Egy család 3 gyerek?

A Gyermeknap előtti napon Kínában bejelentették, hogy tovább tökéletesítik a családtervezési politikát, s eszerint a jövőben a korábbi kettő helyett minden házaspár három gyereket vállalhat. A hír nagy visszhangot keltett az országban és a nemzetközi sajtóban.

Az utóbbi években kínai szakértők rendre a családpolitika módosítását javasolták, ennek ellenére mindenki meglepődött, hogy az ezzel kapcsolatos új politika bevezetéséről viszonylag hamar döntés született.

Mint ismeretes, Kínában hosszú ideig az „egy család, egy gyerek” politika volt érvényben. Ebben a helyzetben Kínában az újszülött csecsemők száma évről évre csökkent, miközben ezzel párhuzamosan a 60 év felettiek száma gyorsan emelkedett. Mára a teljes népességnek körülbelül a 16 százalékát teszik ki. Ez több társadalmi problémát is okoz, így például a reprodukciós ráta csökken, a nemek aránya egyenlőtlen, a munkaerőpiac gyors ütemben gyengül.

Annak érdekében, hogy elősegítsék a népesség kiegyensúlyozott fejlődését, a kínai kormány fokozatosan javította és módosította a népességfejlődés stratégiáját. 2013-ban Kínában úgy határoztak, hogy minden olyan család vállalhat egy második gyermeket, ahol a házaspár legalább egyik tagja testvér nélkül nőtt fel. Ezt követően 2016. január 1-től kezdve Kínában átfogóan végrehajtották az „egy család, két gyerek” politikát. Ennek köszönhetően még ugyanabban az évben az újonnan születettek száma először emelkedett 2000 óta. 2016-ban összesen 17,86 millióan születtek. Ez volt a legmagasabb szám 2000 óta.

Természetes, hogy az „egy család, három gyerek” új családpolitika bevezetése a kínai népességfejlődésben bekövetkezett változásoknak köszönhető. A 7. népszámlálás közelmúltban kiadott eredménye szerint 2020-ban a kínai szülőképes korú nők születési rátája 1,3 volt, igazán alacsony szintre esett. Emellett az „egy család, két gyerek” politika által keletkezett népességnövekedés előnye megszűnt. Statisztikai adatok szerint 2020-ban Kínában az újonnan születettek száma 12 millió volt, ami új mélypontot jelentett az ország történelmében.

Ezzel kapcsolatban Zhai Zhenwu (Csaj Csen-vu), a Kínai Népességkutató Intézet vezetője így nyilatkozott:

„Az elmúlt években az újszülött csecsemők száma csökkent, a fiatalok szülési hajlandósága visszaesett. Úgy vélem, hogy ebben a helyzetben az +egy család, három gyerek+ politika bevezetése nagyon időszerű és szükséges. Ennek minden bizonnyal pozitív szerepe lesz a születési ráta javulásában.”

Mindazonáltal a fokozódó stressz, a gyereknevelés magas költsége, a kevés jó minőségű óvoda és általános iskola negatívan befolyásolja a fiatal házaspárok gyermekvállalását. Tudosítónk véletlenszerűen szólított meg a még fiatalabb korosztályhoz tartozókat a pekingi utcákon:

„A szüleim több mint 70 évesek, és nincs idejük vigyázni a gyerekünkre.”

„Úgy érzem, hogy egy csalában egy gyerek már elég.”

„Én szeretnék még egy gyereket, de a feleségem nem akarja, mert túl kicsi a lakásunk.”

„Nem vágyunk második és harmadik gyerekre, mert már most is elég nagy a nyomás rajtunk.”

A kínai gazdaság- és társadalom fejlődésének köszönhetően az életszínvonal ugyan évről évre emelkedik, de a gyerekvállaláshoz sok pénz kell, ami nem kis mértékben befolyásolja a fiatalok gyermekvállalási kedvét. A közelmúltban végzett közvélemény-kutatás szerint az anyagi teher, a neveléssel járó feladatok, a gyerekes nők foglalkoztatása, és más tényezők miatt egyre több fiatal nem akar második, vagy harmadik gyereket.

A többgyerekes családokban a nevelés kérdése a fiatal szülők legnagyobb gondja. Kínában a kisgyermekek körülbelül 80 százalékáról a nagyszülők gondoskodnak. A több gyerek még bonyolultabbá teszi a családi viszonyokat. A szülők és a gyerekek közötti kapcsolat, a férj és a feleség közötti kapcsolat, az idősebb generáció és a fiatalabb generáció közötti kapcsolat egyaránt befolyásolja a fiatal szülők gyermekvállalását. Emellett az utóbbi években a különböző kínai nagyvárosokban a lakásárak jelentősen emelkedtek, s emiatt sok család egyáltalán nem akar gyereket vállalni.

Újabban a különböző társadalmi fórumokon egyre nagyobb figyelmet szentelnek a fiatal szülők gyereknevelési gondjainak kezelésére. Ezzel egyidejűleg az illetékes szervek kutatják és elősegítik az „egy család, három gyerek” politikát kiegészítő intézkedések kidolgozását.

Erről szólva Zheng Benbo (Cseng Pen-po), a kínai Nemzeti Fejlesztési- és Reformbizottság Társadalomfejlődés Intézetének kutatója a következőket mondta:

„Jelenleg az a legfontosabb kérdés, hogy tovább tökéletesítsük az új politikára vonatkozó kiegészítő intézkedéseket, elősegítsük a nőknek és gyerekeknek járó szolgáltatások rendszerének kiépítését. Ez foglalkoztatja a legjobban a kínai családokat. A 14. ötéves nemzeti program szerint jövőre 150 városban fokozott figyelemmel kezelik a kérdést és bővítik a gyerekgondozási központok számát további 500 ezer óvodai férőhelyet teremtve.”

Zheng Benbo beszélt arról is, hogy a kisgyermekek rugalmas ellátási rendszerének létrehozása megoldhatja, vagy enyhítheti a családok és a fiatal anyukák gondjait. Például a jövőben kisgyermeknevelő intézeteket kívánnak létrehozni a három évesnél fiatalabb gyermekek napközbeni elhelyezésére, jelenleg ugyanis jellemzően az óvodákban csak 3-6 éves gyerekekkel foglalkoznak, tette hozzá Zhang.

Kutatók szerint a kiegészítő intézkedések érvényesítésének köszönhetően a jövőben az „egy család, három gyerek” politika hatása jelentősebb lesz a népességszerkezet tökéletesítésében. A népesség várhatóan fenntartja a folyamatos növekedést, ami kedvezően hat a családi szerkezet javulására és a népesség elöregedésének enyhítésére.