Zongorista, fotómodell, korcsolyázó - Tsou Wan-Chun Winni, a budapesti zeneakadémia első kínai oktatója

Tsou Wan-Chun zongorán játssza egy kínai tévésorozat főcímdalát

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatóinak listáján korábban sohasem szerepelt kínai név, azonban ma már egy kínai hölgy neve is olvasható az intézmény honlapján. „Vonós tanszék, zongorakísérő; Tanulmányok -- 2014-2016: LFZE, MA zongora, 2017-2019: LFZE, MA zongorakísérő-korrepetitor” -- áll Tsou Wan-Chun Winni bemutatkozásában.

Tsou Wan-Chun Winni （Photo by: Kaige）

Tsou nagyra tartja a zeneakadémiát. „Nagyon boldog vagyok, hogy ilyen szép és jó környezetben tanulhatok. Szerintem ez a világ egyik legszebb zeneművészeti egyeteme. Nemcsak a környezet szép, hanem a tanárok is kiválóak. Szeretem, hogy itt kis csoportokban zajlik az oktatás. A tanárok nemcsak oktatók, hanem egyben barátok is. A nemzetközi osztály munkatársai is nagyon kedvesek és udvariasak, odafigyelnek a javaslatainkra, tanácsokat adnak és segítőkészek. Elképesztő élmény itt tanulni! Szerintem nagyon jó az oktatás Magyarországon, biztosított a jó környezet és a diákok kiemelt figyelmet kapnak. Nem gondoltam volna, hogy itt maradhatok és az egyetemen taníthatok. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy felkérést kaptam az egyetemtől és meghívott tanárként dolgozhatok.”

Tsou nagyon örül, hogy tagja lehet a zeneakadémiának, és rendkívül hálás zongoraprofesszorának, Gulyás Istvánnak, hiszen ő volt az, aki azt javasolta, hogy folytassa a tanulmányait, és így most második mesterképzésén vesz részt, ezúttal zongorakísérő-korrepetitor szakirányon.

Gyerekként szülei csak hobbiként tekintettek a zongorázásra, és szó sem esett zenei karrierről. Tsou csintalan gyerek volt, és nem volt szorgalmas tanuló, zongoratanára gyakran kritizálta. „Úgy zongorázol, mint egy elefánt” -- mondták neki, de a lány tanárai a szülők előtt sem rejtették véka alá a véleményüket. „A lányuk egyáltalán nem tud zongorázni.” Még a szomszédok sem kímélték. „Zongorázással sohasem lesz első.” A gúnyolódások ellenére Tsou nem adta fel, és be akarta bizonyítani, hogy képes megtanulni jól zongorázni. A zene mindig is az első helyen állt számára, egészen a középiskola befejezésééig. „A bíráló megjegyzések ösztönzőleg hatottak rám, és a kritikus hangok nélkül talán nem ragaszkodtam volna ennyire a gyakorlásához” -- mondta Tsou.

Tsou plakátja (Photo by: AresGuo)

Már középiskolásként arról álmodozott, hogy külföldre megy tanulni, de családja anyagi helyzete ezt nem tette lehetővé. Nem adta fel az álmát, és egyetemi tanulmányainak elvégzése után az interneten olyan zenei főiskolát keresett, ahol kevés a kínai diák. Úgy gondolta, hogy nem akar honfitársai segítségével élni. Bogány Gergely, egy magyar zongoraművész kínai mesterkurzusa adta az ötletet, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanuljon tovább, és végül sikeres felvételi vizsgát tett. Magyarországra érkezése előtt az ismert magyar zenészeken kívül nem sokat tudott az országról. Úgy gondolta, Magyarország kihívásokkal teli és hűvös ország. Történelméről és kultúrájáról tévéműsorokból, könyvekből és az interneten keresztül tájékozódott.

