Világszerte gyászolják a hibrid rizs atyját

A „hibrid rizs atyja”-ként ismert Yuan Longping (Jüan Lung-ping) kínai tudós halála a gyász, a hála és az emlékezés áradatát váltotta ki a kínaiak körében. 91 évesen távozott.

Yuan Longping, a hibrid rizs atyja

Yuan Longping Kínában jól ismert név. Az éhínség felszámolásának szentelte életét, segített a világ legnépesebb országának és a Föld különböző régióinak a biztonsággal termeszthető táplálék, élelmiszer-forrás megteremtésében. 2019-ben Yuan kiemelkedő tudományos hozzájárulásáért megkapta Kína legnagyobb állami kitüntetését.

A kínai Weibo-n (Twitterhez hasonló internetes platform) a Yuan haláláról szóló híreket eddig egymilliárdszor nézték meg; a netezők az élet minden területéről egy „nemzeti hős” elvesztése miatt fejezték ki együttérzésüket. „Naponta háromszor, amikor élvezzük a rizs illatát, mindig emlékezni fogunk rád” – szól az egyik, több mint 700 ezerszer lájkolt bejegyzés.

Kínában Yuan, a Kínai Mérnöki Akadémia tagja az emberek által mélyen tisztelt tudós volt. A legjobb rizskutató 91 évesen hunyt el szervelégtelenségben május 22-én Hunan tartomány székhelyén, Changsha (Csangsa) város kórházában.

Aznap délután a zuhogó eső ellenére tömegek búcsúztak Yuantól. Amikor a halottas autókonvoj 16 óra körül lassan elhajtott a Xiangya (Hsziangja) egyetemi kórházból az út két oldalán az emberek azt kiáltották: „Nyugodj békében, Yuan nagypapa!” Az arra haladó járművek megálltak az úton és vezetőik tiszteletük jeléül folyamatos dudálással fejezték ki fájdalmukat a népszerű tudós elvesztése miatt.

Yuan halála nemcsak szomorú hír a kínaiaknak, de egyben nagy veszteség az emberiség számára. Az ENSZ „igazi élelmiszer hősként” emlékezett meg róla, méltatva a hibrid rizs atyját, aki számtalan embert mentett meg az éhezéstől.

„Ma egy igazi élelmiszer hős távozását gyászoljuk. Yuan Longping kínai tudós emberek millióit mentette meg az éhezéstől az első hibrid rizstörzsek kifejlesztésével. Ma 91 éves korában betegség következtében elhunyt, de hagyatéka és küldetése az éhínség megszüntetésére tovább él” – tweetelt az ENSZ Gazdasági és Társadalmi Ügyek Osztálya (DESA).

„Mély részvétem Yuan Longping halála miatt. Olyan ember volt, akinek hozzájárulása Kína és a világ fejlődéséhez óriási mértékű, akire örökké emlékezni fognak” – tweetelt Zhang Jun (Csang Csün), Kína állandó ENSZ-képviselője.

Yuan több mint öt évtizedet töltött a hibrid rizs kutatásával, és segített Kínának csodálatos és lehetetlennek tűnő feladatok teljesítésében. Az általa kifejlesztett hibrid rizs a világ népességének majdnem 1/5-ét táplálja a világ teljes földterülete 9%-ának felhasználásával.

Parviz Koohafkan, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egykori munkatársa 30 évvel ezelőtt többször járt Kínában kutatóként. Tanúja volt Kína mezőgazdasági területen elért sikereinek. 2004-ben ismerkedett meg Yuan Longpinggel egy FAO konferencián. Koohafkan meggyőződése, hogy Yuan akadémikus fontos hozzájárulást tett Kína szegénységének felszámolásához és a biztonságos gabonaellátáshoz:

Parviz Koohafkan, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egykori tisztviselője

„Láttam, hogy Kína miként fejlődött egy nagyon szegény országból a világ egyik legmodernebb és legfejlettebb országává. Kína nagy területén sokan éltek súlyos szegénységben. Ma már nem látom őket. Mi is eszünk itt Olaszországban jó kínai ételeket, s tudjuk, hogy a kínaiak gyakorlatilag minden étkezésük alkalmával esznek rizst. A rizs nagyon fontos alapélelmiszer, a szegény emberek számára pedig a legfontosabb. Yuan tudományos munkásságával egyértelműen segített Kínának a szegénységtől való megszabadulásban, és természetesen az gabonabiztonság megteremtésében” - mondta Parviz Koohafkan.

