Ökológiai és környezetvédelmi történet a guizhoui Fanjing-hegyről

A kínai Guizhou tartományban fekvő Wuling-hegység fontos vízvédelmi terület és ökológiai akadály a Jangce folyó számára. A Fanjing-hegy a Wuling-hegység fő csúcsaként a legjobban fennmaradt őserdő a Föld ezen szélességi körén. Itt van Kína egyik első osztályú védett állatának, az aranymajomnak az élőhelye is. Ennek a tiszta területnek a védelme nem könnyű munka. Sok őslakos él a Fanjing-hegyen, ahol házakat és utakat építettek. Az emberi tevékenységek fokozódása negatív hatást gyakorolt a helyi állatok élőhelyére és szaporodására.

A Fanjing-hegy

A természetes ökoszisztéma hitelességének és integritásának fenntartása, a biológiai sokféleség és a természeti értékek védelme érdekében 2018 augusztusában Tongren város népi gyűlésének állandó bizottsága jóváhagyta a Fanjing-heggyel kapcsolatos védelmi előírásokat, amely szerint a Fanjing-hegyi Nemzeti Természetvédelmi Terület egy részét a védelem irányításába is bevonták, és 311 négyzetkilométerről az ott élő összes lakos rendezett módon kiköltözött.

2018 szeptemberében a Fanjing-hegy központi területén élő 143 háztartás 501 őslakosa elköltözött a hegyről, és új életet kezdett a hegy alatt. Ők a Fanjing-hegy őslakosainak csak egy része, a helyi kormányzat nem költöztette ki az összes őslakost, hanem különböző szintű irányítás céljából különböző területekre osztotta a védett területet, amelyek között a kísérleti terület lakói továbbra is itt élhetnek.

Kuaichang falu a kísérleti területen fekszik, a védett terület létrehozása kezdetén a falusiak nem érezték, hogy a védett területhez közük lenne, és nem voltak környezettudatosak sem. A nem lebomló szemét szennyezést okozott a Fanjing-hegy vizében és talajában. A falusiak környezetvédelemi tudatosságának fokozatos kidolgozása érdekében a falu arra ösztönözte a lakókat, hogy szelektálják a szemetet, és az újrahasznosítható hulladékot, például a kartonpapírt és a műanyag palackokat a „hulladék szupermarketbe” vigyék. Itt az alkalmazottak lemérik a hulladékot, majd a kapott adatokat pontokra számítják át. A falusiak ezeket a pontokat napi szükségleti cikkekre válthatják be a szupermarketben. Erről Yang Qimin, Kuaichang falu első párttitkára a következőket mondta: régen a folyóban mindenhol láthattuk gyermekhigiéniai termékeket, pelenkákat és egyéb szemetet. Az emberek hulladékszelektálás iránti lelkesedésének növelése érdekében a hulladék szupermarketben minden hulladékot elfogadnak. De több hónapos reklámozásuk és képzésük után a falusiak fokozatosan elsajátították a hulladékszelektálást.

A Fanjing-hegy

Ez az első lépés, így lassan a szemétgyűjtés rutinná válik. Ezt követően a helyi kormányzat a falusiakat arra ösztönzi, hogy hagyjanak fel az ökológiai környezetet romboló termeléssel és élettel, például a horgászattal és a vad gyógynövények gyűjtésével, ugyanakkor járőr- és erdővédelmi munkákat nyújtanak a falusiaknak a megélhetési problémáik megoldására. Miközben megvédik az ökológiai környezetet a Fanjing-hegyen, megfelelnek a védett területen maradt falusiak megélhetési igényeinek.

2017-től kezdve a helyi kormányzat megkezdte az ökológiai folyosók megnyitását és az ökoszisztéma összekapcsolhatóságának megerősítését. Az ökológiai környezet javulásának köszönhetően nemcsak egyre több vadállat és növény otthona lett a hely, hanem a helyi falusiak élete is megváltozott. Amikor a Fanjing-hegyi Nemzeti Természetvédelmi Terület felkerült a természeti világörökségek listájára, megnőtt az idelátogató turisták száma. A falusi Yang Hui otthona a közelben van. Néhány évvel ezelőtt otthagyta a városban végzett munkáját, felújította a házát, és családi szállót nyitott, amelynek éves forgalma milliókat érhet el. Yang Hui története nem egyedülálló, az idei év első felében a Fanjing-hegy turistáinak száma elérte 700 ezret, ami 45%-os növekedést jelent 2019 azonos időszakához képest, a bevételek pedig 28%-kal nőttek 2019-hez képest.

Az ökológiai civilizáció felépítése során nemcsak a természetes ökológia védelme fontos, hanem a városi és vidéki építkezéseken a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlődés elérése is. Guiyang város Guizhou tartomány székhelye. A guizhoui Nanming-folyó rehabilitációja sikeres példa az élhető város építésére.

A Nanming-folyó a leghosszabb folyó Guiyangban, Guiyang anyafolyójaként is ismert. De sok éven át a folyó két partján gyárak szennyezték a folyót. A helyzet javítása érdekében nemcsak a gyárakat kellett elköltöztetni, hanem kezelni kellett a szennyezett vizet is. Ezért a guiyangi önkormányzat úgy döntött, hogy szennyvíztisztítót épít a föld alá a fő városi területen, és a helyszínen kezeli a szennyvizet.

A Fanjing-hegy

A városi föld alatti szennyvíztisztító építése nemcsak a szennyvízgyűjtés folyamán felmerülő vízszivárgás problémáját oldhatja meg, hanem a visszanyert vizet visszavezethetik a Nanming-folyóba, hogy szépítsék a városi tájat. A szennyvíztisztító felett egy vizes ökológiai parkot építenek. Ezzel kapcsolatban Mao Zhiwei, a Guiyangi Vízügyi Hivatal vezetője az alábbiakat mondta: „Guiyangban egy 20 méter széles zöldövezeti sávot terveztünk a Nanming-folyó két partjára. Az egyik növeli a víz- és talajmegőrzést, a másik növeli az ökológiai védelmet. Ezáltal árvíz esetén csökken a folyóra nehezedő közvetlen hatás is.”

A Nanming-folyó ismét tisztává vált, az ökológiai környezet javult, a folyó életerőt hoz a városnak, minden nap reggeltől estig jönnek ide helyi lakosok tornázni és pihenni.

Az utóbbi években Kína ökológiai története színessé vált. A pandák, tibeti antilopok és más vadállatok élethelyzete tovább javult. 2015-höz képest 2020-ban Kínában a 10 ezer jüan GDP előállításához felhasznált energia 13,7%-kal csökkent, az erdővel borított területek aránya elérte a 23,04%-ot. A kínai városokban a jó minőségű napok aránya 87%-ra, a jó vízminőségű szakaszok aránya pedig országszerte 83,4%-ra nőtt. Ma Kínában „a kék víz és a zöld hegyek arany- és ezüsthegyek” koncepció már mélyen gyökerezik az emberek szívében.