Kínai szerző Magyarország történelméről írt könyveit mutatták be Pekingben

2021-06-01 16:04:25

A kínaiak már saját nyelvükön is olvashatnak olyan a magyar királyokról és a magyar történelem egyes fejezetiről szóló műveket, amelyeket nem magyar nyelvű könyvekből fordítottak, hanem kínai történész írt. A közelmúltban megjelent két új könyv – A magyar királyok (1000-1918) és Magyarország modernkori történelme (1867-2018) – már kapható a kínai könyvesboltokban, szerzőjük Ma Yuqi (Ma Jü-csi) Kína budapesti nagykövetségének egykori kulturális tanácsosa, aki több mint 20 évet töltött Budapesten.

A könyvbemutatót a napokban tartották a Pekingi Magyar Kulturális Intézeten (PMKI), ahol Ma Yuqi bemutatta két művét és beszélgetett néhány egyetemen tanuló magyar szakos kínai hallgatóval.

Ma 1959-ben kezdte meg tanulmányait a Pekingi Idegen Nyelvi Főiskolán (ma egyetem), 1961-1966 között az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem szakán tanult. 1970-1998 között többször dolgozott Magyarországon, mint a Xinhua (Hszinhua) hírügynökség tudósítója, illetve Kína magyarországi nagykövetségének munkatársa, tanácsosa.

Párdbeszéd Ma Yuqi szerző és Breuer-Zehevi Ádám, a magyar nagykövetség kulturális és oktatási területtel foglalkozó diplomatája között a könyvbemutatón

Párdbeszéd Ma Yuqi szerző és Breuer-Zehevi Ádám, a magyar nagykövetség kulturális és oktatási területtel foglalkozó diplomatája között a könyvbemutatón

„Bár történelem szakon tanultam, sokáig nem gondoltam arra, hogy könyvet írjak. Ezeket a műveket a nyugdíjba vonulásom után írtam. A hosszú évek során nagyon sok magyar embert megismertem, s amikor egyikük, egy barátom Pekingbe utazott, meglátogattam a szállodában. Beszélgetésünk közben elővett és adott nekem ajándékba egy könyvet, aminek Magyar királyok volt a címe. Nagyon könnyű olvasmány volt, de minden király történetét tartalmazta. Miközben olvastam elkezdtem jegyzetelni. Végül arra gondoltam, miért ne írhatnék én is egy könyvet erről? Így született meg kínaiul A magyar királyok. Eredetileg nem terveztem a kiadatását, míg a másik könyvvel már annak megjelentetése volt a célom. Rengeteg anyagot gyűjtöttem össze, így a könyv gazdag tartalommal bír. Utolsó fejezete Orbán Viktor 2018. évi 4. kormányának felállásával fejeződik be” – tájékoztatott Ma Yuqi.

Munkája miatt sok évet töltött Magyarországon a szerző, s tapasztalata szerint Magyarországon sokkal több könyv és ismertetés található Kínáról, mint fordítva: Kínában Magyarországról. Az információhiány kihívást jelenthet például azok számára, akik azt fontolgatják, hogy tanulni mennek Magyarországra, hiszen keveset tudhatnak meg az országról. Ma még mindig emlékszik a nehéz időkre, amikor megkezdte magyarországi tanulmányait.

„Az első két évben alig értettem valamit az órákon. Ültem a nagy előadóban 80-100 hallgatóval együtt, de néhány hónapos magyar nyelvtudásommal hogyan is tudtam volna megérteni az előadásokat? Mindössze néhány mondatot és szót tudtam elkapni. Később, amikor már jobban tudtam magyarul, egyedül könyveket, egyetemi jegyzeteket kellett olvasnom, tanulmányoznom” – emlékezett vissza Ma.

Liza (balról első) magyar szakos hallgató tanácsot kért Ma Yuqi szerzőtől a magyar történelem tanulásával kapcsán

Liza (balról első) magyar szakos hallgató tanácsot kért Ma Yuqi szerzőtől a magyar történelem tanulásával kapcsolatban

A Pekingi II. számú Idegen Nyelvi Főiskolán tanuló Liza hamarosan befejezi második évét. Mint magyar szakos hallgató, nagyon érdeklődik a magyar kultúra és nyelv iránt, de a járvány miatt még nem volt alkalma Magyarországra utazni.

„Mi is tanuljuk a magyar történelmet, de mivel a magyar tanárunk magyarul tanít, ez nagyon nehéz a számunkra. A tanárunk maga állította össze a tananyagot, és a nyelvi szint szerintem a harmadévesek vagy a negyedévesek szintje, mi pedig csak a másodévesek vagyunk. Azt, amit tanítanak nekünk az órán, és amit nehéz megértenünk, ki kell egészítenünk azzal, amit az interneten kínaiul találunk a témában. Ez egy nagyon nehéz folyamat miközben úgy gondolom, hogy a nyelv megtanulásához fontos megismerni az ország történelmét is” – vélekedett Liza.

Úgy tűnik, hogy Ma művei hasznosak lesznek ezeknek a hallgatóknak is.

„Sok egyetemen tanítják a magyar nyelvet; Kína-szerte 13 egyetemnek van magyar tanszéke. Meglepetésemre erről csak akkor értesültem, amikor már visszatértem Magyarországról. Amikor a könyvet írtam, nem gondoltam arra, hogy milyen célt szolgálok vele. Csak arra gondoltam, be kell mutatnom Magyarországot a kínaiaknak, tudományos alapokon. Ha valaki meg akarja ismerni Magyarországot, e két könyv elolvasása után viszonylag átfogó képet kaphat Magyarország történelméről. A magyar nyelvi szakos hallgatóknak ez valóban segítséget jelenthet” – mondta Ma.

A Magyar Királyok című mű az időszámítás utáni 1000-1918 közötti több mint 900 éves időszakban uralkodó 55 magyar királyáról szól, a Magyarország modern kori történelme című munka pedig az Osztrák-Magyar Monarchiának a megalakulásával kezdődik. Az Osztrák-Magyar Monarchia tehát mindkét könyv témája.

Ma Yuqi szerint a kínaiak számára általában ismeretlen „koncepció” az Osztrák-Magyar Monarchia. Nem tudják hogyan jött létre a monarchia és hogyan működött. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcból kellett volna indulnia a könyvnek, de ezt a kínaiak valamelyest jobban ismerik, Petőfi Sándornak a Szabadság, szerelem című versét például mindenki tanulta a középiskolában, ráadásul a forradalomról a másik könyvben olvashatnak.

Ezt hallván Breuer-Zehevi Ádám, a magyar nagykövetség kulturális és oktatási területtel foglalkozó diplomatája, a PMKI igazgatóhelyettese is elmondta saját véleményét Ma műveiről:

„Kínában arra törekszünk, hogy bemutassuk a zenei kultúránkat, így például a Kodály-módszert, vagy bemutassuk az irodalmunkat. Itt a kulturális intézetben sok Magyarországot bemutató kínai nyelvű könyv van a polcokon, de ezek valamennyien fordítások. Ma Yuqi művei szerintem igen fontosak hiszen, ismeretes, hogy egy ország kulturális intézete kormányzati szervezet, tehát a központ dönti el, hogyan mutassuk be a kultúránkat. Ezt a két könyvet azonban egy kínai írta, tehát nem érvényesül benne magyar ‘befolyás’, a szerző döntötte el mi a fontos, hogyan mutatja be az országunkat és a történelmünket. Úgyhogy ez a két könyv ilyen értelemben objektívnak tekinthető” – mondta Breuer-Zehevi Ádám, aki a könyvbemutató rendezvényének házigazdája volt.