A Zhurong kínai Mars-járó teljesítette a feladatát, most már „túlórázik”

A Kínai Nemzeti Űrügynökség jelentései szerint augusztus közepéig a Zhurong (Csuzsung) nevű kínai Mars-járó a Mars felszínén 90 Mars-nap át működött, ami körülbelül 92 földi napnak felel meg, és összesen 889 métert tett meg. A tudományos eszközei normálisan működtek és körülbelül 10 GB nyers adatot szereztek be, így a Mars-járó sikeresen teljesítette a tervezett felfedező feladatot. Jelenleg a Zhurong jó állapotban van, stabil a mozgás és elegendő energiája van, a jövőben továbbra is a Mars legnagyobb síksága, az Utópia-síkság déli része felé halad.

Zhurong a tűz istene az ókori kínai mitológiában, ami a vörös bolygó, vagyis a Mars kínai nevére, a Huoxingra (Huohszing) utal. Ez szó szerint annyit tesz, a tűz bolygója. Bár a tervezett munkát befejezte, a Zhurong továbbra sem pihenhet, és „túlóráznia” kell. Bár a Zhurong tervezett élettartama mindössze három hónap, még mindig elegendő energiával rendelkezik, és továbbra is haladni fog a Marson további küldetések elvégzése érdekében. A kínai űrhajóknak már nagy hagyományai vannak a túlórák terén. Kína első Hold-járójának, a Yutunak (Jáde Nyúl) tervezett élettartama 3 hónap volt, ám végül 972 napig dolgozott.

Tavaly július 23-án sikeresen elindították a Tienven-1 (Mennyei Kérdések) Mars-szondát. Miután 202 napig repült, 475 millió kilométert tett meg a szonda, idén februárban lépett Mars körüli pályára; idén május 15-én sikerült leszállni az Utópia-síkságon. Hét nappal később a Zhurong Mars-járó elérte a Mars felszínét, és elkezdett járőrözni és felfedezni, négy fényképet készített „A leszállóhely panorámája”, „A Mars topográfiája”, „Kína jelzése”, „A leszállási platform és a Mars-járó csoportképe” címmel.

A járőrözés és felfedezés során a Zhurong mindennap megtervezte az útvonalát és mindennap tett felfedezést. A Tienven-1 nemcsak a szondának, hanem Kína első Mars-missziójának neve is. Liu Jianjun (Liu Csien-csün), a Tienven-1 földi alkalmazási rendszerének fő tervezője elmondta, hogy eddig a topográfiával, az anyagösszetétellel, a mágneses mezővel és az időjárással kapcsolatos adatokat gyűjtöttek.

„Például látható, hogy a marsi dűnék félhold alakúak. Azt is láthatjuk, hogy az általunk készített fényképeken a dűne színe világosabb, mint a korábban más országok által lefényképezett viszonylag sötétebb dűnéké. A két fajta dűne összetétele nem ugyanolyan. Hol a dűnék forrása? Mozognak még? Ezekre a dolgokra kell figyelnünk. A dűnék kutatása révén megtudhatjuk, milyen a jelenlegi éghajlat a Marson? Milyen változás történt a marsi éghajlatban? A megjelenés, az anyagösszetétel és a mágneses mező elemzése révén nagyon mélyen megérthetjük a jelenlegi marsi környezetet és a Mars ősi környezetét.”

Kína első Mars-missziójának fő célja, hogy egyszerre végezze el a „keringés, leszállás és járőrözés” három lépését. Ez azt jelenti, hogy Mars körüli pályán kering a szonda, leszáll a Marsra Mars-járó, és végül járőrözik a bolygón.

A Zhurongra helyezett navigációs terepkamera út közben topográfiai adatokat gyűjt, támogatja a Mars-járó útvonaltervezését és a felfedező célpontok kiválasztását, geológiai szerkezeti kutatásokat végez. Az észlelési radar megszerzi a felszín alatti réteges szerkezeti adatokat a sekély felszíni struktúra kutatása érdekében, felfedezi a lehetséges talajvizet és talajjeget. A meteorológiai mérőműszer olyan meteorológiai adatokat szerez be, mint a hőmérséklet, a nyomás, a szélsebesség, a szélirány, tehát a légköri fizikai jellemzők kutatásának elvégzésére szolgál. A mágneses mező detektor a helyi mágneses mező adatait gyűjt a marsi mágneses mező fejlődési folyamatának kutatásához. A felszíni összetételt érzékelők és a multispektrális kamerák spektrális adatokat gyűjtenek tipikus célpontokról, például bizonyos kőzetekről és talajokról, az elemek és ásványi anyagok összetételének elemzése és kutatása érdekében.

Liu Jianjun (Liu Csien-csün), a Tienven-1 földi alkalmazási rendszerének fő tervezője arról tájékoztatott, hogy „a Zhurong által a Marson mért nyomás körülbelül 800 Pa, ami a Föld nyomás 1/120-a. Korábban azt gondoltuk, hogy ez a szám 1%. A Mars délben mért hőmérséklete körülbelül -20 és -10 Celsius-fok között van. Van szél a Marson? Körülbelül másodpercenkénti 2-8 méteres és maximális 10 méteres sebességet mértük, tehát alapvetően szellő erősségű. A Marson egy év 687 napig tart, ami körülbelül megegyezik két földi évvel, így szezonális változásai valamivel lassabbak, mint a Földé. Jelenleg a Marson tavaszi és nyári váltakozó idő van, a hőmérséklet és a szél sebessége viszonylag mérsékelt, megfelelő környezetet jelent a Mars-járó mozgásának.” Nagy mennyiségű adat összegyűjtése révén a Mars-járó adattámogatást nyújt a tudósoknak, hogy a jövőben mélyebben megértsék és kutassák a Marsot.

Eddig a Zhurong 90 marsi napon működött a Mars felszínén, a megtett távolsága pedig közel 900 méter. Érdemes megjegyezni, hogy egy hónap után bekövetkezik az ún. solar outage jelenség, ami miatt előfordulhat, hogy nem lehetséges a műholdról érkező jel vétele, vagy a jel romlik, ezért 50 napig nem léphetnek kapcsolatba a Tienven-1 szondával. Akkor a Zhurong Mars-járó biztonságos módba kapcsol, leállítja a felfedezési munkát. Sun Zezhou (Szun Cö-tsou), a Tienven-1 szonda főtervezője elmondta,

„Amikor Nap a Mars és a Föld között helyezkedik el, akkor van a legnagyobb távolság a Mars és a Föld között. Amikor a három bolygó egyenest alkot, akkor van a solar outage jelenség, aminek következtében a Nap sugárzásai és zajai miatt nehéz az adatkommunikáció. Ezért a Mars-járónak teljesen autonóm módon, műhold segítsége nélkül kell működnie ebben a több mint egy hónapban, ennek ellenére képes működési állapotának fenntartására, a hibák autonóm keresésére és javítására.”