Kína újabb és újabb módszereket vet be az elsivatagosodás ellen

Az elsivatagosodás és az aszály a világ országainak kétharmadát és a világ népességének 1/5-ét fenyegeti, vagyis globális környezeti probléma, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az elmúlt néhány évtizedben Kína folyamatosan törekedett az elsivatagosodás megállítására új módszerek feltárásával, egy-egy „zöld csoda” megteremtésével a kopár sivatagi területeken.

Az Elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem idei világnapjának (június 17.) mottója: „Helyreállítás, föld, gyógyulás – a leromlott földet ismét egészségessé tesszük!” A közelmúltban a 27. Sanghaji Televíziós Fesztiválon több díjat nyert a Minning Town nevű tv-sorozat, amely pontosan a természeti környezet, a gazdaság helyreállításáról és az emberek szülőhelyének újjáépítéséről szól.

A Minning Town nevű tv-sorozat

„Minden évben van egy erősen szeles időszak, amely tavasztól télig tart… Miért szeretné a helyi önkormányzat az egész falut elköltöztetni máshová? A Yuquanying (Jücsüanjing) nagy fennsík és ígéretesebb, mint ez a kopár, meredek hegyvidéki terület, ahol nincs autóút és nincs a víz, csak ha esik az eső... Ahol nehéz az emberek számára a megélhetés…”

Az 1980-90-es években a nyugat-kínai Ningxia (Ninghszia) Hui Autonóm Terület három járásban ökológiai okokból elköltöztették a helyi lakosokat. Voltak területek, ahol az emberek egész évben homokviharoktól szenvedtek, a Helan-hegység (Holan) lábánál például az elsivatagosodás miatt alig találtak növényzetet, tényleg még a madár se járt arra. Azután a kopár földön elkezdtek kutakat ásni, talajt szitálni és termőföldeket teremtettek belőle. A Sárga folyóból odaterelték a vizet amit öntözésre használtak. Az éveken át tett erőfeszítéseknek köszönhetően mára az egykori kopár föld szántófölddé változott, ahol nőnek a növények, virágzásnak indult a helyi gazdaság.

Ningxia nem az egyetlen hely, ahol az ország zöldítési törekvései nyomot hagytak. Az elmúlt 30 évben a kínai erdőterület és az élő fakészlet volumene egyaránt növekedett, a Mu-us sivatag hamarosan eltűnik a térképről, az északnyugat-észak-északkelet-kínai erdővédelmi projektet pedig a világ első sivatagban lévő ökológiai gazdasági demonstrációs zónájának nevezte az ENSZ Környezetvédelmi Programja. Az Állami Zöldítési Bizottság által a közelmúltban nyilvánosságra hozott 2020. évi erdősítés helyzetéről szóló értesítő szerint 2020-ban 6,77 millió hektár erdőt ültettek szerte az országban, 8,37 millió hektár erdőt tartottak művelésben, 2,83 millió hektár gyepet ültettek, vagy javítottak, megakadályozva 2,1 millió hektár föld elsivatagosodását.

A Belső-Mongol Autonóm Területen, Erdos város közelében található Hobq-sivatag Kína 7. legnagyobb sivataga, amelynek területe 18,6 ezer négyzetkilométer. Az 1980-as években heves homokviharok tomboltak itt, a gyerekek gyakran kényszerültek arra, hogy otthon maradjanak, ne menjenek iskolába. Akkoriban ezen a tájon a tevék voltak az emberek közlekedési eszközei.

Az elmúlt 3 évtizedben 6000 négyzetkilométer sivatagot erdősítettek itt, s ez a terület napról napra nő. Manapság kavargó homok helyett a kék ég és a felhők az új normális látkép a Hobq-sivatagban. A több mint 20 év alatt felépített 930 km-es sivatagi autópálya-hálózat a Hobq-on is átvonul, ami nemcsak megkönnyíti az emberek utazását, hanem felélénkítette a helyi gazdaság fejlődését is.

Tavasszal, amikor a Sárga-folyó felső szakaszán olvad a jég, a helyiek az áradással fenyegető folyót elterelik a Hobq-sivatag északi oldalán található alföldre, amivel egy közel száz négyzetkilométeres vizes élőhelyet teremtenek.

Az erdők és a vizes élőhelyek mellett kialakítottak ott egy 3000 négyzetméteres botanikus parkot is; ez a hobqi biodiverzitás élményparkja. Egy ott dolgozó szakértő szerint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kutatások fontos szerepet játszanak az elsivatagosodás ellenőrzésében. Szerinte azért fontosak, mert a növények sokfélesége hatékonyan emelheti az ökológiai rendszer stabilitását. Például ha csak egy bizonyos fafajtát ültetnek, a növénybetegség vagy kártevők támadása esetén a teljes faállomány könnyen elpusztulhat. A növények sokféleségével azonban jól védhető a kiépített sivatagi ökoszisztéma, és így megőrizhetők az elsivatagosodás megfékezésére tett eredmények is.

Dzsomart Otorbajev, Kirgizisztán egykori miniszterelnöke többször járt kutatóúton Kínában és tanúja volt az elsivatagosodás-elleni programok eredményeinek is.

„Csak a saját tapasztalataimat mondhatom. Egyszer azt a tanácsot kaptam, hogy utazzak el a Hobq-sivatagba, hogy lássak egy fantasztikus, egyedülálló projektet. Az elsivatagosodás ott 30 évvel ezelőtt kezdődött és mára már sikerült 6000 négyzetkilométernyi területet visszahódítani. Hihetetlen eredmény. Ezt kellene megtanítania Kínának, hogy hogyan sikerült ezt megvalósítani” – mondta Otorbajev.

Az elsivatagosodást „a Föld rákbetegségeként” is szokták emlegetni, ezért az elsivatagosodás megfékezése és kezelése nem egy ország feladata. Kína folyamatosan részt vesz az elsivatagosodás elleni nemzetközi együttműködésben és a ökologiai környezet globális védelmében. Előmozdítja az erdők és a legelők területén történő együttműködést az ASEAN-nal, Közép- és Kelet-Európa országaival, az északkelet-ázsiai térséggel és a Sanghaji Együttműködési Szervezet keretében is.

Mao Xianqiang (Mao Hszien-csiang), a pekingi Tanárképző Egyetem globális környezetpolitika kutatóközpontjának vezetője szerint a jövőben a világ országainak meg kell erősíteniük az együttműködést az elsivatagosodás által okozott kihívás kezelésében.

„Érdemes a kérdésben fontolóra venni egy országok közötti együttműködési mechanizmus és egy alap létrehozását azzal a céllal, hogy közösen kezeljük a problémákat. Vagy különböző országok regionális együttműködését is lehetne szorgalmazni a természeti környezetvédelem és az elsivatagosodás ellenőrzése érdekében. A fenntartható fejlődés a világ legtöbb országának és népének közös gondolata és célja. E közös cél és a reményteli jövő érdekében a Föld és a Földön élők harmóniájának megteremtésére van szükség” – fogalmazott Mao Xianqiang.