A zöld fejlődés útján a Kína-KKE együttműködés

2021-06-07 16:50:42

A közelmúltban hivatalosan üzembe helyezték Magyarország és Közép-Európa eddigi legnagyobb - 100 megawatt - teljesítményű naperőművét Kaposváron. A befektető és építő vállalat a China General Technology (Group) Holding, Ltd.-hez tartozó China National Machinery Import&Export (CMC) kínai nagyvállalat; a beruházás értéke 36 milliárd forint.

A projekt fontos eredménye annak, hogy Kína és Magyarország az Övezet és Út kezdeményezés keretében és a Keleti Nyitás politikája szellemében elkötelezett a környezetvédelem, valamint a zöld fejlődés területén.

Miután az erőmű rácsatlakozott a hálózathoz, évente 130 millió kWh villamos energiát képes előállítani, ezzel 45 000 tonna szénmegtakarítást elérve és 120 000 tonnával csökkentve a szén-dioxid kibocsátást. Az éves áramtermelés több mint 100 ezer ember energiaigényét tudja kielégíteni, ami hatalmas környezeti és társadalmi előnyökkel jár a város, illetve a térség számára.

A Kína és a Közép és Kelet-Európai Országok (KKE) együttműködésében az idei évben a hangsúlyt a zöld fejlesztésre és a környezetvédelemre tették. A kapcsolatok megerősítése és a zöld fejlődési lehetőségek feltárása érdekében, a harmadik Kína-KKE magas szintű online találkozót az erdészeti együttműködésről idén június 2-án tartották meg. A konferencia jóváhagyta a Pekingi Nyilatkozatot, amely a részvevők szerint új lendületet fog adni az érintett országok közötti zöld együttműködés megvalósításához, és elősegíti a nagy jelentősségű Párizsi Egyezmény céljainak megvalósulását, az ENSZ fenntartható fejlődés 2030-as menetrendjének megfelelően.

A Kína-KKE együttműködési mechanizmus 2012-ben történt létrehozása óta folyamatosan bővültek a kooperáció területei. A Kína és a közép- és kelet-európai országok közötti kereskedelem volumene körülbelül 85%-kal növekedett, amiből az erdészeti együttműködés fontos részt képvisel. Statisztikai adatok azt mutatják, hogy 2016 és 2019 között az erdészeti termékek kereskedelmi forgalma a Kína és KKE-országok között 1,37 milliárd USA dollárról 2,4 milliárd dollárra emelkedett, az éves növekedés üteme 20,5% volt. Az Övezet és Út kezdeményezés háttérben a kelet-közép-európai országok Kína fontos partnerévé váltak az erdészeti területen, ugyanakkor fontos célországok a kínai erdészeti vállalkozások beruházásai számára.

Guan Zhi’ou (Kuan Cse’ou), a kínai Nemzeti Erdészeti és Gyepgazdálkodási Hivatal vezetője a harmadik Kína-KKE magas szintű találkozón kijelentette, hogy a kínai kormány továbbra is elő kívánja mozdítani a zöld és alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság fejlesztését, törekedve a modernizáció folytatására úgy, hogy az ember és a természet harmonikusan élhessen együtt. „A biogazdaság fejlesztése, valamint a zöld és alacsony szén-dioxid kibocsátású ciklus fejlesztésének elősegítése nemcsak a fenntartható fejlődés elérésének megkerülhetetlen választása, hanem a nemzetközi közösség közös elvárása is. Kína kész megerősíteni együttműködést a kelet-közép-európai országokkal a kölcsönös előnyök szem előtt tartásával.”

Kína, Görögország, Szlovákia és Szlovénia nemzeti erdészeti hatóságai magas szintű képviselőket küldtek a találkozóra, Ausztria és az EU megfigyelőként vett részt rajta. A konferencia egyhangúan jóváhagyta a Kína-KKE pekingi nyilatkozatát az erdészeti biogazdasági együttműködésről. A nyilatkozat rámutatott: Kína és a közép- és kelet-európai országok tovább fokozzák erdészeti együttműködésüket és tevékenységeik összhangolását, továbbá elősegítik az erdészeti biogazdaság fejlődését, hozzájárulnak az éghajlatváltozás enyhítéséhez, valamint az ENSZ erdészeti stratégiai tervének (2017-2030) megvalósításához.

A nyilatkozatban az érintett országok azt ígérik, hogy a közös kutatás, innováció és termékfejlesztés révén támogatják az erdészeti termékek kereskedelmét és a kölcsönös beruházásokat, megerősítik az oktatást, a készségképzést és a technikai cserét erdészeti területen, elősegítik az együttműködést a fenntartható és multifunkcionális erdőgazdálkodás, a fa- és fatermék-feldolgozás, az erdészeti vegyszerek, a cellulóz és a papír, az erdei turizmus és más területeken.

Joze Podgorsek, a Kína-KKE erdészeti együttműködés koordinációs mechanizmusának vezető országának, Szlovéniának a mezőgazdasági, erdészeti és élelmezésügyi minisztere kifejezte meggyőződését abban, hogy az érintett országok zöld együttműködésének és fejlesztésének szép kilátásai vannak. „A Kína-KKE erdészeti együttműködés koordinációs mechanizmusa platformot biztosít az országok kutatói számára a cserekapcsolatokhoz és a kölcsönös tanuláshoz. Az erdészeti kereskedelem és a beruházások, valamint a magas szintű stratégiai párbeszéd területén a mechanizmus erősítheti a nemzetközi együttműködést az érintett országok energiahatékonyságának javításában és az energiafogyasztás csökkentésében.”

A Kína-KKE együttműködés idei kiemelt témája a zöld fejlesztés és a környezetvédelem. Ennek keretében több mint tíz többoldalú cserét, promóciós értekezleteket és tematikus szemináriumokat hirdettek meg. A résztvevők ezen alkalmakkal is erősítik együttműködésüket a zöld gazdaság, a tiszta energia és más területeken.

Más jelentések szerint 2014-től 2020 elejéig a Kína-KKE mechanizmus keretében sikeresen befejezett zöldenergia-projektek száma elérte a 9-et. EU tagországok, valamint nyugat-balkáni országok, amelyek nem az EU tagjai egyaránt érintettek voltak. A zöldenergia-projekteknek sok típusa van: a szélerőművektől a fotovoltaikus erőművekig, a biomassza energiatermelésig, a geotermikus energia fejlesztéséig és a vízerőművek építéséig. Ezek a projektek azt jelzik, hogy a kínai vállalatok gazdag technológiával és tapasztalattal rendelkeznek az effajta projektek tervezésében és kivitelezésében, és versenyképesek a nemzetközi piacon.

Kína felelős hatalomként aktívan részt vesz a globális környezeti kormányzásban. Xi Jinping (Hszi Csin-ping) kínai elnök az ENSZ 75. közgyűlésén bejelentette, Kína arra törekszik, hogy 2030-ig elérje a csúcsot a szén-dioxid kibocsátás terén, és 2060-ig elérje a szénsemlegességet. Idén októberben a délnyugat-kínai Yunnan (Jünnan) tartomány székhelyén, Kunmingban rendezik meg a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezmény (COP15) részes feleinek 15. konferenciáját. Kína mint fogadó ország teljesíteni fogja kötelezettségeit, és elnöki szerepével élve elő fogja segíteni a konferencia eredményességét, egyben megteszi a maga hozzájárulását a globális biológiai sokféleség irányításának folyamatában.