Elkészült a világ leghosszabb sivatagi autópályája Peking és Xinjiang között

A kínai kormány 37 milliárd jüant költött a világ leghosszabb sivatagi autópályájának építésére, amely összeköti Pekinget Urumcsival (Urumqi), a Xinjiang (Hszincsiang) Ujgur Autonóm Terület székhelyével. Áthalad az északi Hebei (Hopej) tartományon, a Belső-Mongol Autonóm Területen, Gansu (Kanszu) tartományon, illetve az ezeken a területeken található Hobq sivatagon, Ulanbuh sivatagon és a Badain Jaran sivatagon. Május utolsó napjaiban, amint a munkások befejezték a G7 néven is ismert autópálya utolsó kilométerének aszfaltburkolását a xinjiangi Hami városban, befejeződött a 2540 km-es autópályának az építése, s várhatóan június végén teljes egészében megnyílik a forgalom előtt.

A G7-es autópálya ezzel a leggyorsabb „csatornája” lett a különböző xinjiangi termékek szárazföldi szállításának az észak-kínai Tianjin (Tiencsin) kikötőjébe. Innen adott esetben hajón juthatnak el a rotterdami kikötőbe, Európába, aminek fontos jelentősége van Kína nyugati régiójának nagyszabású fejlesztése és az „Övezet és út” kezdeményezés szempontjából.

Wang Baoliang (Vang Pao-liang), Xinjiang közlekedési és szállítási hivatalának alelnöke szerint a G7 előtt a G30-as autópálya volt az egyetlen, amely összekapcsolta Xinjiangot az ország más részeivel. Ha az út bármilyen okból járhatatlanná válna, az azt jelentené, hogy megbénul a Xinjiang és a külvilág közötti kapcsolat is. A G7-es autópálya minden bizonnyal fontos szerepet fog játszani Xinjiang fejlődésében. Zheng Mingquan (Cseng Ming-csüen), a xinjiangi közlekedési és szállítási hivatal tisztviselője erről így nyilatkozott:

„Miután júliusban megnyílik a forgalom számára a G7 utolsó szakasza is Wutong Daquan-től (Vutung Tacsüen) Barkolon át a Mori kazak autonóm megyéig, az autópálya közvetlenül szolgálja majd az észak-xinjiangi gazdasági övezetet és egész autonóm régiót, infrastrukturális támogatást nyújtva az övezet fejlődése, a turisztikai erőforrások fejlesztése számára”

„A Jing-Xin (Csing-Hszin, Peking-Hszincsiang) autópálya nagymértékben lerövidíti a közlekedési távolságot Peking és Urumqi között, elősegítve a különböző etnikai csoportok jólétét és fejlődését. Mint az ’Övezet és út’ fontos eleme, előmozdítja az autópálya mentén lévő területek összehangolt gazdasági és társadalmi fejlődését” – mondta Zhou Rongfeng (Csou Zsung-feng), a kínai közlekedési és szállítási minisztérium irodavezetője.

A múltban a Peking és Urumqi közötti szárazföldi közlekedési távolság 3900 km volt, a G7 pedig több mint 1300 km-rel rövidítette le ezt az utat, ami az áruszállítás és az idegenforgalom szempontjából egyaránt nagy előnyt jelent.

A teherautó sofőrök elmondták, hogy a G7-es autópályán haladva naponta mintegy 1000 jüant takaríthatnak meg, miközben a szállítás ideje 1-2 nappal csökkenhet.

2017-ben először a G7 autópálya belső-mongol Alxa szakaszát nyitották meg, aminek következtében a régió szegények lakta vidékein élők munka- és életkörülményei látványosan javulni kezdtek.

A „kínai tevék otthona” néven is ismert Alxa térségben jellemzően a magas tápértékű tevetej termelésével foglalkoznak, de a termelés volumene alacsony, a tej tárolására korlátozottak a lehetőségek. Az autópálya építése elősegítette a tevetej széles körben történő értékesítését egész Kínában. A helyi utak reggelente tele vannak teherautókkal, viszik az ezüstösen fénylő tejeskannákat a tejfeldolgozó állomásokra, a feldolgozott tejtermékeket pedig ezután országszerte értékesítik. „34 tejtermelő tevém van, a napi bruttó bevételem elérheti akár a 2800 jüant is” – mondta He Chengwei (Ho Cseng-vej) az egyik helyi állattartó.

A Belső-Mongol Autonóm Területen található Ulanqab város szintén a G7-es autópálya mentén fekszik. Az autópályának köszönhetően az Unerchichig nevű gazdának lehetősége nyílt arra, hogy a tejtermékei Pekingbe, Shanghaiba (Sanghaj), sőt külföldre is eljussanak.

