk.
Korábban Kínában nem volt elterjedt a megújuló technológiák alkalmazása, az erőforrásokat általában egyszer használták fel, nem lehetett újrahasznosítani őket. A kínai űrállomás hosszútávú és fenntartható működése érdekében a lehető legnagyobb mértékben megvalósítják az anyagok újrahasznosítását.
Jelenleg a Nemzetközi Űrállomás a működő legnagyobb űrplatform a világűrben, amely korszerű tudományos és kutatási berendezésekkel és űrlaboratóriummal rendelkezik. Képes nagyszabású, multidiszciplináris alap- és alkalmazott tudományos kutatások elvégzésére. Az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada és Japán további összesen 12 országgal együtt 12 éven át építette. A tömege körülbelül 423 tonna. Amikor Bo Linhou Kína űrállomása és a Nemzetközi Űrállomás közötti hasonlóságokról és különbségekről beszélt, rámutatott: a közepes méretű kínai űrállomás építésekor figyelembe vették Kína jelenlegi igényeit és a beruházás költségigényét. Megállapítható az is, hogy a technikai eszközök vonatkozásában van még fejlesztésekre lehetőség. „A biztonság, az alkalmazás és a műszaki eszközök szempontjából hozzávetőlegesen azonosak a feltételek a Nemzetközi Űrállomással, néhány területen talán még jobbak is az adottságai, mint például az optikai kábeles hálózat sebessége, az intelligens otthoni technológia vagy a vezérléstechnika. Ugyanakkor a Nemzetközi Űrállomás már több mint tíz éve működik, gazdag tapasztalattal rendelkezik, érdemes ezekből tanulni.”
Kína mindenesetre fontos lépést tett egy állandó űrállomás megépítésére, ami nagy jelentőséggel bír. A Nemzetközi Űrállomás valószínűleg 2024 és 2028 között „nyugdíjba vonul”, s abban az időben Kína űrállomása lesz az egyetlen emberi űrállomás az űrben. A kínai űrállomás a történelemben először meg fog nyílni az ENSZ minden tagállama előtt. Nemcsak a világ országai irányába nyitott, hanem a kormányok mellett nemzetközi szervezetek, magánvállalkozások és kutatóintézetek számára is bekapcsodási lehetőséget nyújt. Az együttműködési modell gazdag lesz és nagyon rugalmas. Kína és az ENSZ már befejezték a kínai űrállomás alkalmazásához kapcsolódó kezdeti tudományos kísérleti projektek kiválasztását. 17 ország és 23 szervezet ajánlásából először összesen 9 ország projektjét választották ki és hajtják majd végre.
Kína embert szállító űrprogramjának három szakasza van, az űrállomás felépítése a harmadik lépés. Ez pedig két szakaszra oszlik: az űrállomás kulcsfontosságú technológiáinak megteremtése és az űrállomás megépítése. Az idén és a jövő évben 11 küldetést hajtanak végre. Ezek között van az űrállomás 3 moduljának indítása, 4 teherszállító űrhajó indítása és 4 embert szállító űrhajó indítása. A Tianhe magmodul első vendége a Tianzhou-2 teherszállító űrhajó lesz, amely az űrhajósok tartózkodásához szükséges tárgyakat és berendezéseket szállítja, és biztosítja az üzemanyagot a Tianhe számára. Ezt követően a Shenzhou-12 űrhajó három űrhajóssal leszáll a magmodulra, ahol három hónapig maradnak. A tervek szerint elhagyják a modult is, hogy elvégezzenek néhány feladatot. Végül a Shenzhou-12 űrhajó hazatér az űrhajósokkal.
A kínai űrállomás építési terve szerint a világűrben történő építkezés 2022 végére befejeződik, a programnak megkezdődik az alkalmazási és fejlesztési szakasza. A kínai űrállomás elkészülte azt fogja jelenti, hogy Kína űrtechnikája új szintre jutott, Kína is űrhatalommá vált.