Kína a Mars után a kisbolygókat és a Jupitert vette célba

Kína a napokban tette közzé a kínai Mars-misszió során készült képeket, ami egyúttal azt jelenti, hogy Kína első Mars-kutató missziója, a Tienven-1 (Mennyei Kérdések) sikeresen teljesítette a kitűzött célt, vagyis Mars körüli pályára állt, landolt a Marson és járt a Marson. Xu Hongliang (Hszü Hong-lián), a Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) szóvivője elmondta, hogy a Tienven-1 küldetésében a CNSA és négy külföldi űrügynökség -- köztük az Európai űrügynökség, a Francia Nemzeti Űrközpont, az Argentin Űrtevékenységi Bizottság és az Osztrák Kutatásfejlesztési Ügynökség -- széleskörű együttműködést folytatott a tudományos eszközök szállítása, valamint a mérési és vezérlési technológiában. A kínai űrhivatal ugyanakkor kapcsolatban áll Franciaország, Ausztria, Oroszország érintett intézményeivel a Mars-kutatás során gyűjtött adatok felhasználásával kapcsolatban.

„A Mars-szondát segítő műholdak biztonságának garantálása érdekében együttműködést folytatunk a NASA amerikai űrhivatallal és az ESA európai űrügynökséggel. A Mars-szonda adatainak felhasználását illetően kapcsolatban állunk Franciaország, Ausztria és Oroszország érintett intézményeivel. Ma már bevett gyakorlatnak számít a hold- és mélyűrkutatás területén folytatott nemzetközi együttműködés. Ami pedig az olyan területek fejlesztését illeti, mint például a holdkutatás programjának negyedik fázisa, a kisbolygók kutatása vagy a nemzetközi holdkutató állomás, Kína a jövőben nyitott hozzáállással és széleskörű együttműködéssel, valamint a konzultáción és összefogáson keresztül realizált közös fejlődés elve alapján fog eljárni.”

A Kína által közölt első Mars-képeket a Zhurong (Csuzsung) Marsjáró készítette. A 360 fokos panorámakép mellett készült még fotó a Mars felszínéről. A rover a leszállóegységet és saját magát is megörökítette. Kína első marsjárója a Zhurong (Csuzsung) nevet kapta. Zhurong a tűz istene az ókori kínai mitológiában, amely a vörös bolygó, vagyis a Mars kínai nevére, a Huoxingra (Huohszing) utal. Ez szó szerint annyit tesz, a tűz bolygója.

Kína első Mars-kutató missziója további bolygókutató programok kezdetét jelzi. Kína tervei és a kilátások kapcsán a kínai nemzeti űrhivatal szóvivője, Xu Hongliang elmondta, hogy Kína 2030-ig továbbra is a Mars kutatására összpontosít, mintát gyűjtenek a Marson található anyagokból és ezeket visszajuttatják a Földre, ezenkívül a kisbolygók és a Jupiter feltárását is célul tűzték ki. Zhang Rongqiao (Dzsán Ron-csiao), Kína első Mars-kutató projektjének főtervezője ezzel kapcsolatban a következőket mondta.

„Egyre több szó esik a Föld és a kisbolygók esetleges ütközésének veszélyeiről. Az aszteroidákon lévő környezeti erőforrások ismeretlenek számunkra. Az aszteroidák kicsik, de az ezekhez fűződő feladatok nehezek. A kisbolygómisszió eredményeként Kína űrtechnológiája fejlettebb lesz és magasabb szintre lép, ami nagy jelentőséggel bír. A másik program a Jupiter kutatása, amely teljes egészében új kihívás. Eddig keveset tudunk a Jupiterről, és az ott elvégzett kutatások is nagyon korlátozottak. Ott nagy esély mutatkozik az új tudományos felfedezésekre. A Jupiter vizsgálatának tudományos jelentősége mellett ez hozzájárulhat a távolsági mérési és vezérlési kommunikáció, valamint a hosszabb élettartamú szondák technológiájának fejlesztéséhez és az új energiaforrások felhasználásához.”

Az első Mars-misszióval egyidejűleg a kisbolygók anyagmintájának gyűjtését és visszaküldését már kidolgozták. „Az első Mars-küldetésünkhöz hasonlóan -- a saját ütemünk szerint, a kínaiakra jellemző gyorsasággal -- a lehető leghamarabb megvalósítjuk a mintavételt és ennek a visszahozatalát” -- mondta Zhang Rongqiao főtervező.

A Marson járó Zhurong hat tudományos műszerrel van felszerelve, amelyek értelmezik a legalapvetőbb információkat, a hőmérsékletet, a légkört és egyéb adatokat, nagy felbontású képeket készítenek a domborzatról és a talajformákról. Mindemellett elemzik a kőzetek és az ásványi anyagok összetételét a Mars felszínén. Szükség van a felszín alatti rétegződés mérésére is. Bár sok feladat vár megoldásra, a marsjáró napi terhelése nem lehet túl nagy. Bár a rover tervezett maximális sebessége óránként 200 méter, de a gyakorlatban egy nap alatt legfeljebb 12 métert tud megtenni a landolást követően. Az alacsony hőmérsékletű környezet korlátozza a Zhurong tevékenységének idejét, a Mars bonyolult terepe pedig a sebességet gátolja. A Mars felszínén nemcsak nagy és kis kőzetek találhatók, hanem egyenetlen a talaj, néha puhább, máskor keményebb. Ha túl gyorsan közlekedik, akkor a marsjáró automatikus akadálykerülését megvalósító algoritmikusok implementálása problematikus lehet és így hiba csúszhat a biztonságos helyzetfelismerésbe.

Annak érdekében, hogy a Zhurong minél tovább működhessen és minél távolabbra juthasson a Marson, a rover önálló döntés meghozatalára is képes. Ha nagy kővel kerül szembe, a marsjáró rákként mozogva meg tudja kerülni az akadályt, ha pedig elakad a homokban, a járó hernyómozgással próbálja magát kiszabadítani. Azonban a Mars különleges talaja jelentheti a legnagyobb problémát. A felszín nagyon keménynek tűnik, de a rover egyik pillanatról a másikra elsüllyedhet a felszín alatti réteg lazasága miatt. 2011-ben a Spirit amerikai marsjáró olyan helyre ment, amely viszonylag szilárdnak tűnt, de valójában nagyon puha volt, és a jármű sohasem tudta magát kiszabadítani a homokból.

Bár a Zhurong kínai marsjáró képes önálló döntések meghozatalára, minden manővere előtt a földi parancsnoki központ elemezi az általa készített és visszaküldött képeket, segít az útvonal megtervezésében és elküldi az utasításokat a marsjárónak. A rover tervezett élettartama 92 nap, de a jármű elektronikus berendezéseinek kiváló minősége lehetővé teszi, hogy a gépjármű tényleges élettartama messze meghaladja a tervezett élettartamot. A Zhurong megpróbálja majd felülmúlni önmagát, hogy minél hosszabb időn át minél nagyobb területet tudjon bejárni.