Sikerrel landolt a kínai „Tianwen-1” roverje a Mars felszínén
A „Tianwen-1” (Tienven-1) űrszonda a napokban sikeresen leszállt a Mars déli részén, fedélzetén egy Mars-járóval. Ez azt jelenti, hogy Kína Mars-kutató programja elérte első sikerét.
Május 15-én pekingi idő szerinti reggel 7 óra 18 perckor a „Tianwen-1” űrszonda Zhurong (Csuzsung) nevű Mars-járójával sikeresen leszállt a bolygó Utopia Planitia síkságának déli részén.
A Tianwen-1 két részből áll: a keringőegységből és a leszállóegységből a roverrel. Leszállás után a keringőegység tovább repül a pályán, a Mars-járó azonban marad a Mars felszínén.
A Tianwen Mars-leszálló és a Zhurong marsjáró modellje
Zhang Rongqiao (Csang Zsung-csiao), a kínai Mars-kutató program főparancsnoka „a tankönyvekben leírtak szerinti precizitással lebonyolított” műveletként jellemezte a „Tianwen-1” leszállását.
„A Mars felszínére történő leszállás az egész Mars-kutató program legfontosabb, legbonyolultabb és legnagyobb kockázatot rejtő feladata. Sikeresen végrehajtottuk. Elmondható, hogy a tankönyvekben leírt módon, rendkívüli precizitással lebonyolított művelet volt. Ez nemcsak a kínai űrszemélyzet tudását és képességét, hanem a kínai űrtechnológia fejlődési színvonalát is tükrözte. ”
Kína első Mars-kutató programját 2016-ban indították. E szerint a Marsra történő leszállást követően a bolygón végrehajtott járőrözéssel átfogó felszíni kutatást végeznek. A Mars-kutató program sikerét több éven át tartó tudományos kutatással igyekeztek bebiztosítani. A modulhoz és egyéb eszközkhöz használt alapanyagok, valamint a kulcsfontosságú alkatrészek egyaránt kínai termékek, a technológia kínai szellemi tulajdon. Elmondható, hogy a „Tianwen-1” sikere az ország stratégiai erőforrásainak hatékony integrálását fejezi ki.
Szakértők rámutattak, hogy a Mars légkörébe történő belépés és a Vörös bolygó felszínére történő leszállás közötti időszak a Mars-kutató program kulcsfontosságú és a legnagyobb kockázatot hordozó terminusa volt, amelyet „fekete kilenc percnek” is neveznek. Ebben az időszakban az expedíciónak több technológiai kihívással kellett megküzdenie. A Mars és a Föld közötti távolság meghaladja a 300 millió kilométert, a „Tianwen-1” által visszaküldött információk ezért általában 18 perces késéssel érkeztek meg a Földre. Így a földi kutató személyzet és az irányítók nem tudtak valós idejű monitorozást végezni. A „Tianwen-1” teljes mértékben a saját számítógépes vezérlésének megfelelően szállt le a Marsra.
A „Tianwen-1” űrszondát bocsátották fel a Wenchang (Vencsang) Műholdkilövő Központjából
A „Tianwen-1” űrszondát 2020. július 23-án bocsátották fel a dél-kínai Hainan (Hajnan) sziget Wenchang (Vencsang) Műholdkilövő Központjából. A szonda 295 napos űrrepülés után sikeresen megérkezett a Marshoz, majd felkészült a leszállásra. Kína az Egyesült Államokat követően a világon másodikként juttatott sikerrel Mars-járót a bolygó felszínére.
Az utóbbi években különböző országok hajtottak végre Mars-kutató programokat. Az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emirátusok (UAE) például tavaly júliusban bocsátotta fel Mars-szondáját.
2021. február 10-én hat és fél hónapos űrrepülés után a „Tianwen-1” sikeresen ráállt a Mars körüli pályára. Az amerikai NASA Perseverance Mars-járója február 18-án lépett a kitűzött pályára és a „Tianwen-1”-től eltérően még aznap le is szállt a Mars felszínére. A „Tianwen-1” körülbelül három hónap keringés után szállt csak le. Ezzel kapcsolatban szakértők rámutattak, hogy ennek főleg a következő okai voltak:
1. A „Tianwen-1” Kína első Mars küldetésének űreszköze, egyben a keringést, a leszállást és a felszíni járőrözést szolgáló integrált eszköz. Ez azt jelenti, hogy egyszerre hajtja végre a három feladatot. Az Egyesült Államok korábban többször bocsátott fel a Mars kutatását szolgáló űreszközt, amelyek hosszú ideig repültek a Mars körüli pályán és hasznos információkat küldtek vissza a Földre.
2. Kínának ez volt az első Mars-missziója, így a visszaérkezett információk, adatok alapján születtek technikai utasítások. Végrehajtásuk időt vett igénybe.
3. Többszöri felbocsátási tapasztalatoknak köszönhetően az Egyesült Államok érett Mars-leszállási tervvel rendelkezett, ám a „Tianwen-1” a Mars körüli pályán elsősorban képelemzést végezett a Mars felszínével kapcsolatban, s utána határozta meg a leszállás pontos helyét.
Ezzel kapcsolatban Denis Bastieri ismert olasz csillagász úgy nyilatkozott, hogy a „Tianwen-1” leszállása a Mars felszínén rendkívüli jelentőséggel bír. Kína elsőre végrehajtotta azt a tevékenységet, amelyet az Egyesült Államok több tíz éves előkészítés után tett meg.
Denis Bastieri
„Jelenleg a Marson két ország Mars-járója található, amelyek az emberiség jövőjét kutatják. Szerintem a Mars-kutatásban elért eredmények az egész emberiség sikerének tekinthetők.”
Sajtóbeszámolók szerint miután leszállt a Marson a Zhurong Mars-járó, műszereit felhasználva megkezdi a kutatást a Mars körülményeivel, a földrajzi jellemzőkkel és a talajszerkezettel kapcsolatban.
Ezzel párhuzamosan a „Tianwen-1” tovább kering a Mars körüli pályán, továbbítja a tudományos célokat szolgáló adatokat a Földre, egyben közvetítve a földi irányítók utasításait a Zhurongnak.
Zhang Yuhua (Csang Jü-hua), a kínai Mars-kutató program helyettes főparancsnoka beszámolójában kiemelte:
„Leszállás után a Tianwen-1 orbiter még további három hónapig repül közvetítő műholdként a pályán, hogy kiszolgálja a Zhurong Mars-járót. Három hónap múlva elindítjuk a tudományos Mars-kutatást. A földrajzi képalkotó kamerákat, a Mars-radarokat, az ásványtérképezés műszereit és az energia-detektorokat egyaránt bevetjük majd ebben az időszakban. Szeretnénk minél több értékes adathoz jutni a Marsról.”