Manapság a hibrid rizst hatalmas területeken ültetik Indiában, Bangladesben, Indonéziában, Vietnamban, a Fülöp-szigeteken, az Egyesült Államokban, Brazíliában és Madagaszkárban. Évente 8 millió hektáron ültetik világszerte és átlagosan a hektáronkénti termése két tonnával több a helyi kiváló fajtákénál. Koohafkan szerint a rizs nemcsak Kínának, hanem több más ázsiai és afrikai országnak a fő tápláléka.

„Yuan Longping munkája kiváló volt mind az élelmezésbiztonság terén elért eredmények szempontjából, mind tudományos szempontból. Segítette a nemzetközi rizskutató intézetet és a fiatalok képzését. Hozzájárulása elismerésre méltó. Szerencsénkre nagyon idős koráig köztünk lehetett. Mindent átadott a fiatalabb generációknak” – mondta a FAO egykori tisztségviselője.

Yuan Longping 1930-ban Pekingben született. Az agronómus több éves kísérletezés után 1973-ban sikeresen megművelte a világ első nagy hozamú hibrid rizstörzsét, amelyet később Kínában és más országokban nagy mennyiségben termesztettek a termelés jelentős növelése érdekében. Yuan a következő negyven évben folytatta tudományos kísérleteit, amíg ki nem fejlesztette a rizstörzs 3. generációját.

„Nagy szomorúsággal értesültünk, hogy a hibrid rizs atyja, Yuan Longping professzor meghalt” – írta a Facebookon Fanomezantsoa Lucien Ranarivelo madagaszkári földművelésügyi, állattenyésztési és halászati miniszter a minisztérium és a maga nevében.

Madagaszkárban a rizs termelését 3 tonnáról 10 tonnára emelték hektáronként, köszönhetően Yuan eredményes kutatásának és a helyi hibrid rizs kutatási és fejlesztési központnak, amelynek létrehozását a Yuan által alapított Kínai Nemzeti Hibrid Rizs Kutatási és Fejlesztési Központ segítette a szigetországban.

Jelenleg e központ képzési programjának támogatásával madagaszkári technikusok utazhatnak a közép-kínai Changshaba, ahol Yuan csapata a mai napig is dolgozik, és ahol az adott ország körülményeinek megfelelő tanácsokat kaphatnak.

Ivo Mellót, a neves brazil rizsszakértőt szintén elszomorította Yuan halálhíre. „Örökségére nemzedékeken át emlékezni fognak” – mondta Mello, Brazília vezető rizstermelő állama, Rio Grande do Sul rizskutató intézetének műszaki igazgatója.

„A nagyobb hozamú hibrid rizstörzsek kifejlesztésére irányuló kutatások nagy jelentőséggel bírnak a hatalmas népességgel rendelkező országok számára, mint például Kína és India, és tágabb értelemben a globális éhínség felszámolása szempontjából” – mondta Mello, akinek intézete évek óta elősegíti a hibrid rizs termesztését Brazíliában.

Az 1970-es évek elején a világ legtöbb biológusa és agronómusa úgy vélte, hogy az erős és nagy hozamú rizsfajták keresztezése fenntartható módon lehetetlen vállalkozás. Ám Yuan kutatásával bebizonyította ennek az ellenkezőjét, és így a szülőföldjének tudományos hőse lett – fogalmazott méltatásában a német rádió ARD „Tagesschau” című műsora.

Yuan egyszer azt mondta, két álma van: hogy élvezze az embereknél is magasabb rizs árnyékának hűvösét, és hogy hibrid rizst termesszenek szerte a világon, segítve a globális élelmiszerhiány megoldását…