Kína hatékony intézkedésekkel óvja a bilógiai sokszínűséget

Kína a biodiverzitás országa. Amint melegebbre fordul az idő a vadállatok egyre élénkebbek vannak az északkelet-kínai Jilin (Csilin) tartományi Hunchunban (Huncsun) található Szibériai Tigris és Leopard Nemzeti Parkban. A parkban van a vadonba telepített videoterminálok megfigyelőközpontja, amelynek révén nemcsak a vadon élő állatok tevékenységét tudják nyomon követni nap mint nap, hanem más a természetből származó adatokhoz, például időjárási és vízháztartási információkhoz is juthatnak.

Chen Xiaocai (Csen Hsziao-caj), a Szibériai Tigris és Leopard Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársa elmondta, hogy ugyanazon a helyen ugyanaz a kamera két videót készít a szibériai tigrisekről, kettőt a vaddisznókról és egyet a szikaszarvasokról, ami azt mutatja, hogy a fajok a területen egyre szaporodnak.

Idén április közepén a park élő videót közvetített a nyilvánosság számára, ami sokak figyelmét felkeltette. Ebben a videóban egy szibériai anyatigris három kölykével „járőrözött” és játszott a hegyekben. Az anyatigris tavaly május környékén születt. Feng Limin (Feng Li-min) professzor, a kínai Állami Erdészeti és Gyepgazdálkodási Hivatal megfigyelő- és kutatóközpontjának helyettes vezetője elmondta, a három tigriskölyök körülbelül egy éves, egészségesek, a testalkatuk ugyancsak erős, gond nélkül átvészelték a hideg telet. Az orosz és észak-koreai határ térségében lévő parkban élő szibériai tigriscsaládokra erős szaporodási tendencia a jellemző.

A nemzeti park integrált megfigyelő rendszere valós időben ellenőrizheti a tigrisek, leopárdok és más vadállatok életkörülményeit, s ezzel segítheti a személyzet munkáját, az állatok védelmét.

A korábbi (13.) ötéves terv időszakában Kínában a védett természeti területek száma elérte 11800-at, ez Kína földterületének mintegy 18%-át teszi ki. Ezeken a védetté minősített területeken hatékonyan védik a növényzet 90%-át és a védett vadállat populáció 85%-át.

A 14. ötéves terv és a 2035-ig szóló hosszú távú program meghatározta, hogy Kína ki fogja építeni az úgynevezett biodiverzitás-védelmi hálózatát, megerősíti a védett, a ritka és veszélyeztetett vadállatok és növények, valamint élőhelyeik védelmét, illetve azok helyreállítását; elősegíti a természetes ökoszisztéma minőségének általános javítását.

A 14. ötéves terv rámutat: tudományosan meg kell határozni a természetvédelmi területek védelmi körét és funkcionális felosztását, fel kell gyorsítani a különféle típusú védett területek integrációját és optimalizálását, ki kell építeni egy olyan területi természetvédelmi rendszert, amelynek központja a nemzeti park. Erről Yan Chenggao (Jan Cseng-kao), az Állami Erdészeti és Gyepgazdálkodás Hivatal osztályvezető-helyettese a következőket állapította meg, hogy a védett természeti területek fontos eszközei a biodiverzitás megőrzésének. A 14. ötéves terv időszakában javítani fogjuk a nemzeti parkok rendszerét, tökéletesítjük a természetvédelmi területekre vonatkozó törvényi és szabályozási kereteket, tovább fokozzuk a biodiverzitás ellenőrzését, átfogóan megvédjük az ország biológiai sokszínűségét.

A nemzeti parkokon kívül a vizes élőhelyek szintén kulcsfontosságú területei a biodiverzitásnak. Tavasszal például a délkelet-kínai Jiangxi (Csianghszi) tartományban található Poyang-tó Vizes Élőhely Park tele van növényzettel, az első szintű állami védettséget élvező területen vadon élő jávorszarvasok legelésznek és futkároznak. A máshonnan behozott jávorszarvasok tenyésztése sikeresnek bizonyult a Poyang-tó területén. Zhou Siyong (Csou Sze-jung), a nemzeti park igazgatóságának vezetője így foglalta össze gondolatait: a tó környékén legelőket kellett kialakítanunk, a tóba vízi növényeket kellett telepítenünk és más módokon is vissza kellett állítanunk a természetes környezetet. Ezekkel a lépésekkel elértük, hogy a Poyang-tó területén jelenleg 17 első szintű állami védettséget és 63 tartományi szintű védettséget élvező állatfaj található meg. A környéken a hegyek, a tavak, az erdők és a rétek ökoszisztémája folyamatosan helyreállt, az ökológiai sokféleség fokozatosan bővül.

A Poyang-tó Vizes Élőhely Nemzeti Park a világ hat legnagyobb vizes élőhelyeinek egyike, Ázsia legnagyobbja.

A 14. ötéves terv időszakában Kína számos kulcsfontosságú vizes élőhely-védelmi és helyreállítási projekt végrehajtását tervezi. Ezek között van a Jangce-folyó gazdasági övezetének, valamint a Peking-Tianjin-Hebei (Peking-Tiencsin-Hopej) régió, valamint más vizes élőhelyek védelmének megerősítése.

A Jangce-folyó biodiverzitásának helyreállítása érdekében a Jangce-medence védett területein 2020-ban 332 egyesület átfogó halászati tilalmat hirdetett meg. A tilalom a kulcsfontosságú vizeken tíz évre szól. Ennek kapcsán Wang Lei (Vang Lej), a kínai Természeti Erőforrások Minisztériumának osztályvezető-helyettese leszögezte, hogy biodiverzitás védelme az ökológiai helyreállítás egyik fontos célja. A 14. ötéves terv időszakában, valamint a 2035-ig tartó programban Kína kiemelt projekteket indít a természetvédelmi területek építésére, a vadon élő állatok és növények védelmére. Az érintett szervezeti egységek építési tervet készítenek, amelyek fő tartalma a biodiverzitás védelmének elősegítése. A biodiverzitás védelmével és más intézkedésekkel növeljük az ökoszisztéma minőségét és stabilitását.

Érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt öt évben a Jangce-folyó gazdasági övezetének környezetvédelme nagy változásokon ment keresztül. Ezen kívül jelentősen javult a településeken a kommunális szennyvíz- és szemétkezelés minősége, továbbá számos nagy szennyező vállalat befejezte működését és jelentős energiafogyasztó vállalkozások is leálltak. A Jangce-folyón teljes mértékben betartották a halászati tilalmat, s összességében sikeresen megállították a biológiai sokféleség helyzetében tapasztalt romlás tendenciáját. A Jangce-folyóban honos folyami delfin egyre inkább láthatóvá vált. „A rücskösfarkú disznódelfin a Jangce-folyó ökoszisztémájának szimbolikus faja, egyben indikátorfaj is, ami jelzi a Jangce ökoszisztémájának állapotát. Azt tapasztaltuk, hogy a delfinek száma az elmúlt években viszonylag stabilizálódott. Ezt a fejleményt annak tulajdonítjuk, hogy a társadalom egészében fokozódott a védelem tudatossága, aminek mi nagyon örülünk” – hangoztatta Wang Limin (Vang Li-min), a Kínai Tudományos Akadémia Vízbiológiai Intézetének kutatója.