Múzeumi láz Kínában, a kiállítások tömegek kulturális szükségletévé váltak

Az utóbbi években a „múzeumi láznak” köszönhetően a kínai múzeumok látogatottsága jelentősen megnőtt. Az emberek érdeklődése fokozódott a nemzeti és a hagyományos kultúra iránt és kulturális szükségleteik kielégítésére számos múzeum áll rendelkezésükre országszerte. Május 18-a a Múzeumok Világnapja, s ebből az alkalomból interjút készítettünk a Fővárosi Múzeum, a Nemzeti Klasszikusok Múzeuma és a Kínai Filmmúzeum illetékesével, akiket arra kértünk, beszéljenek intézményük helyzetéről, az elmúlt években szerzett tapasztalataikról, kiállításaik tartalmáról, arculatuk tervezéséről, a múzeumi innovációról és nemzetközi csereprogramjaikról.

A kínai Nemzeti Klasszikusok Múzeuma 2014 szeptemberében nyitotta meg kapuit, Kína első úgynevezett klasszikus múzeuma. A múzeum rendkívül gazdag gyűjteménnyel rendelkezik, 10 kiállítóterme van. Chen Weiwei (Csen Vej-vej) kutató így foglalta össze az elmúlt éveket: a múzeum megnyitása óta eltelt 6 évben több mint 160 kiállítást és mintegy ezer a kiállításokhoz kapcsolódó oktatási rendezvényt szerveztünk. A kiállítások fő tartalma a kínai hagyományos kultúra népszerűsítése. „Kiállításaink minőségét az ágazati szakmai közvélemény és a közönség egyaránt elismeri. 2017-ben éves látogatószámunk meghaladta az 1 milliót, 2020 végéig a látogatóink száma összesen 5,6 millió körül volt.”

（ A Kínai Filmmúzeum épülete Fotó: Kínai Filmmúzeum）

A Kínai Filmmúzeum a világ legnagyobb nemzeti filmmúzeuma, amely a kínai film születésének 100. évfordulójára nyílt meg 2007 februárjában. A kínai film fejlődésének történetét bemutató múzeum területe körülbelül 38 ezer négyzetméter, több mint 1500 filmet, 4300-nál több fotográfiát és több mint 450 filmes szakembert mutat be. 40 ezer darab tárgyat tartalmazó gyűjteménye és 20 kiállítóterme van. A múzeumok látogatása manapság sok ember kulturális életének elengedhetetlen részévé vált. Chen Linget (Csen Ling), a filmmúzeum kurátorát a kiállítások tematikájának kiválasztásáról, a formai megújulás lehetőségeiről kérdeztük. „Kifejezetten a múzeum profiljába illeszkedő kiállításokat szervezünk, amilyen volt például a filmek alkotásának folyamatát bemutató is. Tavaly a Kínai Film Csoport vállalattal közösen terveztük meg a The Sacrifice című film alkotói folyamatáról szóló kiállítást, amely lehetővé tette a közönség számára, hogy közelebbről és mélyebben megértsék a film készítésének részleteit, illetve azzal együtt a film lényegét és a filmkészítők elgondolásait.”

（A Fővárosi Múzeum épülete Fotó: Fővárosi Múzeum）

A Fővárosi Múzeum 2006 májusában nyitott meg 63390 négyzetméteren. Az állandó kiállításait 5622 gyűjteményből válogatja; ezekben bronz tárgyak, kerámiák, Buddha szobrok, számos értékes lelet található. A múzeum arra törekszik, hogy csúcstechnológiai eszközökkel biztosítsa a kulturális emlékek védelmét és helyreállítását, illetve azt szeretné elérni, hogy az értékmegőrzés központjává váljon Észak-Kínában. Yang Dandan (Jang Tan-tan), a múzeum szóvivője elmondta, hogy tapasztalataik szerint a közönségnek egyre nagyobb az igénye a múzeumokra és változatos szolgáltatásaikra. A múltban a kiállítások főként a kulturális emlékek, tárgyak, dokumentumok kiállítására szorítkoztak. Az utóbbi években a kiállítások rendezői már kihasználják a multimédiás módszerek nyújtotta lehetőségeket a kiállítási tartalmak bemutatásához, értelmezéséhez, a közönséggel történő interakciókhoz. „Jó példaként említhetem az Értsd meg a várost című állandó kiállításunkat, amelyet a fiatalok, különösen a középiskolás diákok számára állítottunk össze. A kiállítás minden elemében arra törekedtünk, hogy kifejezetten a megcélzott korosztálynak szóló nyelvet használjunk, és interaktív lehetőségeket kínáljunk. A kiállítás témájának meghatározásától, az információhordozók kiválasztásán át a kiállítási tartalmának végső összeállításáig bevontuk a fiatalokat az előzetes tervezésbe és a megvalósítás több lépésébe.”

