Kína a „közös jólét” megteremtésébe kezdett

A közelmúltban napvilágot látott statisztikai adatok szerint a délkelet-kínai Zhejiang (Csöcsiang) tartományban a legmagasabb az egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem az országban. A kínai kormány ezt is figyelembe véve támogatja Zhejiangban a „közös jólét” demonstrációs zóna kialakítását.

Zhejiang tartomány a Jangce-folyó deltájában fekszik, székhelye Hangzhou (Hangcsou) város. 2018 végén összesen 11 prefektúra szintű város, 20 megyei jogú város, 32 megye és 1 autonóm megye tartozott tartományhoz. A hetedik országos népszámlálás eredménye szerint Zhejiang állandó népessége több mint 64,5 millió fő. 2020-ban Zhejiang GDP-je 6461,3 milliárd jüan volt, 3,6%-kal magasabb az előző évihez képest.

A kínai államtanács (kormány) nemrégiben tartott sajtókonferenciáján Hu Zucai (Hu Cu-caj), a Nemzeti Fejlesztési- és Reformbizottság helyettes vezetője kijelentette: Zhejiang tartomány több mutatót is alapul véve az ország élvonalába tartozik. Például a városi és vidék közötti szakadék nagyságát, vagy a regionális fejlesztést tekintve, továbbá a vagyonosodás mutatóiban. A helyzetből egyértelműen az következik, hogy Zhejiangban +a közös jólét magas színvonalú fejlesztésének+ tervezett demonstrációs zónája támogatást érdemel. A fő cél egy optimális rendszer feltárása a közös jólét előmozdítása érdekében, hogy a megismételhető és kiterjeszthető tapasztalatokat jó példaként ossszák meg.

A kínai reform és nyitás jellegzetes vonása, hogy a fontos nemzeti reformintézkedések bevezetése előtt és után gyakran alkalmaztak kísérleteket. Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején Kína először négy különleges gazdasági övezetet hozott létre Shenzhenben (Sencsen), Zhuhaiban (Csuhaj), Shantouban (Santou) és Xiamenben (Hsziamen). Ezek a kísérleti városok a reform és nyitás politikáját szolgálták. 2019-ben Kína bejelentette, hogy Shenzhent „az innováció, a vállalkozás és kreativitás városává” teszik, aminek globális hatása lesz. Most Kína ismét úgy döntött, hogy egy demonstrációs zónát épít Zhejiangban. Ez újabb világos jele annak, hogy Kína milyen fejlődési irányt és utat választ.

A „közös jólét” ősidők óta a kínai nép alapvető eszménye. Az 1970-es évek végén Kína megkezdte a reform és nyitás politikájának bevezetését. Deng Xiaoping (Teng Hsziao-ping) kínai vezető, a reform és nyitás atyja azt javasolta, hagyják, hogy egyesek előbb meggazdagodjanak, majd akik meggazdagodnak, vezetni fogják a később meggazdagodókat, hogy végül elérjék a közös jólét célját. Az elmúlt 4 évtizedben a reform és a nyitás politikája számos, jelentős eredményt hozott az országnak és az embereknek. Egyesek már meggazdagodtak, a jövőben tehát a „közös jólét” megteremtése Kína fő célja.

Mi a „közös jólét”? Erről Xi Jinping (Hszi Csin-ping) kínai államfő egy ízben elmondta, hogy a „torta” ugyan folyamatosan növekszik, nem mindegy, hogy hogyan szeletelik azt fel. Miért választották a keleti tengerparti Zhejiang tartományt, hogy feltárja a „közös jólét” elérésének módját? Ezzel kapcsolatban Yang Yu (Jang Jü), a CCTV hírcsatornájának kommentátora összefoglalóan így fogalmazott: Zhejiangnak vannak városai és falvai, a vidéki lakosság a teljes népesség felét teszi ki. Ezek az alapvető viszonyok azt jelentik, hogy Zhejiang reprezentatív terep lehet a közös jólét kísérletében. Zhejiang általános fejlettségi szintje viszonylag magas, és az ott rendelkezdésre álló vagyon szintje is számottevő. A fejlődés kiegyensúlyozott. Például a városi és vidéki lakosok közötti jövedelemkülönbség 1,96-szoros, vagyis alacsonyabb az országos 2,56-szorosnál; a lakosság egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelme az országos átlag 1,63-szorosa. Ezek jó körülmények.

Zhejiangban az egy főre jutó GDP meghaladja 100 ezer jüant, a városi és a vidéki lakosok egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelme 20 egymást követő évben az első helyen állt Kínában. Zhejiangban a piacosodás mértéke viszonylag magas. A tartományban a digitális gazdaság gyors fejlődésnek indult, a magánvállalkozások fejlettek, jelentős számú munkahelyet teremtenek és stabilizálják a helyiek jövedelmét. A kormánynak több pénzügyi forrása keletkezik, aminek egy részét a közszolgáltatásokba fekteti. Zhejiang a reformok és az innováció terepe. Sok reformintézkedést először Zhejiangban vezettek be, mielőtt az egész országra kiterjesztették volna azokat. Elmondható, hogy a tartomány sok hasznos tapasztalattal rendelkezik, aminek köszönhetően Zhejiang alkalmas arra, hogy kiépítse a közös jólét demonstrációs zónáját.

Zhejiang fejlesztésében még mindig vannak hiányosságok, de például jövőbeli fejlesztései során figyelmet fordíthat arra, hogy úgy mozdítsa elő a technológiai haladást, hogy közben a foglalkoztatás is bővül.

Mikor mondhatjuk, hogy a közös jólét megvalósult? A Zhejiang tartomány által kiadott „végrehajtási terv” számos konkrét célt határoz meg. Ezek közé tartozik: 2025-re Zhejiang egy főre jutó GDP-je eléri a 130 ezer jüant, a lakosok egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelme pedig a 75 ezer jüant. Az egy főre eső legmagasabb és legalacsonyabb GDP arányát 2,1-re, a regionális egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem legmagasabb és legalacsonyabb arányát 1,55 alá, a városi és vidéki lakosok közötti jövedelemkülönbség szorzóját 1,9 alá csökkenik.

Ezek a célok elég nagy nyomást jelentenek a tartományi vezetés számára. 2020-ban Zhejiang GDP-je a negyedik helyet foglalta el a tartományok országos listáján. A tartomány egy főre jutó GDP-je meghaladja a 100 ezer jüant, a lakosok egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelme pedig 52 397 jüan volt. 2014-ben ezek a számok még 72 967 jüan, illetve 32 658 jüan voltak.

Az alacsony széndioxid-kibocsátás Kína 14. ötéves tervének egyik kulcsszava. Zhejiang tartomány nemrégiben megjelent 5 éves ökológiai környezetvédelmi programja szerint fokozni fogják az energiastruktúra és az ipari szerkezet átalakítását. A terv szerint 2025-re Zhejiangban a nem fosszilis energia az elsődleges energiafogyasztás 24%-át fogja kitenni, az ipari széndioxid-kibocsátás stabilizálódik, az új városi épületek zöld épületek lesznek.

Kína számára a „közös jólét” egy mély társadalmi reformot jelent. A cél megvalósulásának két fontos szempontja van: magas minőségű fejlődés és a nagy „torta”.