Kínai Híd nyelvi verseny Magyarországon
A "Kínai Híd nyelvi verseny" a világ kínaiul tanuló fiataljainak nyelvi vetélkedője. A 20. Egyetemi és Főiskolai Kínai Híd (Chinese Bridge) nyelvi verseny országos döntőjére Magyarországon május végén került sor a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetsége és az ELTE Konfuciusz Intézet szervezésében, online formában. Ez volt a második év, hogy online rendezték meg a vetélkedőt.
A hallgatók kínai versenyén öt felsőoktatási intézmény 11 hallgatója vett részt. A vetélkedőt végül a Szegedi Tudományegyetem diákja, Samaneh Raiss Shaghaghi nyerte. A zsűri egy első, egy második és egy harmadik helyezést osztott ki. A verseny győztese képviseli Magyarországot a kínai nemzetközi döntőben. A verseny díjazottjai, illetve minden résztvevő oklevelet kapott és a nagykövetség által felajánlott tárgyi jutalomban részesült.
Samaneh Raiss Shaghaghi
A középiskolások kínai versenyét a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium szervezte. Öt iskola 11 versenyzője került a döntőbe. A Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium tanulója lett a győztes.
Sajtójelentések szerint az érintett két kínai verseny idei döntői augusztusban vagy szeptemberben lesznek Kínában. A két győztes magyar hazáját képviselve utazik majd Kínába a nemzetközi döntőre. A kínai szervezőbizottság a versenyzőknek retúrjegyeket ad és állja költségeiket. Emellett minden döntős tanulhat Kínában kínai nyelvet, továbbá „kinevezik őket”a kínai nyelv és kultúra nagykövetének.
Qi Dayu (Csi Ta-jü), Kína magyarországi nagykövete videó-köszöntőjében kifejtette, hogy a „Kínai Híd” nyelvi verseny megerősíti a különböző országokban a kínai nyelv és kultúra megértését és növeli iránta az érdeklődést. A nagy távolság ellenére Kína és Magyarország jó barátai egymásnak - fogalmazott. Egyúttal annak a reményének adott hangot, hogy a „Kínai Híd” verseny még több fiatalt ösztönöz arra, hogy bekapcsolódjon a kínai-magyar kapcsolatok ügyeibe.
Kínai Híd nyelvi verseny Magyarországon
A „Kínai Híd” a legismertebb kínai nyelvi verseny a világon; külföldi egyetemisták, külföldi középiskolások és külföldi kínaiak számára rendezik meg. A koronavírus-járvány miatt tavalytól az internetre helyezték át az eseményt. Mind a versenyzők kiválasztása, mind a verseny megrendezése online platformon bonyolódott. Ez azonban a beszámolók szerint cseppet sem befolyásolta a versenyzők jókedvét.
A vetélkedő három fordulóból áll, az elsőben a versenyzőknek egy saját maguk által írt kínai nyelvű fogalmazást kell elmondaniuk, majd Kínával kapcsolatos kérdésekre kell felelniük, illetve egy szabadon választott műsorszámot kell előadniuk.
Az online platformon a magyar versenyzők a képernyőn keresztül fejezték ki Kína és a kínai nyelv iránti érdeklődésüket, tudásukat.
A Miskolci Egyetem egyik hallgatója arról beszélt, hogy bár a saját maga világa kicsi, a kínai nyelv sokat segített neki abban, hogy bővítse ismereteit, szélesítse látókörét. Mint mondta, bízik benne, hogy majd Kínában folytathatja kínai tanulmányait, utazhat a nagysebességű vonatokkal, közvetlen közelről megtapasztalhatja Kína gyors fejlődését, és élvezheti a keleti kultúrát.
A hallgatók kínai versenyének első helyezettje, Samaneh Raiss Shaghaghi elmondta, hogy régebben már járt Pekingben, Shanghaiban, Hangzhouban (Hangcsou), ellátogatott a Huangshan-hegységez (Huangsan) és az ugyancsak festői szépségű Zhangjiajiebe (Csangcsiacsie). A különböző kínai látványosságok mély benyomást tettek rá, de a kínai emberek még jobban érdekelték. Mint mondta, mindig kedvesek voltak vele és segítőkésznek mutatkoztak. Szerinte a vendégszeretet és tolerancia jellemzi legjobban a kínai kultúrát.
A hallgatók előre elkészítették videóikat, amelyek között volt versmondás, tánc, ének, kínai ételkészítés és papírkivágás. A magyar diákok érdeklődése a kínai nyelv és kultúra iránt lenyűgözte a kínai zsűri tagjait.
A középiskolások kínai versenyének győztese a teaművészetet mutatta be
A középiskolások kínai versenyének győztese, a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium egyik diákja videójában a hagyományos kínai teaművészetet mutatta be.
„A kínai teakultúra hosszú múltra tekint vissza. Kína a tea szülőhelye. A teakultúra a teakészítés és a teázás kultúrájáról szól. A kínaiak felfedezték, majd felhasználták a teákat. Úgy tudom, hogy a kínai teakultúra legalább 4700 éves múlttal rendelkezik.”
A diák a videón először ismertette a nézőkkel a különböző teakészletek használatát, utána a helyszínen zöld teát készített. A videót később több kínai média is megosztotta, amivel sok rajongót vonzott.
Huang Szilvia, a magyar H-Forest Media KFT alapítója, egyben a kínai döntő egyik zsűritagja elmondta, hogy a döntőben a versenyzők mindegyike magas kínai nyelvi színvonalról tett tanúbizonyságot. Pontosan fejezték ki magukat kínaiul, elmélyült volt a kínai kulturális tudásuk, és kitűnő művészeti előadásaik elismerést váltottak ki a zsűritagokból.
Huang Szilvia
Az utóbbi években egyre több országban kezdték el tanítani a kínai nyelvet. A kínai Oktatási Minisztérium által kiadott statisztikai adatok szerint 2020 végéig körülbelül 180 országban és régióban tanították a kínait. Köztük több mint 70 országban a kínai nyelv szerepel a nemzeti oktatási rendszerben is.
Liu Hong (Liu Hung), az oktatási tárca főosztályvezető-helyettese úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi években a kínai nyelv oktatásában nemzetközi szinten jó eredményeket értek el.
„2020 végéig 180 országban és régióban folyt a kínai nyelv oktatása. Emellett több mint 70 országban az állami tanterv része a kínai nyelv. Statisztikai adatok szerint a tengerentúlon körülbelül 20 millióan tanulnak kínaiul. Ezzel párhuzamosan az online kínai órák is egyre népszerűbbé válnak. Jelenleg a www.chineseplus.net honlapon például több mint 6000 ingyen kínai órát biztosítanak az érdeklődőknek. E szolgáltatást mintegy két millióan vették igénybe.”
A kínai nyelv egyre nagyobb népszerűségének köszönhetően annak nemzetközi státusza is évről évre emelkedett. 2021-től kezdve a kínai nyelv az ENSZ alá tartozó Utazási Világszervezet (UNWTO) hivatalos munkanyelve lett.
Ezzel kapcsolatban Liu Hong megjegyezte, hogy jövőre Kína a távközlési technológiák adta lehetőségeket kihasználva folytatja a kínai nyelv online oktatásának elősegítését. A járványhelyzetben már egyre több kínai nyelvi honlap kínál platformot a külföldieknek.