Az utóbbi években Kína mások mellett a múzeumok segítségével közvetíti és jeleníti meg gazdag történelmét, hagyományait, kulturális sokszínűségét a nemzetközi cserék és együttműködés nyújtotta lehetőségek keretein belül.

（ Shakespeare-től Holmesig: a Brit Könyvtár kincsei című kiállítás Fotó: Nemzeti Klasszikusok Múzeuma）

A kínai hagyományos kultúra tengerentúli bemutatása a Nemzeti Klasszikus Múzeum munkájának fontos része. Számos csereprogramban és együttműködésben vesz részt külföldi múzeumokkal, könyvtárakkal és más kulturális intézményekkel. Az effajta együttműködésnek három fő formája létezik. Az egyik a kiállítások közös szervezése. Például 2017-ben a múzeum és a Brit Könyvtár közösen szervezte meg a Shakespeare-től Holmesig: a Brit Könyvtár kincsei című kiállítást, továbbá az Énekek könyvétől a Vörös szoba álmáig: a kínai klasszikusok című kiállítást. A közönség egy időben találkozhatott Kína és Nagy-Britannia irodalmi klasszikusaival. A másik hasznos együtmtűködési forma a külföldi kiállítások megrendezése. „Az Oracle-csontok Emlékezete című nagy sikerű kiállításunkat két egymást követő évben - 2016-ban és 2017-ben - külföldre is elvittük. A tárlat eljutott Mexikóba, Spanyolországba és Ausztráliába. Az Oracle-csontok egyfajta műtárgyak, amelyek a világ több pontján megtalálhatók a régészeti lelőhelyeken, de leginkább Kínában a Shang-dinasztia (Sang) (Kr. E. 1600–1050) jellemzőjeként ismertek. A csontokat a jövő “előrejelzésére”, jóslásra használták. A vándorkiállítás nemcsak a Shang-dinasztia társadalmát mutatta be, hanem a helyi civilizációval összehasonlítható tartalmat is hordozott. Ezért a kiállítás népszerű volt a helyi látogatók körében.”

（Az Oracle-csontok Emlékezete című kiállítás Fotó: Nemzeti Klasszikusok Múzeum）

A Kínai Filmmúzeum ugyancsak kiváló eredményeket ért el a nemzetközi együttműködésben. A múzeum többek közt nemzetközi filmvetítésekkel hívta fel magára a figyelmet, például az Övezet és Út kezdeményezésben résztvevő országok filmjeit vetítették. „2015 óta iráni, indiai, svéd, finn és más országok filmbemutatóit szerveztünk meg, több mint száz kiváló külföldi filmet vetítettünk. 2020-ban a magyar, olasz, bolgár, lengyel, spanyol és argentin filmvetítést tartottunk. Ezekkel elősegítettük a kulturális cseréket országaink között, továbbá hozzájárultunk a filmkultúra terjesztéséhez. Múzeumunk egy nemzetközi fórum megszervezésére is felkészült, amelyre meghívja a külföldi filmmúzeumokat, a filmörökség védelmével foglalkozó kutatóintézeteket és szakértőket, hogy megvitassuk a film jövőjét.”

（Gyűrűs függöny Fotó: Kínai Filmmúzeum）

A múzeumok nemzetközi együttműködése fontos szerepet játszik a nemzeti kultúra bemutatásában, növeli az ország kulturális státusát és tökéletesíti a róla alkotott képet. A kínai múzeumok aktívak, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél többen járjanak múzeumba, hogy a látogatók ízelítőt kapjanak a kultúra, a művészetek, a történelem és más tudományok jelentős fejezeteiből. Yang Dandan, a Fővárosi Múzeum szóvivője a múzeum jövőjére vonatkozó terveiről is beszélt: megépült a Fővárosi Múzeum keleti szárnya. A jövőben a múzeumnak ez a különálló épülete egy más megközelítésű, még modernebb, emberközpontú, intelligens múzeumi szolgáltatásokat fog nyújtani. A kiállítások rendezése és az innovatív megjelenés szempontból a keleti szárnynak többet kell teljesítenie. A múzeumnak az új helyzetben új irányítási modellt is kell alkalmaznia: egy múzeum, több helyszín. E kihívásnak való megfeleléshez áttörésre van szükség.