Népszámlálás: Kínában 1,411 milliárdan élnek; az öregedő lakosság lendületbe hozta az „őszhajú idősek gazdaságát”
A kínai Statisztikai Hivatal a minap nyilvánosságra hozta az ország 7. népszámlálásának eredményét. E szerint a kínai népesség 1,411 milliárd fő, vagyis a 2010-es 1,33 milliárd lélekszámú népességhez képest 72,06 millió emberrel bővült. Ez 5,38%-os növekedésnek felel meg.
A tavalyi év végén lebonyolított 7. népszámlálás – amely a Kínában és a tengerentúlon élő kínaiakat érintette – 2020. november 1. nulla órát tekintette kiinduló időpontnak. Az adatgyűjtés során rögzítették a polgárok nevét, a személyi igazolványuk számát, a nemüket, életkorukat, az iskolai végzettségüket, foglalkoztatottságukat, a családi állapotukat, a születési helyüket, valamint a lakhatási helyzetüket.
A népszámlálás eredményéből kiderült, hogy Kína továbbra is a világ legnépesebb országa, ugyanakkor az elmúlt tíz esztendőben a kínai népesség számának alakulására alacsony ütemű növekedés volt jellemző. A népszámlálás eredményének értékelésekor Ning Jizhe (Ning Ce-csö), a Statisztikai Hivatal vezetője kifejtette a három legjellemzőbb tendenciát:
„Az első, hogy a népesség bizonyos mértékben fenntartotta növekedését. Kínában jelenleg a gyerekvállalási korban lévő nők száma körülbelül 300 millió, évente átlagosan 10 millió gyerek születése valószínűsíthető. A második, hogy már megmutatkoznak a családtervezési politika módosításának eredményei, az újszülöttek száma a korbbinál gyorsabb ütemben kezdett emelkedni. A harmadik, hogy a lakosság születéskor várható élettartama tartósan emelkedik.”
Az életkorok szerkezete szempontjából Kínában a 0-14 évesek száma 253,38 millió, ők 17,95%-át teszik ki az összlakosságnak. A 15-59 életkorúak száma 894,38 millió, az ő arányuk 63,35%. A 60 évesnél idősebbek száma 264,02 millió, ami a lakosság 18,7%-ának felel meg.
A nemek szerkezete szempontjából a kínai férfiak száma 723,34 millió volt, 51,24%-át alkotják a teljes lakosságnak; a nők száma 688,44 millió, vagyis arányuk a fennmaradó 48,76%. A kínai népesség nemi szerkezetében folyamatos javulás figyelhető meg. Az iskolai végzettség szempontjából az egyetemi végzettséggel rendelkezők száma 218,36 millió volt. 2010-hez képest mára minden 100 ezer kínai közül az egyetemi diplomások száma 8930-ról 15467-re nőtt. Ez annak köszönhető, hogy az elmúlt tíz évben Kínában nagy figyelmet fordítottak a felsőoktatás fejlesztésére, egyúttal felszámolták a fiatalkorúak körében az írástudatlanságot. Országszerte körülbelül 494,16 millió család él, ami 1,292 milliárd embert jelent. A kínai családokban átlagosan 2,62-en vannak, 0,48 emberrel kevesebben 2010-hez képest. Elemzők rámutattak, hogy a jövőben a kínai családok méretét tekintve további csökkenés várható. Megfigyelhető továbbá, hogy a fiatalok – házasságkötésük után – többnyire külön laknak. Emellett az urbanizáció hatására a falvakban az egyedül élő öregek száma tovább növekszik.
A 2010-es adatokhoz képest mára a kínai gyerekek aránya bizonyos mértékben emelkedett, ami a családtervezésre vonatkozó politikák módosításának volt köszönhető. Ning Jizhe úgy vélte, hogy a kínai munkaképes lakosság száma kielégítőnek számít.
„Kínában a 16-59 éves munkaképes lakosság száma 880 millió, ami jelentős munkaerőforrást jelent. A népszámlálásból az is kiderült, hogy a kínai népesség átlagéletkora 38,8 év. Ez fiatalnak tekinthető. Az Egyesült Államok által a közelmúltban végzett népszámlálás szerint az amerikaiak átlagéletkora 38 év volt, vagyis hasonló a kínai helyzethez.”
A statisztikai adatok szerint a 60 évesnél idősebb kínaiak száma 18,7%-át teszi ki a teljes népességnek. Közülük a 65 évesnél is idősebbek aránya elérte a 13,55%-ot. Ezzel kapcsolatban a Statisztikai Hivatal vezetője megállapította, hogy a társadalom öregedésének tendenciája figyelhető meg, amivel az országnak számolnia kell a következő időszakban. Elmondható, hogy az öregedés komoly kihívást jelent, ugyanakkor a fejlődés lehetőségét is magában hordozza.
„A kihívás részben az, hogy az öregedéssel csökken a munkaerő kínálata, növekszik a nyugdíjteher és nyomás alá kerül a közszolgáltatási rendszer. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy az öregedés hozzájárult az ‘őszhajú idősek gazdaságának’ fejlődéséhez, és élénkítette az öregekkel kapcsolatos termékek és szolgáltatások fogyasztását. Ez rengeteg üzleti lehetőséget teremtett és teremt. Emellett Kínában a 60 évesnél idősebbek közül a 60-69 éves korosztály, az úgynevezett ‘fiatalabb idősek’ aránya az öregek 55,83%-át tette ki. Ők többnyire hasznos szakmai ismeretekkel, tudással és tapasztalati előnyökkel rendelkeznek és az egészségügyi állapotuktól függően a munkaerőpiacon továbbra is fontos szerepet játszhatnak.”
A népesség regionális megoszlása szempontjából a kínai népesség 39,93%-a a keleti országrészben, 25,83%-a a középső országrészben, és 27,12%-a a nyugati országrészben él. Északkelet-Kínában csupán a népesség 6,98%-a lakik. Becslések szerint 2020-ban az északkelet-kínai népesség 98,51 milliót tett ki, vagyos 11,01 millióval csökkent a tíz évvel korábbi népszámlálás adataihoz viszonyítva.
Ezzel kapcsolatban Ning Jizhe megjegyezte, hogy a természeti és a földrajzi körülmények, a születésszámok, a gazdaság és a szűkebb társadalmi fejlettség állapota egyaránt hatással volt az „Északkelet-Kína olyan térségben helyezkedik el, ahol a tél hosszabb ideig tart és az átlagosnál hidegebb. Egyes északkelet-kínaiak a melegebb déli országrészekbe költöztek, ami megfelel a globális népességvándorlás tendenciájának. Ez Európában és az Egyesült Államokban is megfigyelhető. Emellett hosszú ideig az ottani népszokások miatt az északkelet-kínai népesség természetes növekedési üteme mindig alacsonyabb volt mint az országos átlag”- mondta Ning Jizhe.
A 7. kínai népszámlálás eredményéből számos érdekes adat látott napvilágot. Így például 31 kínai tartomány, autonóm terület és tartományi szintű város közül Tibetben volt a születések aránya (vagyis az ezer lakosra jutó élveszületések száma) a legmagasabb, elérte a 14,6‰-et. A nagyobb városokban a születési ráta általában alacsony volt. Pekingben 8,1‰, Shanghaiban (Sanghaj) pedig 7‰.