Tovább javul a kínai ökológiai környezet

Huang Runqiu (Huán Zsun-csiu) kínai ökológiai és környezetvédelmi miniszter nemrég Pekingben elmondta, hogy az idei év első felében az ökológiai környezet tovább javult. A PM2,5 átlagos koncentrációja a levegőben 2,9%-kal csökkent, a kiváló és a jó minőségű természetes vizek aránya 1,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A miniszter rámutatott arra is, hogy 2020 végéig Kína a menetrendnek megfelelően elérte azt a célt, hogy megszüntesse a szilárd hulladék behozatalát, így megszűnt a korábbi gyakorlat, hogy Kínát „szeméttelepnek” tekintik a fejlett országok.

„Három alkalommal módosítottuk az importált szilárd hulladékok katalógusát, több tételben betiltottuk összesen 56 fajta szilárd hulladék behozatalát. Átdolgoztuk az importált szilárd hulladékokra vonatkozó 11 környezetvédelmi normát, folyamatosan emeltük az importküszöböt, szigorúan felülvizsgáltuk az importkérelmeket és szigorúan ellenőrizzük az import mennyiségét. A 2017-től 2020-ig tartó négy évben a Kína által importált szilárd hulladék mennyisége 42,27 millió tonnáról 8,79 millió tonnára csökkent, és végül 2020 végére teljesen meg is szűnt. Ebben az időszakban összesen 100 millió tonnával csökkentettük a szilárdhulladék-importot.”

A biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatban Huang Runqiu miniszter rámutatott, hogy a délnyugat-kínai Jünnan tartományból észak felé mozogtak a vad elefántok, az óriáspandák veszélyeztetettségi besorolása veszélyeztetettből sérülékenyre csökkent, a tibeti antilopok populációja pedig jelentősen megnőtt. Mindez azt jelzi, hogy Kínában a biológiai sokféleség megőrzése kitűnő eredményeket ért el, ami nemcsak az állati élőhelyek védelmi rendszere fokozatos fejlesztésének köszönhető, hanem a felügyelet és a bűnüldözés folyamatos erősítésének is.

„2020 végéig összesen 5503 kulcsfontosságú problémát fedeztünk fel a nemzeti természetvédelmi területeken, amelyek többségét kijavítottuk. Az illetékes osztályok Kék tenger néven különleges bűnüldözési intézkedést is indítottak a tengeri ökológiai környezet védelme érdekében, szigorúan megakadályozták az idegen fajok invázióját és visszaszorították az értékes és veszélyeztetett növény- és állatfajok csempészetét, nagy nyomás alá helyezték a kapcsolódó illegális és bűnözői tevékenységeket.”

Az Állami Erdészeti és Gyepterületi Hivatal legfrissebb közleménye szerint az elmúlt években Kínában az ökológiai védelemnek és az orvvadászat elleni küzdelem megerősítésének köszönhetően a tibeti antilopok száma tovább nőtt, az 1980-as és 1990-es években tapasztalt 70 ezerről a jelenlegi 300 ezerre. A veszélyeztetettségi besorolásuk veszélyeztetettről közel veszélyeztetettre csökkent. A tibeti antilop a Csinghaj–Tibeti-fennsík alapvető és kritikus faja, amely teljes biológiai láncrendszert támogat. Minden év májusától júliusáig tart éves vándorútjuk a vemhes tibeti antilopoknak, a Hoh Xil Természetvédelmi Területen fekvő Zhuonai-tó felé indulnak, a tónál ellenek, utána borjaikkal visszatérnek eredeti élőhelyükre. Hogy a tibeti antilopok zavartalanul szaporodhassanak és biztonságosan „hazatérhessenek”, a védelmi ügynökségek számos intézkedéseket hoztak: ilyen az ideiglenes forgalomkorlátozás, a dudálás betiltása, a járőrözés és a mentés, a Csinghaj-Tibet vasútvonalon és a Csinghaj–Tibet-közúton, ahol a tibeti antilopoknak át kell menniük vándorláskor. Ezenkívül a tibeti antilop vándorlása, szaporodásának jobb megértése érdekében 2018 óta a Csinghaj Tartományi Kormányzat Ökológiai és Környezetvédelmi Főosztálya kiépítette az Ökológiai ablak nevű távoli videomegfigyelő rendszert. A kamerákon keresztül a több száz kilométerre lévő munkatársak valós időben figyelhetik és védhetik a tibeti antilopok vándorlását.

Az ázsiai elefánt a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által jegyzett veszélyeztetett faj. Jelenleg csak Dél-Ázsiában, Délkelet-Ázsiában és Kína Jünnan tartománya déli határánál élnek. Globális szinten az illegális vadászat és az élőhelyek csökkenése miatt az ázsiai elefántok száma 90%-kal csökkent az elmúlt 100 évben. Bár az ázsiai elefántok száma a világon csökken, a Kínában élő ázsiai elefántok száma fokozatosan nő, 1976-ban 146 volt, ma 300 van. Ez annak köszönhető, hogy Jünnan tartományban 11 természetvédelmi területet, ezenkívül ázsiai elefánt szaporító és mentő központot, valamint ázsiai elefántot monitorozó és figyelmeztető központot hoztak létre.

A vadon élő óriáspandák száma elérte az 1800-at, és a fenyegetettségi szintjét veszélyeztetettről sérülékenyre csökkentették. A mai Kínában „a kék vizek és a zöld hegyek felbecsülhetetlen értékek” elgondolás régóta mélyen gyökerezik az emberek szívében, a „tisztelet a természetnek, a természetnek való megfelelés és a természet védelme” a különböző szintű kormányzatok és az emberek magatartási kódexévé válik.

A szén-dioxid-kibocsátás kereskedelme piaci eszköz az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának piaci mechanizmusok használatával történő csökkentésére, valamint innovációs politikai eszköz a kínai „karbonkibocsátás csúcsának elérése” és a karbonsemlegességi cél megvalósításához. Idén júliusban hivatalosan elindult az energiatermelő iparban a szén-dioxid-kvóták kereskedelme. Huang miniszter rámutatott, hogy a kereskedelem elindítása óta eltelt egy hónapban a szén-dioxid-kvóták összesített kereskedelmi volumene elérte a 7,02 millió tonnát. „A jövőben több, magas kibocsátású iparág fog bekerülni a kereskedelmi piacra, fokozatosan gazdagítjuk a kereskedési fajtákat, a kereskedési módszereket és a tranzakciós feleket, növeljük a piaci aktivitást” – tette hozzá a miniszter.