Mire költenek a legtöbbet a kínai családok? Utazás, egészségügyi ellátás és oktatás - az első három helyen

Nyilvánosságra hozták a kínai családok 2021. évi költségvetésének jellemző trendjeit. A CCTV pénzügyi csatornáján közzé tett felmérés körülbelül százezer közvélemény-kutatásban összegyűjtött adat alapján számolt be a kínai családok fogyasztási szokásairól. Eszerint 2020 és 2021 között a kínai családok számláján az első öt kiadási tétel az utazással, az egészségügyi ellátással, az oktatással és képzéssel, a digitális termékekkel, valamint a lakásokkal volt összefüggésben.

Fontos megemlíteni, hogy az utazás, amely korábban mindig az ötödik hely körül szerepelt, idén az első helyre ugrott. Ezzel kapcsolatban szakértők rámutattak, hogy a kínaiak fogyasztási hajlandósága a társadalmi környezet változásának megfelelően alakul. Az, hogy az utazás került az első helyre, egyrészt a járvány hatása, hiszen a lakosság hosszú ideig kényszerült otthonmaradásra. A járványhelyzet javulása élénkítette az emberek utazási kedvét. Másrészt a társadalom gyors fejlődésének köszönhetően az emberek életszínvonala egyre emelkedik, mind többen szeretnének számukra ismeretlen vidékekre utazni.

Vajon Kínában kik számára vált a legfontosabbá az utazás? A 2021-es felmérés szerint a várostípus szempontjából az első- és a másodosztályú városok lakossága körében nagyobb az érdeklődés az utazás iránt. Shanghai (Sanghaj), Peking, Guangzhou (Kanton), Nanjing (Nanking), Hangzhou (Hangcsou), Tianjin (Tiencsin) és Chengdu (Csengtu) polgárai költöttek a legtöbbet utazásra. Közülük a chengduiak egy főre jutó átlagos fogyasztása az utazás tekintetében elérte a 10538 jüant. Őket követik a pekingiek, akik 10081 jüant költöttek ugyanerre a célra. Szakértők szerint a koronavírus elleni oltások elterjedésének köszönhetően a kínai belföldi utazási piac a jövőben továbbra is fenntartja növekedési tendenciáját.

Dai Bin (Taj Pin), a kínai Utazási Kutatóintézet vezetője ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a következő három tényező élénkítette az idegenforgalmi piacot:

„Az első, hogy a járványmegelőzés normalizálásának helyzetében a kínaiak nagy bizalommal tekintettek a jövőbe az eredményeket illetően. A második, hogy a lakosság élni akart a korábbi évben korlátozott, újra nyíló fogyasztási lehetőségeivel. A harmadik, hogy a különböző kínai országrészek gazdag és jó minőségű, vonzó utazási és kulturális termékeket vezettek be.”

Az utóbbi években a kínaiak egészségügyi tudatossága egyre jobban erősödött, emellett egyre több fiatal is fontosnak tartja egészségügyi állapotának ellenőrzését. A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 40%-a szeretne rendszeresen részt venni egészségügyi vizsgálatokon, és az egészséges, ésszerű étkezési szokások híve. Elmondható, hogy a hirtelen kitört járvány hatására az emberek az eddiginél jóval nagyobb figyelmet szentelnek az egészségügyi ellátásra.

Az oktatás és képzés harmadik helyre kerülése azt tükrözi, hogy a kínai emberek egyre jobban értékelik a tudást. Kína mindig is nagyhatalom volt az oktatás területén. Az utóbbi években a tanulás egyre kevésbé csupán a diákok dolga, az új foglalkoztatási helyzetben keletkezett változások miatt egyre több felnőtt részesül különböző szakmai képzésekben.

2020-ban a kínaiak 27,48%-a áldozott valamilyen összeget oktatásra, képzésre. Az ebben az ágazatban regisztrált új szolgáltató vállalatok száma 22,5%-kal nőtt az előző évhez képest. Csupán 2020 első felében több mint tíz milliárd jüan tőke áramlott az oktatási szektorba. 2020-ban az oktatás és képzés volt a leggyorsabb ütemben növekvő ágazat a kínai fogyasztási piacon.

A kínai családok fogyasztását kutató felmérésből az is kiderült, hogy a délkelet-kínai Fujian (Fucsien) tartományi Xiamen (Hsziamen), az északkeleti Jilin (Csilin) tartomány székhelye Changchun (Csangcsun), a kelet-kínai Shandong (Santung) tartomány székhelye Jinan (Csinan), az északi Hebei (Hopej) tartomány székhelye Shijiazhuang (Sicsiacsuang) és a déli Hainan tartomány székhelye Haikou (Hajkou) oktatási fogyasztási indexe volt a legmagasabb.

A lakások fogyasztása az ötödik helyre került a jelentésben, ami meglepett mindenkit, de megfelel az ország jelenlegi adottságainak. A Kínai Népi Bank (jegybank) által közzétett statisztikai adatok szerint a kínai lakosság körében a lakástulajdonos családok aránya 96%. Közülük a családok 40%-a második lakással is rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a népesség túlnyomó része megoldotta lakhatási problémáját. Ezzel párhuzamosan az ingatlanszabályozási intézkedések tökéletesítésének köszönhetően egyre többen vásárolnak a szükségletüknek megfelelő lakást.

A tíz évvel ezelőtti helyzethez képest az elektromos berendezések, a digitális termékek és a járművek fogyasztása háttérbe szorult, helyette az utazás, az oktatás és más szolgáltatás típusú fogyasztás vált népszerűvé. Tíz évvel ezelőtt a termékek fogyasztása és a szolgáltatások fogyasztása közötti arány 4:1 volt, míg mára már 2:3. A trend egyértelműen a termékek fogyasztásától a szolgáltatások fogyasztásának irányába változott.

Ezzel kapcsolatban szakértők rámutattak, hogy a kínaiak fogyasztási szokásainak változása a gazdasági és társadalmi fejlődés következménye. A kínaiak emelkedő életszínvonalának helyzetében az elektromos berendezések, a digitális termékek és más háztartási termékek beszerzése nem jelent kihívást, az emberek immár jobban szeretnének szellemi vonatkozásban fejlődni, ebbe fektetni.

Tíz évvel ezelőtt az elektromos berendezések fogyasztása még az első helyen volt a kínai családok kiadásai között. Akkor a különböző digitális termékek, például a tabletek és az okos telefonok fogyasztása a második helyen állt. 2011-ben a járművek fogyasztása még az ötödik helyet foglalta el, de tíz évvel később a kínai családok jövedelemszintjének emelkedése és a autócserék idejének elérkezése miatt fogyasztásuk a harmadik helyre lépett előre.

Bai Ming (Paj Ming), a kínai Kereskedelmi Minisztérium gazdasági kutatóintézetének vezetője megállapította:

„Régen Kínában az egy főre jutó GDP nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony volt, de mára ez meghaladja a tízezer dollárt, ami nagyjából a közepes jövedelmű országok átlagszínvonalának felel meg. A kínai gazdaság gyors fejlődése igazán jó alapot teremtett a jövőbeli magas színvonalú fejlődéshez és a fogyasztás szintjének további emeléséhez.”