Tsingtao – a németből lett kínai sör

A következőkben az egyik kedvenc nyári italról esik majd szó, amelynek németül „bier”, angolul „beer”, franciaul „biere”, olaszul „birre”, románul „berea” és magyarul „sör” a neve. A sör megfelelője a kínai nyelvben azonban inkább az újlantin-román nyelvekben használt elnevezéshez hasonlít: 啤酒 pi jiu (pi csiu). Az etimológia szerint az első írásjel „pi” addig nem létezett, amíg a német sörgyárak nem hozták el a sört Kínába. A karakter baloldali részecskéje egy négyszög, ami azt jelenti, hogy köze van a szájhoz. És mivel az italban némi alkohol is van, így a biernek hangzó pi mögé hozzáadták a jiu szót, ami azt fejezi ki, hogy szeszes italról van szó.

A kínai történelemben hosszú múltra visszatekintő hagyomány, hogy szeszes italokat készítenek és azokat az emberek együtt fogyasztják jó barátaikkal, az élet örömeinek egyikeként. A mai napig az ivás, illetve az alkoholfogyasztás a szocializáció, a társas-társadalmi érintkézések egyik jellemző eleme. A pálinkaszerű, de annál erősebb kínai rizspálinkához, a baijiuhoz, a némi pozitív egészségügyi hatással rendelkező sárga borhoz és a koktélokhoz képest a sör kétségkívül a legnépszerűbb ital a melegben.

A 19. században a gőzgép feltalálása lehetővé tette a sör tömeggyártását. A 19. század végén, amikor a nyugati szövetséges hatalmak betörtek Kínába, a német hadsereg elhozta magával a „folyékony kenyeret” is. 1897. novemberben a kelet-kínai Shandong (Santung) tartományi Qingdao (Tsingtao) tengerparti város Németország gyarmatává vált. Miután a németek behozták a sörfőzés technológiáját, azóta Qingdaoban is gyártanak jellegzetesen német típusú világos sört.

1903-ban Qingdaóban létrehozták az első sörgyárat, és 1906-ban a Tsingtao márka első alkalommal aranyérmet nyert a Müncheni Nemzetközi Vásáron. Az 1990-es években a Tsingtao sör többször nyert aranyérmet nemzetközi sörversenyen, így például 1991-ben Brüsszelben és 1997-ben Madridban. Jó hírének köszönhetően a Tsingtao sör Európába irányuló exportjának volumene rohamosan növekedni kezdett. Az 1950-es években a Csehországba, Franciaországba, Olaszországba, Németországba, Nagy-Britanniába és Oroszországba exportált első tételek után, Európa a Tsingtao sör hagyományos piaca lett. 1992-től 2001-ig az európai piacra értékesített mennyiség növekedése elérte a 481%-ot.

1991 óta Qingdaóban minden nyáron megtartják a kéthetes Tsingtao sörfesztivált, amely ma már a legnagyobb a maga nemében Kínában. Idén 31-ik alkalommal került rendezésre. Wang Chuanyi (Vang Csuan-ji), a 31. Tsingtao Nemzetközi Sörfesztivál üzemeltetésért felelős helyettes vezetője az idei rendezvényről szólva elmondta:

„Idén a résztvevők a több mint 40 országból importált, közel 1600 féle sört kóstolhattak meg anélkül, hogy kiléptek volna a városból. A megnyitó- és a záróünnepségen kívül több mint 400 előadást tartottak, köztük voltak ének- és táncelőadások, zenekari fellépések, felvonulások, divatbemutatók, fényshow és tűzijátékok. Emellett még 300 egyéb kulturális rendezvényre is sor került, mint például kreatív bemutató, kulturális és tervezési kiállítás, valamint termékvásár.”

A sörszeretők számára a Tsingtao Sörmúzeum kihagyhatatlan látványosság és élmény. A 6000 négyzetméteres kiállítás ideális hely a kínai söripar és a Tsingtao sör történetének megismerésére.

„Tudtátok? A qingdaóiaknak három dolog tetszik a legjobban – a kagylóevés, a fürdés és a sörözés. A legismertebb sör itt természetesen a Tsingtao. Mögöttem látható a Tsingtao Sörmúzeum. Hatvan jüanos (kb. 2600 forint) jegyet vásároltam, amely magában foglal két pohár sört és mellé egy kis csomag földimogyorót. De vannak más opciók is. A Tsingtao sörgyárat 1903-ban alapították a németek, miután hadseregük elfoglalta a tengerparti kikötővárost. A németek szeretik a sört, így itt is építettek egy sörgyárat. Eleinte mind a gyártósort, mind a nyersanyagokat Németországból szállították” – számolt be Dahai utazási vlogger egyik videójában.

A múzeum bevezetője szerint 1914-ben az első világháború kitörése után a japán hadsereg elfoglalta Qingdaót. 1916. szeptember 16-án a tokiói Dai-Nippon Beer Company 500 ezer ezüst dollárért megvásárolta a Német Sörgyár Kft. Tsingtao részlegét, és a céget Dai-Nippon Beer Company Tsingtao műhelynek nevezték el. A gyártást decemberben kezdték újra, és a fő termékek a világos ászoksör és a barna sör voltak. A Kínai Köztársaság kormánya 1922-ben visszafoglalta Qingdaót, de a sörgyárat továbbra is a japánok irányították. Eközben a Dai-Nippon sörtársaság kibővítette a műhelyt, így annak maximális termelési kapacitása egyszer elérte az évi 4663 tonnát. Termékeit Kína-szerte a következő védjegyekkel értékesítették: Tsingtao, Asahi és Kirin.

A második világháború végén a megszálló japánokat kiűzték Kínából, így a Tsingtao végül valódi kínai márkává vált. Közel 120 év után a többszöri bővítést és felújítást követően a gyárat tovább használják. Manapság a termékeit a világ több mint száz országába értékesítik.

A látogatók a múzeumban látványos bemutatókon, akár hologram-technológián keresztül is megtudhatják, hogyan készül a sör, és láthatják az eljárás minden mozzanatát. A séta után leülhetnek a szabadtéri sörkertben és ihatnak egy frissítő hideg sört. Ha ez nem elégítené ki a látogatót, kérésre sörélesztőből készült kenyeret is felszolgálnak neki, emellett a vállalkozó kedvű édesszájúak különböző ízű sörfagylaltból is válogathatnak. A sörkenyér és a sörfagylalt csak a sörmúzeumban kapható.