A kínai forradalom is témája volt a kulturális és természeti örökség napjának Kínában

Kínában 2017-óta minden június második szombatja a kulturális és természeti örökség napja. A Kínai Kommunista Párt (KKP) megalakulásának közelgő 100. évfordulója alkalmából idén úgynevezett „vörös események” jellemezték ezt a napot.

A 2021. évi hivatalos események központi rendezvényei a délnyugat-kínai Chonqingban voltak. Chongqing a kínai forradalom szülőhelyeinek egyike, ahol több épített örökség és kulturális örökség található. A hivatalos esemény fő témája Chongqingban a „KKP százéves történelme a műtárgyakban” volt.

A város összesen több mint 160 „vörös eseményt” tartott, beleértve a mobil múzeumok telepítését a lakóparkoknál, a forradalomtörténti órákat az iskolákban, a forradalom szülőhelyeire történő kirándulásokat és a kapcsolódó nem anyagi kulturális örökség bemutatását.

Fontos megemlíteni, hogy az elmúlt évszázad harmincas éveiben a japán agresszió elleni háború idején Chongqingban megőriztek a Téli Palotától származó 3694 doboznyi értékes kulturális műtárgyat, amelyeket biztonsági okokból költöztettek el Pekingből. Ennek fontos szerepe volt a műkincsek megóvásában és később a nemzeti kultúra terjedésében. A történet közismert a világ kulturális műtárgyainak történelmében is. A Palotamúzeum támogatásának köszönhetően idén Chongqing város az Andasen Bank régi telephelyénél újjáépítette a „Téli Palota átköltöztetett műtárgyainak emlékmúzeumát”, hogy egyrészt méltó módon megóvják a történelmi ereklyéket, másrészt bemutassák a látogatóknak a történelmi háttérrel együtt.

Chongqing eseménysorozatai mellett a különböző helyi kulturális örökségvédelem igazgatásáért felelős hivatalok ország szerte összesen mintegy 4900 eseményt szerveztek a kulturális és természeti örökség napja alkalmából. Peking nyilvánosságra hozta a „pekingi forradalmi kulturális műemlékek védelméről szóló jelentést”, egyúttal meghirdette a kínai régészet 100 éve című szemináriumot.

Peking elindította a „vörös múzeumok körútja” című eseményt is. A látogatók a Xiangshan (Hsziangsan, Illatos-hegy) forradalmi emlékmúzeumnál, a Fővárosi Múzeumnál, a Pekingi Járművek Múzeumánál, és a Japán Agresszió Elleni Háború Emlékmúzeumánál emlékezhetnek a forradalom múltbéli eseményeire.

A Xiangshan forradalmi emlékmúzeum

„Tisztelettel adózunk az elhunyt hősöknek. A tárlatlátogatás idején a forradalmi emlékeket őrző tárgyakon keresztül személyesen is megismerkedhetünk a hősök tetteivel. Szerintem az, hogy több szempontból megmutatják a forradalom történeteit, a legjobb emlékezés”- mondta Xie Ying (Hszie Jing), az egyik pekingi általános iskola tanárnője.

A kulturális és természeti örökség idei napján a „vörös események” mellett a nem anyagi kulturális örökség bemutatása is hangsúlyt kapott. Június 8-a és 14-e között például az észak-kínai Tianjinben (Tiencsin) megrendezték a helyi kínai operák hetét. Emellett a kínai Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium, a Központi Rádió- és Tévéállomás, a kínai Állami Könyvtár közösen több nyilvános előadást tartott a nem anyagi kulturális örökségekkel kapcsolatban.

A kulturális örökség védelmébe és terjesztésébe az egész társadalmat be kell vonni. A pekingi nemzetközi nem anyagi kulturális örökségek parkjában például a látogatók megismerkedhetnek az e területen az elmúlt öt esztendőben elért eredményekkel. A diákok által készített papírkivágások, a porcelánedények és más kézműves tárgyak, a különböző helyi operák előadása egyaránt azt tükrözi, hogy a kulturális örökség lényege és szerepe fokozatosan a köztudat részévé válik, különösen a fiatalok körében.

Pan Lusheng (Pan Lu-seng), a Kínai Kulturális Szövetség helyettes vezetője szerint a fiatalok érdeklődésének felkeltése igen fontos feladat.

„A nem anyagi kulturális örökség területén kiemelten fontosnak tartjuk a védelmet és az innovációt. A jövőben továbbra is élénkíteni kívánjuk a fiatalok érkelődését ez iránt a terület iránt. Emellett még több kutatót és szakembert vonunk be a nem anyagi kulturális örökség ügyeibe.”

Az elmúlt években Kínában kiterjedt munkával dolgoztak a kulturális műemlékek felmérésén. Az elmúlt tíz esztendőben végzett nagyszabású kutatás eredményeként országszerte összesen 760 ezer nem mozgatható kulturális örökséget és 41 millió 380 ezer darab kulturális tárgyat regisztráltak. Ezzel kapcsolatban Gu Yicai (Ku Ji-caj), a kínai Kulturális Örökségvédelmi Hivatal helyettes vezetője így nyilatkozott:„Az utóbbi években alapvetően létrehoztunk egy regisztrálási rendszert, amellyel nyomon követhető a kulturális örökség állapotának változása. Ezzel együtt a különböző digitális technológiákat felhasználva, mint például a felhő platform, az internet és a big data, még több lehetőséghez jutunk a kulturális örökség védelme és kutatása terén.”Statisztikai adatok szerint eddig összesen 52 kínai látványosság került fel az UNESCO kulturális és természeti világörökségek listájára; ez a szám a világon a második helyet jelenti. Emellett még 39 nem anyagi kulturális örökség szerepel az UNESCO nem anyagi kulturális örökségek listáján. Ezzel kapcsolatban Liu Jiaqi (Liu Csia-csi), a kínai Állami Erdészeti Hivatal világörökségi bizottságának vezetője a következőket mondta:„Kína nagy kiterjedésű ország, ahol majdnem minden fajta természeti látványosság megtalálható, mint például tenger, tó, fennsík, vízes élőhely, erdő, pusztaság, sivatag és mások, amelyek egyöntetűen az ország értékes és megbecsült természeti örökségének számítanak.”