Kínai népszámlálás: Xinjiang népességnövekedése a harmadik helyen áll az országban
Miután a kínai Statisztikai Hivatal a minap nyilvánosságra hozta az ország 7. népszámlálásának eredményét, az északnyugat-kínai Xinjiang (Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület) népességére vonatkozó adatok is napvilágot láttak.
Ezek szerint Xinjiang lakossága 25,85 millió fő, vagyis 2010 óta 18,5%-kal növekedett. Az autonóm területen élők az ország népességének 1,83%-át teszik ki.
A nemek szerkezete szempontjából a xinjiangi férfiak száma 51,66%-át alkotja a teljes lakosságnak; a nők aránya a fennmaradó 48,34%. A nemek aránya, vagyis a férfiak számának a nők számához viszonyított mutatója 106,85 volt, a tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest 0,2%-val emelkedett. A xinjiangi népesség nemi szerkezete a kiegyensúlyozottság irányába tolódott.
Az életkorok szempontjából Xinjiangban a 0-14 évesek száma 22,46%-át teszi ki az összlakosságnak, a 15-59 év közöttiek aránya 66,26%. A 60 évesnél idősebbek a lakosság 11,28%-át alkotják.
31 kínai tartomány, autonóm terület és tartományi szintű város közül Xinjiang 18,5%-os népességnövekedéssel (2010-2020) a harmadik helyen helyezkedik el. Meghaladta a Sichuan (Szecsuan), Hunan, Anhui (Anhuj), és más hagyományosan nagy népességű tartományokban mért pozitív változást.
Xinjiang népességének alakulását valójában az első kínai népszámlálástól kezdve mindig magas ütemű növekedés jellemezte. Az elmúlt 50 esztendőben a xinjiangi népesség több mint négyszeresével bővült. Emellett a helyi nemzeti kisebbségek lélekszáma is tartósan emelkedett, az autonóm terület teljes populációjának 60%-át teszi ki. Az ujgurok lélekszámának növekedése nemcsak a xinjiangi népességnövekedés mértékénél volt magasabb, de más nemzeti kisebbségekénél is. A Xinjiang déli részén fekvő Hotan, Aksu (Akszu), Kashgar (Kasgár) és Kizilsu Kirghiz térségekben volt a legmagasabb a lakosság számának növekedése.
Gulnar Wuful, az autonóm terület tudományos szövetségének helyettes vezetője a minap a xinjiangi adatokat elemezte:
„Az ujgurokat is magába foglaló xinjiangi nemzeti kisebbségek lélekszáma tartósan növekedett. 2010 és 2018 között a xinjiangi nemzeti kisebbségek populációja 12,98 millióról 15,86 millióra emelkedett, vagyis 22,14%-os növekedést mutatott. Az ujgurok száma a 10,17 millióról a 12,71 millióra nőtt, ami 25,45%-os növekedésnek felel meg. Az ujgur népességnövekedés magasabb volt a xinjiangi átlagnál, egyben kiemelkedett a többi nemzeti kisebbségek közül is. Messze meghaladta a han nemzetségiek körében mértet.”
Kínában hosszú ideje differenciált népesedési és családtervezési politikát alkalmaznak a nemzeti kisebbségek lakta településeken. Ez csökkentette az adott populáció szaporodási ciklusát, ugyanakkor felgyorsította a népességnövekedést. Például a jelenleg hatályos kínai Házassági Törvény szerint a férfiak 22 évesnél, a nők 20 évesnél fiatalabb korukban nem köthetnek házasságot. A nemzeti kisebbségek körében ugyanakkor ez a megkötés nem érvényesül, esetükben két évvel alacsonyabb a korhatár. Így a jogszabály alkalmazkodott a nemzeti kisebbségekre jellemző hagyományosan korai házasságkötés szokásához. Xinjiangot példaként véve, az elmúlt évszázad ötvenes éveiben a helyi ujgur nők házasságkötési életkora átlagosan 14,5 év volt, 1984-ben pedig 17,3 év. Utóbbi 5,2 évvel volt korábbi az akkori országos átlagnál, ami 22,2 év volt.
Kínában 1973-ban vezették be a családtervezési politikát. Xinjiangban azonban csak 1988-tól kezdve érvényesítették a helyi nemzeti kisebbségek körében. E szerint a xinjiangi városokban élő han nemzetiségű házaspárok egy gyereket, ám a nemzeti kisebbségekhez tartozók két gyermeket, a vidéken élő pásztorok három gyereket szülhetnek. A 2018-ban végzett közvélemény-kutatás szerint Xinjiangban az ujgur nők 10%-a már 18 éves korában egy gyereket szült, a 20 éves ujgur nők átlagosan 0,6 gyereket szültek.
Munaiwaier Aihemaiti, a xinjiangi Hotan város közigazgatása alá tartozó Hotan járási nők szövetségének vezetője tapasztalatairól így nyilatkozott:
„Mindennap a falvakban élő nőkkel együtt dolgozom, így van tudomásom arról, hogy hány gyerek van egyes családokban. Falvakban sok családban van 2-3 gyerek. A várandós nők számára az orvosi vizsgálatok ingyenesek. A gyerekvállalás költségeit lényegében megtéríti az egészségbiztosítás. A csecsemők születése után az oltások ingyenesek. Emellett a kormányzat még a csecsemőtápláláshoz is hozzájárul egyes termékek térítésmentes biztosításával. Ennek köszönhetően a picik egészségügyi állapota rendkívül jónak számít.”
Munaiwaier Aihemaiti még hozzátette, hogy újabban a falusi ujgur nők hozzáállása a szüléshez változóban van. Régen több gyerek volt, nagy volt a teher a családon, a nők mindennap otthon maradtak és gondoskodtak a gyermekekről. Mostanra az ésszerűbb politikának és a jobb orvosi ellátásnak köszönhetően a nőknek jóval több szabad idejük van.
Az utóbbi években a xinjiangi nők oktatási színvonala évről évre emelkedett. Ez is bizonyos mértékben megváltoztatta a korai házasság és gyerekvállalás szokásait, miközben emelkedett a diplomás nők aránya.
A 7. népszámlálás eredményéből az is kiderült, hogy Xinjiangban minden 100 ezer lakos közül a középiskola felső tagozatát végzettek száma 13208 volt, míg az alsó tagozatot végzetteké 31559. Az általános iskolát végzettek száma 28405 volt.
A xinjiangi vezetés fontosnak tartja a nemzetségi nyelvek népszerűsítését. Anwar Abulimi, a hotani oktatási hivatal vezetője úgy nyilatkozott, hogy a különböző általános és középiskolákban a nyelvi tanfolyamok mellett ujgur, kazah, kirgiz, mongol, és a sibei nyelvi órákat tartanak annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák a nemzeti kisebbséghez tarozó diákok jogát az anyanyelvük tanulásához, egyúttal elősegítsék a nemzetiségi kultúrák átörökítését és terjedését.