A lejárati dátumhoz közeledő élelmiszerek fogyasztása a trendi a kínai fiatalok körében

A 19 éves Wu Lin (Vu Lin) egyetemi hallgató minden héten ellátogat a lejárati dátumhoz közeledő élelmiszereket forgalmazó üzletbe, és legalább egy zacskó kedvezményes rágcsálnivalóval tér vissza a kollégiumba. „Ezeket az árukat általában 50-70%-os kedvezménnyel kínálják, nekem pedig bejönnek ezek az amúgy márkás termékek” – mondta.
Wu azon egyre népesebbé váló fiatal kínaiak közösségébe tartozik, amelynek tagjai megtakarítás céljából inkább olyan kedvezményes áron kínált élelmiszert vásárolnak, amelynek közeleg a lejárati ideje. Ezt a gyakorlatot ösztönzi a racionálisabb fogyasztást népszerűsítő koncepció és az élelmiszerpazarlás elleni törvény, amelyet idén áprilisban fogadtak el Kínában.
Az iiMedia Research kínai tanácsadó ügynökség jelentése szerint a lejárati dátumhoz közeledő élelmiszerek piaca Kínában 2020-ban meghaladta a 30 milliárd jüant, és az érintett fogyasztói réteg 47,8%-a 26-35 év közötti fiatal.

A „Szeretem a lejárati dátumhoz közeledő élelmiszereket” nevű online közösségi csoportban több mint 70 ezer fiatal oszt meg tippeket naponta az ilyen áruk vásárlásával kapcsolatosan. A hagyományos gondolkodással ellentétben, miszerint ezeknek a termékeknek a vásárlása fukarság és kínos, egyre több fiatal, ahogy Wu is, egyfajta fenntartható fogyasztásnak tekinti ezt, ami segíthet az élelmiszerpazarlás visszaszorításában. „Engem nem nagyon érdekel a dátum, amíg megehetem a lejárat előtt. Ez megfelel az igényeimnek, miközben szerintem az effajta fogyasztói magatartás erőforrásokat takarít meg és védi a környezetet, ami jó dolog” – mondta Wu.
„Ez egy doboz kóla, amit két nappal ezelőtt rendeltem, éppen most érkezett meg. Havonta általában 4-5 alkalommal vásárolok ilyen élelmiszereket. Szerintem megéri ismert márkájú ennivalókat vásárolni viszonylag alacsony áron” – mondta Wu.
„Ezelőtt havonta általában körülbelül 500 jüant (kb. 22000 Ft) költöttem különböző rágcsálnivalókra, de amióta felfedeztem néhány olyan weboldalt, amelyek a közelgő lejárat miatt olcsóbban adják amit kerestem, a költségeim a felére csökkentek. Most havonta nagyjából 200 jüant költök” – mondta Liu hölgy, aki szintén az új trend követője.

Az élelmiszerpazarlás globális probléma, miközben a világ egyes régióiban még mindig éheznek. Maximo Torero, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vezető közgazdásza szerint az éves élelmiszer veszteség és –pazarlás értékét világszerte 400 milliárd dollárra becslik. Kína ugyancsak szembesül az élelmiszerpazarlás problémájával, különösen a városi vendéglátóiparban.
Li Yunjing (Li Jün-csing) a kelet-kínai Anhui (Anhuj) tartományban egy olyan üzlet eladója, ahol kizárólag a lejárati dátumhoz közeledő élelmiszereket árulnak. Korábban egy szupermarketben dolgozott és mindig is zavarta a pazarlás. „A lejárt és a lejárati dátumhoz közeledő élelmiszereket egyszerűen kidobták vagy közvetlenül megsemmisítették, ami nagy veszteség volt” – mondta Li, hozzátéve, úgy véli, hogy az effajta termékeket árusító üzletek megjelenése bizonyos mértékben enyhíthetik az élelmiszerpazarlást.

A szóban forgó boltok száma gyorsan nő szerte Kínában. A HotMaxx nevű üzletláncnak, amely tavaly jelent meg a kínai nagyvárosokban, már több mint 200 üzlete van. „Hefei (Hofej) belvárosának legforgalmasabb üzlete naponta több mint 1000 vásárlót szolgál ki a főszezonban, és köztük sok a visszatérő vevő” – tájékoztatott egy Zhou (Csou) családnevű marketing menedzser a hefei HotMaxxnál.
Az áruk biztonságának és minőségének a szavatolása érdekében az üzlet magas követelményeket támaszt a beszállítókkal szemben. Zhou elmondta, hogy általában közismert szupermarketekkel és márkákkal működnek együtt ezek a boltok, hogy (a közelgő lejárat ellenére) jó minőségi árut szerezzenek be, a fogyasztói visszajelzések alapján pedig szakítanak a kifogásolható termékminőséget nyújtó szállítókkal.

Az e területet lefedő online üzletek is gyorsan szaporodnak az országban. A legnagyobb e-kereskedelmi platform, a Taobao statisztikái azt mutatják, hogy évente 2,1 millió ember vásárol ilyen élelmiszert csak az ő a platformjukon.
„A Taobao-boltunk alig két éve működik és máris 600-700 ezer követővel rendelkezünk, s már több mint 110 millió vásárláson vagyunk túl” – mondta Lei Yong (Lej Jung), az egyik online üzlet tulajdonosa.
„Közel 10 ezer olyan bolt van a Taobao-n, amelyek a lejárati dátumhoz közeledő élelmiszert kínálnak. Az elmúlt évben körülbelül 2 millió felhasználó vásárolt tőlük, főleg fiatalok, azaz a 30 év alattiak, az egyetemi hallgatók és a nagyvárosokban dolgozó alkalmazottak” – tájékoztatott Peng Peng, a Taobao élelmiszeripari felelőse.
A szakértők úgy vélik, hogy az ilyen termékek biztonságosak, fogyasztásuk nem ártalmas. Fan Zhihong (Fan Csi-hung), a kínai Mezőgazdasági Egyetem Élelmiszeriskolájának adjunktusa ezzel kapcsolatban a következőket mondta:
„Az az alapvető kérdés, hogy az élelmiszer megromlott-e? Például, ha a konzervdoboz épségben van és a mikroorganizmusok mennyisége nem haladja meg a szabványt, s elfogyasztunk egy ilyen, vagyis nem romlott paradicsom konzervet, akkor az még mindig hasznos emberi táplálék. Csak az a különbség a frissen gyártott paradicsom konzervhez képest, hogy kicsit kevesebb benne a tápanyag. De a biztonság szempontjából nézve nincs nagy különbség. Azok a rövid eltarthatósági idejű élelmiszerek, azonban, mint például a hűtőben tárolandó tej és szójatermék, ha egyszer lejárnak, baktériumok szaporodási kockázatát hordozzák. Lehet, hogy még ehetőek, de nagyon gondosan ellenőrizni kell a minőségüket.” Fan hozzátette, hogy az élelmiszerre, ami a lejárati időpontjához közelít, nem lehet azt mondani, hogy nem egészséges. Viszont egy zacskó chips még akkor sem egészséges, ha frissen gyártották.
Zhou Yu (Csou Jü), az Anhui Mezőgazdasági Egyetem táplálkozástudománnyal és élelmiszerbiztonsággal foglalkozó professzorának ugyancsak az a véleménye, hogy a lejárathoz közeli élelmiszerek biztonságosak, és ezeknek a termékeknek az értékesítése, illetve vásárlása jó gyakorlat az erőforrások pazarlásának megelőzésében, amit ösztönözni kell.