„Az infrastruktúra fejlődése sokat jelent a számunkra. A legnagyobb vágyam, hogy példámmal a környékén lakó embereket is segíthessem abban, hogy gazdagabbá váljanak” – mondta Unerchichig.

„A parasztok rendelkezésre álló jövedelme a 2016. évi átlag 9085 jüanról jelenleg 13009 jüanra (405 ezer forintról 585 ezer forintra) emelkedett, ami 43,19%-os növekedést jelent” – tájékoztatott Feng Haohai (Feng Hao-haj), a szegénység mérsékléséért felelős városi koordinációs iroda alelnöke.

Temur, a belső-mongol Ulji (Ulcsi) település egyik éttermének tulajdonosa arról számolt be, hogy élete tevepásztorként meglehetősen magányos volt. Korábban a kopár földön baktatva állatai után töltötte napjait, néha napokig egyetlen embert sem látott. Miután megindult a forgalom az autópályán, nyitott egy éttermet, ami nemcsak több bevételt hoz, hanem általa a baráti körét is kiszélesíthette. Az élet most már sokkal érdekesebb lett a számára. Mint mondta, korábban körülbelül 500 ember élt a településen, vagyis átlagosan minden 30 négyzetkilométerre jutott egy. 2017 óta a lakosok száma viszonylag gyorsan 1400-ra nőtt. Más városokból és tartományokból érkezett emberek telepedtek le itt üzleti célból; az autópálya révén az online vásárlás és értékesítés elől is elhárult az akadály.

A sivatagi autópálya építése nem könnyű feladat. Volt a pályának egy 500 kilométeres szakasza, amely teljesen a sivatagban, néptelen vidéken futott. Ezen a területen ritkán esik az eső, az éves csapadékmennyiség alig 35mm, a maximális éves párolgás 4217 mm. Nyáron a földfelszín hőmérséklete elérheti az 50-60 Celsius-fokot. Az építési projektekhez körülbelül egymillió hektoliter vízre volt szükség… Egy sor geológiai kutatás után több száz mély kutat ástak, míg végül 8 vízforrást találtak 100 méter mélységben. Ezek végül a szükséges vízmennyiség 70%-át biztosították.

Az amerikai 66-os országút (Chicagótól Los Angelesig) népszerű kirándulási útvonal. Egyesek szerint a G7 autópálya a 66-os országút kínai verziója. És valóban, ezen az úton haladva az ember találkozhat a sztyeppe élővilágával, erdőkkel, folyókkal, sivatagokkal, tavakkal, gleccserrel, hegyekkel miközben városokon és falvakon halad át. Az idei Május 1-hez kapcsolódó munkaszüneti hét idején már sokkal több turista vállalkozott az országúti túrákra. Az Urumqitól keletre fekvő Braque Folyó Nemzeti Erdőparkot például több mint háromezer turista kereste fel, s 60%-uk személyautóval közelítette meg.

Gulzar Ekber Urumqiból érkezett látogató és a kelet-kínai Jiangsu (Csiangszu) tartományból útnak indult Ruan Zhonglin (Zsuan Csung-lin) eképpen számoltak be útjukról:

„Végig a Jing-Xin autópályán (G7) jöttünk és kevesebb, mint három óra alatt ideértünk. Az utak az erdőparkban nagyon szépek, ami pedig a kiszolgáló létesítményeket, büféket, pihenőket illeti, azokkal is meg voltunk elégedve. Kellemes út volt, ameddig a szem ellát, szép tájakban gyönyörködhetünk.”

„A közlekedés zavartalan volt, óriási itt Xinjiangban a változás. A környezet tökéletes, nemcsak a Tianchi (Tiencse) tónál, hanem mindenütt amerre jártunk. Lenyűgözőek a változások!”

Száz évvel ezelőtt Sun Yat Sen (Szun Jat-szen) (1866-1925) politikus, államférfi és forradalmár könyvében egykor leírta elképzeléseit Kína újjáépítéséről, s írása más, akkor még elképzelhetetlen ötlettel, magában foglalta az autópályát is, ami ma már ténylegesen összeköti Pekinget Xinjianggal. Mára Szun fantáziáját is meghaladó módon sikerült az egykori álmot megvalósítani.

Kínai nyelv egy percben:Ahogy a kínai közmondás tartja: 要想富，先修路（Jao hsziang fu, hszien hsziu lu）”Ha gazdagok akarunk lenni, először utakat kell építenünk!” Az autópályához való könnyű hozzáférés sok más terület fejlődését és fellendülését eredményezheti.