Egy hszincsiangi lány, aki 21 évesen került a családi vállalkozás élére

Kelbinur Kurban a Hszincsiang-Ujgur Autonóm terület Tulufán városában él. A 21 éves lány tavaly diplomázott a város Szakképző Főiskolájának e-kereskedelmi szakán. Az oklevél átvétele után júniusban gyakornokként helyezkedett el az édesapja által alapított cégnél és novemberben vette át a cég igazgatótanácsának elnöki posztját. Minden reggel 10 órakor indul a napja. Édesapjával együtt ellenőrizi a készletet, tájékozódik a szőnyegek értékesítéséből származó legfrissebb számokról, konzultál a szőnyeggyár műhelyében dolgozó alkalmazottakkal, ellenőrzi a gyártás előrehaladását és minőségét, majd később egy nagy turistacsoportot fogad. Minden, amit most tesz, tapasztalatszerzést és fejlődést jelent számára.

„Főleg kézi szövésű szőnyegeket gyártunk. Szeretnénk hatékonyabban tovább örökíteni ezt a kézműves technikát. Ide telepítettük a cégünket. A kézműves munkával szemben támasztott elvárásaink nagyon magasak. Az újonnan felvett alkalmazottakat előszőr mesteremberek képzik ki. 34 alkalmazottunk egyharmada fogyatékkal élő. Jó munkát biztosítottunk számukra, és otthonuk közelében dolgozhatnak. Korábban mi vártunk arra, hogy a vevők megtaláljanak minket. Most, hogy átvettem a cég vezetését, szeretnénk proaktív marketinget folytatni annak érdekében, hogy minél többen megismerhessék a termékeinket. Ez az én ideám” -- mondta Kelbinur Kurban.

Édesapja kezdetben szőnyegeket árult a főút menti utcákban. Később egy nagy szőnyegboltot nyitott a belvárosban. Néhány évvel ezelőtt édesapja kézi szövésű szőnyegeket készítő műhelyt alapított. A helyi kormányzat megkönnyítette számára a helyszín kiválasztását és a papírmunkát, emellett a kis és közepes cégek számára támogatási alapokat bocsátottak ki az üzemek beindításához szükséges forráshiány enyhítésére.

A Kelly Binur Kurban által irányított, 5000 négyzetméter alapterületű és 15 millió jüan éves bevétellel számoló vállalat fő tevékenysége az etnikai kisebbségre jellemző hszincsiangi textíliák, mint például az atlaszselyem és a kézműves szőnyegek tervezése, gyártása és értékesítése. Elmondása szerint a cég ma már textilipari mesterséget adó szakképző bázisként szolgál a városban, és évente 150 négyzetméter kézi szövésű szőnyeget gyártanak. Nemcsak az apja által létrehozott vállalkozást akarja jól működtetni, hanem arra is figyel, hogyan segíthet azokon, akik állást keresnek, és a fiatalokra gondolva szeretné tovább örökíteni az ősi szőnyegszövési technikákat. A kézi szövésű ujgur szőnyegek kiváló alapanyagukról, egyedi mintájukról, kifinomult szövésükről, gyönyörű színükről és tartósságukról ismertek.

Délben kínai turistacsoport érkezett a szőnyegszövő üzem első emeletén található kiállítóterembe. Kelbinur Kurban a szőnyegekről készült képekről és jellegzetességeikről tart előadást, majd a második emeleten lévő szőnyegmúzeumba vezeti a vendékeket. A múzeumban Kelbinur ismerteti a Hszincsiangban a kézi szövésű szőnyegek gyártásához használt leghagyományosabb eszközöket és azok korszerűsítését. Ő maga egy gépet is bekapcsol, hogy demonstrálni tudja a kézi szövésű szőnyegek gyártási folyamatát. A turisták érdeklődéssel hallgatják a szőnyegekkel kapcsolatos történeteket és a hszincsiangi szőnyegek hosszú múltjáról szóló ismertetőt. Ami még érdekesebb, hogy a kiállítási épület harmadik emeletén kényelmes és sajátos szállodai szobák kaptak helyet.

Kelbinur Kurban ötlete volt, hogy a szőnyegértékesítés is része legyen a múzeumnak és a cég szállodájának, tehát a turizmus révén segítsék elő az értékesítést. „Eleinte kiforratlan volt a fejlesztés iránya. Egy néprajzi múzeum létrehozását fontolgattam, amely szerves része lenne a termelésnek, az értékesítésnek és a látogatásoknak, ezzel fejlesztve a vállalkozásunkat” -- fejtette ki. Úgy tűnik, az újszerű marketing bevált. A családtagok és az alkalmazottak is jobban bíznak az igazgatótanács 21 éves elnökében.

Az új amerikai kormány folytatta elődje Kína-politikáját, és szövetségeseivel együtt Hszincsiangot felhasználva próbálta aláásni az autonóm tartomány fejlődését, elnyomni és megfékezni Kínát. Az Amerikai Napenergia-ipari Szövetség nemrég közleményben tudatta, hogy segíteni fogja a napenergia-társaságokat a vádak szerint kényszermunkával készült termékek betiltásában. Korábban egyes elemzők arra figyelmeztettek, hogy a hszincsiangi napenergia-ipar kerül majd terítékre a hszincsiangi pamut után. Ezzel kapcsolatban Hua Chunying kínai külügyi szóvivő a következőket mondta.

„Korábban egyes nyugati országok és Kína-ellenes erők azt hangoztatták, hogy Hszincsiang pamuttermelési ipara >>kényszermunkásokra<< épül. Most pedig >>fekete kezüket<< a napenergia hasznosítására épülő ágazatra tették. Hszincsiang pamutja fehér, napenergiája tiszta, de egyes nyugatiak szándékai sötétek és piszkosak. Reméljük, hogy rászánnak néhány percet az igazság megismerésére, mielőtt hazugságokat gyártanak és terjesztenek.”

Nemrégiben Maxime Vivas francia író, az „Az ujgurok, véget kell vetni az álhíreknek” (Ouïghours, pour en finir avec les fake news; Uygurs, to put an end to the fake news) című könyv szerzője videobeszélgetést folytatott több hszincsiangi fiatallal. „Láttam, hogy a vidékiek új, vízzel, villannyal és internet-hozzáféréssel rendelkező házakba költözhettek, és láttam, hogy a vidéki nők a helyi kormányzat segítségével cégeket nyitottak és vezetők lettek. Még mindig emlékszem a finom juhhúsra a pásztorok házában, a csodálatos ujgur énekre és táncra, valamint Kasgar gyönyörű épületeire” -- mondta Vivas hszincsiangi élményeiről szólva.

Sokan vannak, akik Vivashoz hasonlóan ugyancsak tisztán látják az igazságot. Az elmúlt években több mint száz ország diplomatája, újságírója, vallási csoportja és mások látogattak el Hszincsiangba, és voltak, akik maguk készítettek interjúkat az utca emberével Hszincsiangban. Látták a valódi Hszincsiangot, ahol fejlődik a gazdaság és a társadalom, az emberek biztonságban élnek, vidámak és dolgoznak, ezért mindannyian hallatták hangjukat és elmondták az igazságot.