Magyarországi tanulmányai során rendszeresen visszatért Kínába, hogy részt vegyen zenei eseményeken és előadásokon. „Szeretném, hogy a zenét tanulók közül minél többen megismerjék a magyar zeneakadémia nyújtotta lehetőségeket. Azt szeretném, hogy azok is tudjanak a zeneakadémiáról, akik külföldön akarnak tanulni vagy tanulmányaik elvégzése után külföldön szeretnének tovább tanulni. A budapesti zeneakadémia jó választás lehet azoknak a kínai zenészeknek is, akik valamilyen okból csak rövid időre tudnak külföldre menni és meg szeretnék tapasztalni a gyönyörű nyugati zeneművészetet. Arra kértem két zongoraprofesszoromat, Farkas Gábort és Gulyás Istvánt, hogy lépjenek fel Kínában, tartsanak mesterkurzusokat és előadásokat. A zenei cserék élénkítése is fontos, hogy a kínaiak minél több magyar zenészt ismerhessenek meg.”

Az eredeti terveknek megfelelően idén februárban kétzongorás koncertet adtak volna Pekingben, szeptemberben pedig öt zongoraelőadásra került volna sor Kína északkeleti részén, de ezt a járványhelyzet miatt határozatlan időre elhalasztották. Tsou nagyon várja, hogy újra találkozhasson hozzátartozóival és ismerőseivel Kínában.

A zene mellett fotómodellkedni és korcsolyázni szeret. Egyik szomszédja a fotózás szerelmese. Ő volt az, aki először készített róla profi fotókat. Tsou úgy érezte, hogy jól sikerültek a képek. Legnagyobb meglepetésére nagyon sokan dicsértek az egyetem elvégzése alkalmából tartott koncert meghívóján szereplő fotóját, és azóta fotómodellkedik. Magyarországi tanulmányai idején szerződést kötött egy modellügynökséggel, és több profi fotóssal is dolgozott. A fellépések meghívójához és plakátjaihoz ő maga válogat a koncertnek vagy a repertoárnak megfelelő témájú fotóiból. A fényképek felkeltik a közönség érdeklődését, de arra is jók, hogy érzékeltessék az előadás hangulatát. A korcsolyázásról szólva egy kedves történettel is szolgált. Amikor a zeneakadémián tanult, levelet kapott a nemzetközi osztálytól, miszerint egy filmszerephez keresnek olyan ázsiai lányt, aki tud korcsolyázni. Tsou átment a szereplőválogatás első fordulóján, de a második fordulóban korcsolyáznia kellett. A lány egyáltalán nem tudott korcsolyázni, de gyakorolni kezdett a próbafelvétel előtt. A jégpályára lépve hatalmasat esett, de ez sem tántorította el, és lassan megtanult korcsolyázni. Azóta Tsou alig várja a tél beköszöntét, hogy a Városligeti Műjégpályán korcsolyázhasson. A havas műjégpályán úgy érzi magát, mint a Jégvarázs című animációs film hősnője. A korcsolyázásnak köszönhetően több hirdetésben és filmben szerepelt.

A Városligeti Műjégpályán korcsolyázó Tsou

Tsou kedveli a magyarok életmódját és Magyarország látványosságait. „Magyarországon rengeteg gyönyörű látványosság és épület található. Ott van például a Parlament vagy a Halászbástya, ahonnan gyönyörű a kilátás esténként. Nincs annál szebb, mint amikor kezd besötétedni és felgyulladnak a város csodás fényei! Szeretem azokat a helyeket, ahol nincs sok turista. A mobiltelefonos térképen mindig a különleges helyeket keresem. Kíváncsisággal teli ember vagyok. Magyarországon a csodálatos építészet tette rám a legnagyobb benyomást. Budapest olyan számomra, mintha Prága férfi változata lenne. Felhős napokon még bájosabb tud lenni!”

Jövőbeni terveiről szólva Tsou reméli, hogy a gyakorlás mellett egyre több ideje jut majd új és minél több darab elsajátítására. Nagyon várja az együttműködést kiváló zenészekkel és zenekarokkal. Másfajta együttműködésen is gondolkodik. Szívesen kipróbálná a zene és más művészetek kombinációját. Nagyon örül, ha más jellegű szakmákkal foglalkozó emberekkel találkozhat, hiszen segíthetik egymást a közös fejlődésben. Szerinte jobb csapatban dolgozni, mint egyedül. Ami pedig a magánéletet illeti, reméli, hogy minél jobb életminőséget tud teremteni magának.